Képviselőházi napló, 1931. V. kötet • 1932. február 25. - 1932. április 19.

Ülésnapok - 1931-67

416 Az országgyűlés képviselőházának 67. ülése 1932 április 15-én, pénteken. expozét gondolt tartani, amellyel a világ közérdeklődését is igénybe akarja venni; nemcsak az országét, de az egész világét is, az egész világnak közérdeklődésére számot tart. Egészen bizonyos, hogy ennek a mai» expozénak a híre elmegy^ a külföldre, ott elterjednek azok a törekvések, szándékok és küzdelmek, amelyek ebben a költségvetésben, a számoknak ebben a tengerében kifejezésre jutnak; de ugyanígy elmegy majd a híre a külföldre, sőt már el is ment a híre, hogy a Népszava be ván tiltva. Elmegy a híre annak, t. Ház, hogy ez a tilalom most már több hete tart, ez a tilalom most már második hete tart. Semmi indoka a tilalomnak nincs és nem volt. A Népszava nem kívánt mást, mint rámutatni az igazságtalanságokra, a Népszava nem óhajtott mást, mint bírálatot gyakorolni, kritikát gyakorolni, amihez pedig alkotmányos országban minden újságnak joga kell hogy legyen akkor, ha az urak komolyan veszik azokat az alkotmányos szabályokat és alkotmányos tradíciókat, amelyeket ma ilven nagyszerűen ünnepeltek. Gondolniok kellett arra, hogy igenis mindaddig, amíg a Népszavával szemben ez a tilalom fennáll, addig ez a szuverenitás, a budgetjogban kifejezésre jutó szuverenitás is csonka, addig nem mondható alkotmányosnak az a helyzet, amelyben a Ház az alkotmányosság formáinak rendezett ma ilyen nagy ünnepet. Azt mondtam, t. Ház, hogy a Népszava betiltásának,^ igazságtalan és jogtalan elnémításának híre eljutott a külföldre. A nagy lapok mindenütt, Európaszerte. világszerte foglalkoznak már ezzel az igazságtalan intézkedéssel. Itt van véletlen a kezemben egy ilyen nagy lap, (Felkiáltások jobbfelöl: Véletlenül? — Kertész Miklós: Ha szándékos volna, egész kazlat hozhatott volna!) amely már igenis bemutatja a keresztre feszített Népszavát, amely bemutatja, hogy a nép, a magyar dolgozó nép egyetlen újságját betiltották és arra szájkosarat raktak. Mondhatom, hogy nemcsak ezt az egy lapot, nemcsak ezt az egy 'bizonyítékot tudnám szolgáltatni; a francia lapok, az angol, a német újságok, de különösen a francia lapok igenis nagy mértékben foglalkoznak ezzel a ténnyel és egészen bizonyos, hogy foglalkozni fognak annál erőteljesebben és annál behatóbban, minél továbh tart a kormánynak ez az igazságtalan rendelkezése. Szeretném, ha a t. képviselő urak és a magyar kormány is gondolna arra, hogy külföldön az ilyen tilalmakkal, ais ilyen igazságtalanságokkal .szemben a közvélemény nagyon érzékeny, érzékenyebb talán mint itt önök, érzéke van az e fajta sérelmek iránt, mert ott igenis azokat a tradíciókat, amely tradíciókban az olyan jogok gyökereznek, mint például a költségvetési jog is, ma is tiszteletben tartják, tiszteletben tartiák azokat a vívmányokat, amelyekért egy időben minden európai ország polgársága is^ tudott harcolni, faimeà harcolt ezekért a vívmányokért és szabadságokért a magyar nolgárság is 1848-ban. Annál csodálatosabb, hogy ma^ezek iránt a tradíciók iránt és szabadságok iránt ilyen kevés érzék van, 'mint amilyen itt nyilatkozik meg ezekben az időkben. T. Ház! Mondom, a külföldön ez iránt van érzék, a külföldön a mi viszonyainkat ismerik, a külföldön tudják, hogy azok a politikai harcok, amelyek egy-egy országban folynak, azok a küzdelmek, amelyek egy-egy budget keretében isz-ámokban nyernek