Képviselőházi napló, 1931. V. kötet • 1932. február 25. - 1932. április 19.

Ülésnapok - 1931-67

Az országgyűlés képviselőházának 6 7. illése 1932 április 15-én, pénteken. 421 igenis foglalkozunk a hitbizományok reformjá­val, amire ké c z javaslatunk van. (Farkas Ist­ván: Tíz esztendeje foglalkoznak vele! — Zaj a baloldalon.) Mi foglalkozunk az örökbérleti rendszer bevezetésével, (Ulain Ferenc: Örök­bérlet! Brávó! Helyes! Lássuk! — Tauf fer Gá­bor: De minél gyorsabban!) mert belső meg­győződésünk az, hogy a magyar 'munkanélküli­ség egy részét máskép, mint a mammut-birto­koknak örökbérletekké való átalakításával, meg­szüntetni nem lehet. (Tauffer Gábor: Tessék megkezdeni!) Méltóztassanak azonban meg­engedni, ilyen nagy grandiózus tervnek keresz­tülviteléhez nem elég a jószándék, ehhez pénz­ügyi megalapozottság is kell. (Ulain Ferenc: Örökbérlethez egy fillér sem kell!) En el tu­dom képzelni azt, hogy egy fillér nélkül meg lehet ezt oldani, és szívesen várjuk Ulain t. kép­viselő úrnak olyan előterjesztését, amely ezt a kérdést úgy oldja meg, hogy ahhoz semmi pénz­ügyi alapozottság nem szükséges. (Za.j) Elnök: Csendet kérek. Berki Gyula: En úgy fogom fel a több­ség hivatását, (Reisinger Ferenc: Pénzt lehet az Örökbérletből csinálni!) hogy ha ellenzéki oldalról jobb propozíció jön, mint amilyen a kormányé, akkor a többségnek kötelessége azt a jobb kisebbségi javaslatot elfogadni. (Ulain Ferenc: Elvetni!) En, bár erre nem kaptam meghatalmazást, de magam részéről kijelen­tem, hogy ha a t. képviselő úr jön egy olyan javaslattal, amely jobb lesz, mint a mienk, én azt meg fogom szavazni. (Ulain Ferenc: Majd meglátjuk! — Andaházi-Kasnya Béla: Az elgondolás jó volt, csak a kivitel volt szörnyű! — Zaj a baloldalon.) Mélyen t. Ház! Ne vigyük mellékvágányra a kérdést és ne beszéljünk Ígéretekről, mert hiszen az Ígéretekkel mi is és azt hiszem, a t. ellenzék is bőven jóllakott a választási kam­pányban, (Mojzes János: Az Ígéretek földjén élünk!) amikor Mojzes képviselő úr (Derült­ség.) elfelejtette a népet bevezetni az igéret földjére. (Taps a jobboldalon. — Mojzes Já­nos: Bethlen—Mózes az ígéretek földjére ,vitt!) Bár van a parlamentnek egy Mózese, mégis azt gondolom, hogy az igéret földjére való be­sétálás nem olyan egyszerű, mint ahogyan ezt az előttem szólott t. képviselő úr elképzeli. Éppen azért egy szisztematikus rendet kell megállapítanunk a tárgyalásokban. Ennélfogva az elnöki napirendi indítványt annyival is inkább elfogadom, hogy minél előbb módunk legyen két olyan javaslatot megszavazni, amelyeket éppen a t. képviselő úr pártvezére követelt itt a parlamentben alig néhány héttel ezelőtt, (Szilágyi Lajos: Földadóelengedés! — Helyeslés a baloldalon.) az egyik a földadó elengedése, a másik a köz­munkaváltság mérséklése. (Helyeslés a bab­oldalon. — Felkiáltások: Legfőbb ideje!) Azt hiszem, ehhez méltóztatnak hozzájárulni. (He­lyeslés és taps' a jobboldalon.) Elnök: Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e napirendi javaslatomat elfogadni, igen vagy nem? (Igen! Nem!) Akik elfogadják, méltóz­tassanak felállni. (Megtörténik.) Többség. A Ház az elnöki napirendet fogadta el. Bejelentem a t. Háznak, hogy Temesváry Imre képviselő úr indítványt nyújtott be az­iránt, hogy a legközelebbi ülés napirendjére kitűzött ügyek tárgyalásának tartamára az ülések ideje napi 8 órában állapíttassák meg. A házszabályok 132, Vának 2. bekezdése értel­mében az indítvány felett legközelebbi ülé­sünk elején fog a Ház dönteni. (Zaj a szélső­baloldalon.) __> jjj A bejelentést a Ház tudomásul veszi. Következik az indítványkönyv felolvasása, de mert abban újabb bejegyzés nincs, annak felolvasását mellőzöm. Következik a vallás- és közoktatásügyi mi­niszter úr írásbeli válasza Hegymegi-Kiss Pál képviselő úrnak folyó hó 13-án a debreceni egyetem építkezése körüli szabálytalanságok tárgyában előterjesztett interpellációjára. