Képviselőházi napló, 1931. V. kötet • 1932. február 25. - 1932. április 19.
Ülésnapok - 1931-67
Az országgyűlés képviselőházának 6 7. illése 1932 április 15-én, pénteken. 421 igenis foglalkozunk a hitbizományok reformjával, amire ké c z javaslatunk van. (Farkas István: Tíz esztendeje foglalkoznak vele! — Zaj a baloldalon.) Mi foglalkozunk az örökbérleti rendszer bevezetésével, (Ulain Ferenc: Örökbérlet! Brávó! Helyes! Lássuk! — Tauf fer Gábor: De minél gyorsabban!) mert belső meggyőződésünk az, hogy a magyar 'munkanélküliség egy részét máskép, mint a mammut-birtokoknak örökbérletekké való átalakításával, megszüntetni nem lehet. (Tauffer Gábor: Tessék megkezdeni!) Méltóztassanak azonban megengedni, ilyen nagy grandiózus tervnek keresztülviteléhez nem elég a jószándék, ehhez pénzügyi megalapozottság is kell. (Ulain Ferenc: Örökbérlethez egy fillér sem kell!) En el tudom képzelni azt, hogy egy fillér nélkül meg lehet ezt oldani, és szívesen várjuk Ulain t. képviselő úrnak olyan előterjesztését, amely ezt a kérdést úgy oldja meg, hogy ahhoz semmi pénzügyi alapozottság nem szükséges. (Za.j) Elnök: Csendet kérek. Berki Gyula: En úgy fogom fel a többség hivatását, (Reisinger Ferenc: Pénzt lehet az Örökbérletből csinálni!) hogy ha ellenzéki oldalról jobb propozíció jön, mint amilyen a kormányé, akkor a többségnek kötelessége azt a jobb kisebbségi javaslatot elfogadni. (Ulain Ferenc: Elvetni!) En, bár erre nem kaptam meghatalmazást, de magam részéről kijelentem, hogy ha a t. képviselő úr jön egy olyan javaslattal, amely jobb lesz, mint a mienk, én azt meg fogom szavazni. (Ulain Ferenc: Majd meglátjuk! — Andaházi-Kasnya Béla: Az elgondolás jó volt, csak a kivitel volt szörnyű! — Zaj a baloldalon.) Mélyen t. Ház! Ne vigyük mellékvágányra a kérdést és ne beszéljünk Ígéretekről, mert hiszen az Ígéretekkel mi is és azt hiszem, a t. ellenzék is bőven jóllakott a választási kampányban, (Mojzes János: Az Ígéretek földjén élünk!) amikor Mojzes képviselő úr (Derültség.) elfelejtette a népet bevezetni az igéret földjére. (Taps a jobboldalon. — Mojzes János: Bethlen—Mózes az ígéretek földjére ,vitt!) Bár van a parlamentnek egy Mózese, mégis azt gondolom, hogy az igéret földjére való besétálás nem olyan egyszerű, mint ahogyan ezt az előttem szólott t. képviselő úr elképzeli. Éppen azért egy szisztematikus rendet kell megállapítanunk a tárgyalásokban. Ennélfogva az elnöki napirendi indítványt annyival is inkább elfogadom, hogy minél előbb módunk legyen két olyan javaslatot megszavazni, amelyeket éppen a t. képviselő úr pártvezére követelt itt a parlamentben alig néhány héttel ezelőtt, (Szilágyi Lajos: Földadóelengedés! — Helyeslés a baloldalon.) az egyik a földadó elengedése, a másik a közmunkaváltság mérséklése. (Helyeslés a baboldalon. — Felkiáltások: Legfőbb ideje!) Azt hiszem, ehhez méltóztatnak hozzájárulni. (Helyeslés és taps' a jobboldalon.) Elnök: Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e napirendi javaslatomat elfogadni, igen vagy nem? (Igen! Nem!) Akik elfogadják, méltóztassanak felállni. (Megtörténik.) Többség. A Ház az elnöki napirendet fogadta el. Bejelentem a t. Háznak, hogy Temesváry Imre képviselő úr indítványt nyújtott be aziránt, hogy a legközelebbi ülés napirendjére kitűzött ügyek tárgyalásának tartamára az ülések ideje napi 8 órában állapíttassák meg. A házszabályok 132, Vának 2. bekezdése értelmében az indítvány felett legközelebbi ülésünk elején fog a Ház dönteni. (Zaj a szélsőbaloldalon.) __> jjj A bejelentést a Ház tudomásul veszi. Következik az indítványkönyv felolvasása, de mert abban újabb bejegyzés nincs, annak felolvasását mellőzöm. Következik a vallás- és közoktatásügyi miniszter úr írásbeli válasza Hegymegi-Kiss Pál képviselő úrnak folyó hó 13-án a debreceni egyetem építkezése körüli szabálytalanságok tárgyában előterjesztett interpellációjára. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a választ felolvasni. Takách Géza jegyző (olvassa): «Hegymegi-Kiss Pál országgyűlési képviselőnek a debreceni Tisza István tudományegyetem központi palotája építkezésének miniszteri biztosságára vonatkozó írásbeli interpellációjára a következőket válaszolom: Ais interpelláció 1. és 2. pontjára vonatkozólag a válaszom az, hogy tudomásom van arról, hogy a Budapesti Mérnöki Kamara Fegyelmi Bírósága 1931. november 10-én hozott F. 2. 19931/36. sz. határozatával dr. Mueller Félix építészmérnököt, a debreceni egyetem központi palotája építkezésének miniszteri biztosát, kamarai tagot vétkesnek mondta ki a Mérnöki Bendtartásról szóló 1923 : XVII. te. 37. §-ának első bekezdése 2. pontjába ütköző folytatólagosan elkövetett fegyelmi vétségben és ezért őt a hivatkozott törvény 38. §-ának 1. pontja értelmében feddéssel bűntette. Minthogy^ azonban dr. Mueller ^Félix a Fegyelmi Bíróság határozata ellen írásbeli fellebbezéssel élt a Mérnöki Tanácshoz, az elsőfokú ítélet jogerősnek ma még nem tekinthető, következésképpen a Fegyelmi Bíróság határozatát dr. Mueller Félix-iszel szemben részemről érvényesíteni ma niég nem lehet. A fegyelmi bíróság határozatával kapcsolatban meg kell jegyeznem, hogy a Katona és Stegmüller cég tartozásának összegét az ügyek megvizsgálására kiküldött hármas bizottság állapította meg. Tény az, hogy ebbe a hármas bizottságba Mueller Félix nemcsak a vállalkozók hozzájárulásával, de kifejezett kérésükre nevezetetett ki. Müeller Félix azonban, aki a hármas bizottsági működésében is kétségbevonta a Katona és Stegmüller cég követelésének jogosultságát, miniszteri biztosi minőségében sem képviselt más álláspontot. Miniszteri biztosságának idejére esett ugyan a Katona és Stegmüller cégtől való munkaelvonás, ez azonban , nem volt egyéb, mint a hármasbizottság vizsgálatából levont következmények egyszerű leszögezése, illetve végrehajtása. Mueller Felix különben még miniszteri biztosi kinevezése előtt jelentette be a kultuszminisztériumban, hogy az építkezés kezdetén egy-két konkrét esetben tanácsadója volt a Katona és "Stegmüller cégnek. A 3. pontra vonatkozóan megjegyzem, hogy Mueller Felixnek a VII. fizetési osztályú, felső építő ipari iskolai tanári illetményei rendszeresen levonatnak az ő miniszteri biztosi tiszteletdíjából és megtéríttetnek a kereskedelemügyi tárcának. Mueller Felix miniszteri biztosi díjazására^ a Mérnöki Munkák díjszabásának a szakértői ténykedésre vonatkozó 37. §-a a mértékadó. Ennek értelmében az építkezés egész során felmerült összes munkák után az előirányzati, illetve a pótmunkáknál jóváhagyott összeg 2'4%-a utalványoztatik ki tiszteletdíjképpen. Vagyis nem mintegy évi 100.000 P, ahogyan az interpellló képviselő úr állítja. Az 1929 május 11-én kelt miniszteri biztosi kinevezésétől a mai napig, tehát nem egy, hanem 60*