kifejezést, ezek a harcok lényegében voltaképpen azért folynak, hogy kik viseljék egy-egy országban a terheket és milyen arányban viseljék az egyes osztályok azokat. Odakünn van érzék az> iránt, hogy ezeket a terheket igazságosan kell elosztani, hogy ezeket a terheket nem szabad egyoldalúan hizonyos néprétegek vállaira rakni roskadásig és egészen jól értik meg a külföldön, hogy amikor a Népszava harcol a nép szervezkedési jogáért, lehetőségéért és szabadságáért, akkor voltaképpen e mögött a harc mögött is az van, hogy igyekszik a költségvetést, áz ország budgetjét ezeknek a harcoknak 'Segítségével úgy kialakítani, hogy az igazságos, legalább is viszonylagosan igazságos legyen és ne olyan égbekiáltóan igazságtalan, mint a diktatúrás országokban, ahol a népnek sem joga, sem szava arra, hogy 'megnyilatkozzék és megnyilatkozzék elsősorban a sajtóban. T. Ház! Franciaországban választások készülnek, választási agitáció folyik. Ebben a választási agitációban a baloldal, különösen a szocialista képviselők felvetik — mert kénytelenek a saját viszonyaik következtében felvetni — azokat a kérdéseket, amelyek bizonyos összefüggésben vannak a magyar pénzügyi, a magyar hitelügyi, a magyar gazdasági kérdésekkel is. Fel fogják vetni odakünn azokat az állapotokat, amelyek itt uralkodnak a köszabadságok területén, azokat a harcokat, amelyeket itt kénytelen folytatni a nép legelemibb közszabadságaiért. Az urak biztosak lehetnek benne, hogy ezeket a harcokat és ezeket a viszonyokat a külföld ennek a ma elhangzott expozénak szoliditásába igenis bele fogja kalkulálni. T. Ház! Végül csak arra akarok rámutatni, hogy ebben a budgetben bizonyosan kifejezésre iut a gazdasági viszonyok, a gazdasági válság következtében az a lecsúszás, amely itt bekövetkezett, lecsúszás anyagiakban és gazdaságiakmálok, morális kategóriát jelentenek, nemzeti érdeket jelentenek. Amikor mi sajtószabadságot reklamálunk akkor ez nemzeti érdek, a morális javak megőrzésére vonatkozó követelés. Amit mi szociáldemokraták követelünk, sérelmezünk, az igenis, abba a normális kategóriába tartozik, és ha gazdaságiakban lecsúsztunk, legalább arra kellene figyelemmel lenni, hogy morális tekintetben a lecsúszás ne legyen óriási és 'hogy feltartóztatható legyen. Mi követeljük a Népszava tilalmának visszavonását, mert az a polgári szaJbadsáedogok fogalmához, a polgári tradíciók fogalmáhoiz tartozik és ezeken a jogokon és tradíciókon csorba esik, amikor önök ilyen tilalmat eltűrnek, elszenvednek. Elnök: A képviselő úr beszédideje lejárt, méltóztassék befejezni. Buchinger Manó: A budget jog szempontjaiból és az alkotmányosság szempontjából ezt a tilalmat vissza kell vonni, ez a legsürgősebb követelések közé tartozik. Vissza kell adni a munkássáffnak a Népszavát akkor, ha a szabadság, a tradíció az önök szájában és elgondolásában nem frázis. Vissza kell adni akkor, ha önök ezeket a jogokat és tradíciókat valamire becsülik. Az elnök úr javaslatával szemben javaslom, hogy a Ház április 19-én. kedden tartson ülést és annak napirendjére tűzze ki Farkas István és társainak a választójogi reformról szóló indítva ny>ának megvitatását. (Zaj.) Elnök: Szólásra következik? Herczegh Béla jegyző: Payr Hugó! Payr Hugó: T. Ház! A házszabályok bölcs előrelátással tették lehetővé a napirendi vitát. En örülök ennek a rendelkezésnek mert módot ad arra, hogy a napirendre tűzött tárgyakon kívül is eszméket, gondolatokat, vágyakat és ki-