Képviselőházi napló, 1931. V. kötet • 1932. február 25. - 1932. április 19.

Ülésnapok - 1931-56

Az országgyűlés képviselőházának 56. védi honoráriumot. Azt tanácsolta neki, menjen vissza az előbbi ügyvédhez és mondja meg neki, hogy ne adja be a keresetet. Közben telefonált a járásbírósághoz, s megkérdezte, hogy beadták-e Szilyné ügyében ezt a keresetet. Onnan azt a választ kapta, hogy a kereset még nem érkezett be. Erre az asszony visszament a másik ügyvédhez s azt mondotta neki, átadom magának az egész dolgot, képviseljen engem a bíróság előtt. Másnap reggelre azután be volt adva dr. Weisz Lajos ügyvéd által a kereset, amelyet 3—4000 koronás követelés után támasztott. (Gaal Gaston: Aláírta a meghatalmazást?) Már előzőleg. Ez a kijátszás a dologban. Az eredmény az volt, hogy az az ügyvéd kijelentette, hogy Szilyné megszüntette a per továbbvitelét ennek az ügyvédnek útján, de dr. Weisz, az ügyvéd perelte ezt a Szilynét valami 66 pengő perköltségért és ennek az öszszegnek erejéig árverést is kért. (Gr. Hunyady Ferenc: Azért, mert az ügyvéd beadta a pert!) Valami védelmet kell nyújtani ennek a szegény népnek. Lehetetlen, hogy mindezeknek kitegyék, hiszen alig tud megélni. Nem mindegy, hogy ma 40 vagy 60 pengőket kell-e fizetnie. Honnan vegye? Ezen az összegen fordul meg az egész család exisztenciája. (Esztergályos János: Es a bíróság megállapítja! — Gaal Gaston: Majd a pártértekezlet megnyugtatja őket! — Berki Gyula: Weisz úr nem kormánypárti, hanem ellenzéki! Jól ismerem! — Szeder Ferenc: Mindegy, ha Szabó Sándornak hívják is! — Berki Gyula: Mindegy, persze! — Zaj. — Elnök csenget — Berki Gyula: Mi minden hitvány fiskálisért nem felelhetünk! — Kuna P. András: Engem is megnyúztak! —Gr. Hunyady Ferenc: Tessék megbüntetni őket az igazságügyminiszter úr útján! Ott ül közöttük! — Kóródi Katona János: Az ügyvédi kamarák nem elég szigorúak!) Egy másik esetet mondok el. Egy szegény ember gyermekét ápolták közkórházban. Az ápolási költség 300 pengőt tett ki. Ennek a szegény embernek 2 és % hold földje van és a rendeletek értelmében, miután készpénzbenmegfizetni nem tudta ezt az összeget, birtokára bekebelezték. Elmentem a népjóléti minisztériumba és kértem, hogy legyenek tekintettel erre a^ szegény emberre, mit csináljon azzal a 2 és % hold földdel ilyen teherrel, mentesítsék. Ezt óriási bürokratikus processzus^ segítségével kivételesen ebben az esetben kilátásba helyezték, mert az ápolási díjak még abból az időből származtak, amikor ilyen esetben kivételt lehetett tenni, de ma már nem. Egy másik eset. A kanizsai kórházba elvitte egy ember a feleséget, aki szülés előtt állt és valami komplikáció állt be, amit a vidéki orvos nem tudott lebonyolítani. A nyilvános kórteremben az illető vezető orvos intervenciót eszközölt a szülésnél és a gyermek szerencsésen a világrajött. A vidéki orvos azt mondotta neki, hogy adjon majd annak a vezető orvosnak valami kis honoráriumot. Az ember gondolta, ad neki 50 pengőt, de mint afféle egyszerű parasztember, odament és azt mondotta: kérem, mivel tartozom? Azt mondta erre a kórházi prvos, jöjjön el a lakásomra. Elment a lakására és mégegyszer megkérdezte: mivel tartozom? 150 pengővel — felelte az orvos. Erre azt mondja az az ember: kérem, nekem nincs 150 pengőm, honnan vegyem? Az orvos azt felelte: rendben van, írj on alá egy váltót. Aláírattak vele egy biancó váltót forgatóval, erről (Kóródi Katona János: Fegyelmit kell indítani ellene!) tudomást szerezve, én erre természetesen felszólítottam egy ügyvéd útján.ezt a kórházi orvost, ülése 1982 február 26-án, pénteken. 35 hogy ezt a váltót adja vissza az illetőnek. Az orvos az ügyvéd előtt kijelentette, hogy 75 pengőben kiegyezik. Egy ingyen betegnél, szülésből kifolyólag történt ez, ahol a gyermekhalandóság csökkentésére az állam mindent megtesz és minden áldozatot meghoz. Erre az összes okmányokat feljelentés kíséretében a belügyminisztériumnak beküldtem, a fegyelmi vizsgálatot megindították az illető orvos ellen. (Esztergályos János: Ezt az orvost is Weisznek hívják? — Dinien Ödön: Hogy hívják ezt az orvost?) A váltókkal való manipulációra nem lehet eléggé kioktatni a falu népét. Ha egy váltót aláír, nézze meg, mit ír alá. Súlyt kellene helyezni arra, hogy a falun oktassák ki az embereket: mi a váltó, hová írják alá a nevüket, ne írjanak alá kitöltetlen váltót. Itt van a következménye egy ilyen esetnek. Kérem beszédidőm negyedórával való meghosszabbítását. Elnök: Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e a kért meghosszabbítást megadni. (Igen!) A Ház a meghosszabbítást megadta. Gr. Somss