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a vá­laszt felolvasni. Takách Géza jegyző (olvassa): «Hegymegi-Kiss Pál országgyűlési képviselő­nek a debreceni Tisza István tudományegye­tem központi palotája építkezésének miniszteri biztosságára vonatkozó írásbeli interpelláció­jára a következőket válaszolom: Ais interpelláció 1. és 2. pontjára vonatkozó­lag a válaszom az, hogy tudomásom van arról, hogy a Budapesti Mérnöki Kamara Fegyelmi Bírósága 1931. november 10-én hozott F. 2. 19931/36. sz. határozatával dr. Mueller Félix építészmérnököt, a debreceni egyetem központi palotája építkezésének miniszteri biztosát, ka­marai tagot vétkesnek mondta ki a Mérnöki Bendtartásról szóló 1923 : XVII. te. 37. §-ának első bekezdése 2. pontjába ütköző folytatólago­san elkövetett fegyelmi vétségben és ezért őt a hivatkozott törvény 38. §-ának 1. pontja értel­mében feddéssel bűntette. Minthogy^ azonban dr. Mueller ^Félix a Fe­gyelmi Bíróság határozata ellen írásbeli felleb­bezéssel élt a Mérnöki Tanácshoz, az elsőfokú ítélet jogerősnek ma még nem tekinthető, kö­vetkezésképpen a Fegyelmi Bíróság határoza­tát dr. Mueller Félix-iszel szemben részemről érvényesíteni ma niég nem lehet. A fegyelmi bíróság határozatával kapcso­latban meg kell jegyeznem, hogy a Katona és Stegmüller cég tartozásának összegét az ügyek megvizsgálására kiküldött hármas bizottság ál­lapította meg. Tény az, hogy ebbe a hármas bizottságba Mueller Félix nemcsak a vállalko­zók hozzájárulásával, de kifejezett kérésükre nevezetetett ki. Müeller Félix azonban, aki a hármas bizott­sági működésében is kétségbevonta a Katona és Stegmüller cég követelésének jogosultságát, miniszteri biztosi minőségében sem képviselt más álláspontot. Miniszteri biztosságának ide­jére esett ugyan a Katona és Stegmüller cég­től való munkaelvonás, ez azonban , nem volt egyéb, mint a hármasbizottság vizsgálatából levont következmények egyszerű leszögezése, illetve végrehajtása. Mueller Felix különben még miniszteri biz­tosi kinevezése előtt jelentette be a kultusz­minisztériumban, hogy az építkezés kezdetén egy-két konkrét esetben tanácsadója volt a Katona és "Stegmüller cégnek. A 3. pontra vonatkozóan megjegyzem, hogy Mueller Felixnek a VII. fizetési osztályú, felső építő ipari iskolai tanári illetményei rendsze­resen levonatnak az ő miniszteri biztosi tisz­teletdíjából és megtéríttetnek a kereskedelem­ügyi tárcának. Mueller Felix miniszteri biztosi díjazására^ a Mérnöki Munkák díjszabásának a szakértői ténykedésre vonatkozó 37. §-a a mértékadó. Ennek értelmében az építkezés egész során felmerült összes munkák után az előirányzati, illetve a pótmunkáknál jóváha­gyott összeg 2'4%-a utalványoztatik ki tiszte­letdíjképpen. Vagyis nem mintegy évi 100.000 P, ahogyan az interpellló képviselő úr állítja. Az 1929 május 11-én kelt miniszteri biztosi ki­nevezésétől a mai napig, tehát nem egy, hanem 60*

Next

/
Thumbnails
Contents