ich Antal: Két galamb oki ember rézgálicot vett egy kanizsai ügynök útján. A rézgálicért tartoztak 35 pengővel. Az embereknek akkor készpénzük nem volt, tehát a kereskedő aláíratott velük egy biancó váltót, megint nem volt kitöltve az összeg. A rézgálicot megkapták a gyártól, megkapták a számlát és a postacsekket. Közben azonban az embereknek lett egy kis pénzük, kifizették a 37 pengő 70 fillért, a postacsekket eltették a ládafiába, nyugodtak voltak, hogy kifizették rendesen. Mi történt? A kanizsai ügynök ezt a váltót kitöltötte 160 pengőre, meghozatott 160 pengő ára rézgálicot. A váltót idejében be nem váltották és a gyár ezt a két embert, akinek aláírása rajta volt a váltón, beperelte, azt hiszem, joggal, mint jóhiszemű hitelező. (Berki Gyula: Csalás!) Itt kell valaminek történni, fel kell világosítani, ki kell oktatni őket. (Pesthy Pál: Mindig csalás volt az! Be kell csukni őket!) Mi haszna van azon a két embernek, ha azt a gazembert becsukják? Azokon nem segítenek vele. (Kóródi Katona János: Ez nem politikum! — Berki Gyula: Ügy kell csinálni, mint a hadiszállítókkal: sorbaállítani és minden ötödiket főbelőni! — Gaal Gaston: Megtörtént az a hadiszállítókkal! — Andaházi Kasnya Béla: Minden negyedik vagy hatodik kormány főtanácsos lett ! — Berki Gyula: Maga is lehet még, képviselő úr, vigyázzon, magát is érheti baleset! — Andaházi Kasnya Béla: Elsősorban is nem vagyok szappanfőző! — Esztergályos János: Ki a szappanfőző?) Itt van egy kérdés, amely a földmívelésügyi miniszter urat érdekli legközelebbről, ez pedig vonatkozik a tej-végy vizsgálati díjak leszállítására. Ivády földmívelésügyi miniszter úr minisztersége alatt ezt a kérdést sikerült már annyira kidolgozni és annyira utánajárni a dolognak, hogy ezek a díjak méltányosan leszállíttassanak, és csak Ivády távozása után esett vissza megint az előbbi stádiumba. Egy egész halom akta fekszik ^ a földmívelésügyi minisztériumban, amely '• éppen azt célozza, hogy ezek a díjak leszállíttassanak, mert nem lehet egy nem rosszhiszemű polgáremberre a gyönge tejből kifolyólag, a nem megfelelő végy vizsgálati eredmény után, 40 pengő bírságot kivetni. Honnan fizesse meg? Egy borjú ára 28 pengő és akkor a vegyvizsgálati díjért fizessen 40 pengőt? (Dinich Ödön: Mi van itt Pesten ezzel a vegyvizsgálattal?) Nagyon kérném a földmívelésügyi miniszter urat,, szíves5*