Képviselőházi napló, 1931. V. kötet • 1932. február 25. - 1932. április 19.

Ülésnapok - 1931-66

388 Àz országgyűlés képviselőházának 66, az uzsoratörvényt, méltóztassék ezt kiterjesz­teni nemcsak a magánuzsorára, hanem arra a közuzsorára is, amely ezzel a szerencsétlen ré­teggel, a kisiparosréteggel szemben megnyil­vánul. T. Ház! Felszólalásom befejezésénél ugyan­arról a kérdésről kell szólnom, mint amivel megkezdtem, a kisiparosok hitelellátásáról. Azt várom a t. kormánytól, hogy ez után a javas­lat után, amelyet csak első lépésnek és csak ke­retnek tekinthetünk, sürgősen jönniük kell azoknak a javaslatoknak, amelyek ezt a keretet tartalommal töltik meg, de nemcsak a keretet tartalommal, hanem a kisiparos műhelyét mun­kával, munkalehetőséggel, a hitel megszerzése és a hitel nyújtása folytán. Ez az amit várunk és remélünk, mert sajnos, nagyon kevés re­ménysége van már ebben az országban bárki­nek is, akármilyen foglalkozási ághoz tartoz­zék, de az embernek régi természete az, hogy mindenkor újat, jobbat és szebbet remél. Hi­szen ha nem így volna és nem ez hevítené, nem ez vinné előre, akkor nem volna az életnek semilyen értelme és nem volna annak sem értelme, hogy mi, akik itt a baloldalon hiába mondunk kritikát esztendőkön keresztül, hiába jövünk bármivel, néha itt volnánk és előadáso­kat tartanánk. Én örülök, hogy ma ebben a tekintetben^ kivételes helyzettel találkoztam. {Zaj- — Friedrich István: A kereskedelemügyi miniszter úr ma nagy megértéssel volt, — Ulain Ferenc: A kereskedelmügyi miniszter úr ért a dolgához!) T. Képviselőház! Frühwirth Mátyás t. kép­viselőtársam különvéleményt terjesztett be a javaslattal f szemben, amelyben kézműveska­mara felállítását kéri. {Helyeslés a baloldalon. —- Kun Béla: Herrmann Miksa volt kereskede­lemügyi miniszter úr is megígérte, hogy fel­állítja a r kézműveskamarát!) A kézműves­kamara felállítását annak idején az iparosság­nak nagy és széles rétege kívánta, követelte, és szavazás útján előterjesztették az erre vonat­kozó véleményüket. (Kun Béla: Herrmann Miksa itt a Házban jelentette^ be, hogy felállít­ják ismét a kézműveskamarát!) Amint Kun Béla t. képviselőtársam mondja, annak idején Herrmann Miksa mint kereskedelemügyi mi­niszter úr is, hivatalos helyről megígérte a kézműveskamara felállítását (Kun Béla: Nem állították fel, mert féltek, hogy ellenzéki szel­lem érvényesül ott a mai gazdasági rendszerrel szemben. Ez volt az ok! — Mojzes János: Az ígéretek földjén élünk! Elvezettek bennnünket az ígéretek földjéhez!) A kézműveskamara fel­állítására vonatkozó kívánságunk természete­sen nem jelenti azt, hogy ezzel választóvonalat akarnánk vonni a kereskedő és az iparosérde­kek között; ez nem jelenti azt, hogy a kiskeres­kedőket és a kisiparosokat egymástól szét akar­nók választani. Ez csak azt jelenti, hogy par excellence kisiparos érdekek külön érdekkép­viseletében, tényleges, és tartalommal megtöl­tött érdekképviseletekben tömörüljenek, de ugyanakkor »erősödjék a kereskedelmi érdek­képviselet is, (Ügy van! Ügy van! a ' balolda­lon.) mert csak ezeknek a kettőssége és együt­tessége által lehet megteremteni a merkantil gondolatot az agrárgondiolat mellett, amely ket­tőnek az összefogása, feltámasztása, becsületes akarása teremtheti meg csak Magyarország újjáépítését, a munka, a becsület és a tisztesség alapján. (Ügy van! Ügy van! a baloldalon.) Csak a mezőgazdaságnak, a kereskedelemnek és az iparnak Összefogása teremtheti meg, hogy itt ismét élet és forgalom legyen, de azok a rétegek, amelyek önmaguk számára sem ön­ülése 1932 április IJf-én, csütörtökön. zők, Önmaguk számára sem kívánnak privilé­giumot, a legélesebben és a legelkeseredetteb­ben kell hogy nézzék a kormánynak most ki­adott rendeletét, amellyel a köztisztviselők fi­zetését és illetményét ismét csökkentik. Ez a kérdés ugyanis nem csupán a köztisztviselők kérdése, nem csupán azoknak a kérdése, akik­nek az illetménye csorbul ezáltal, hanem kér­dése egyúttal a kereskedelemnek és az iparnak is, mert természetes, hogy a lecsökkentett fi­zetések, a lecsökkentett nyugdíjak elvonásra kerülnek a kereskedelmi és ipari forgalomtól és így antiszociális ... {Ügy van! Ügy van a baloldalon. — Kun Béla: Mindig a kistisztvise­lőket sújtják fizetéscsökkentésekkel! — Ügy van! Ügy van! a baloldalon.) A tisztviselői fi­zetsek csökkentése megakadályozza a fogyasz­tást, megakadályozza a forgalmat és ezzel sok­kal több kárt okoz az államnak, mint ameny­nyit megtakarít a fizetéslevonás által, (Kun Béla: Miért tűri az egységespárt, hogy ugyan­akkor nagy jövedéknek legyenek 1 ?) mert ezáltal kevesebb forgalmi adó, kevesebb fogyasztási adó, és kevesebb kereseti adóalapot teremtenek. (Kun Béla: Hogyan jött ahhoz a miniszter­elnök úr, hogy a párt akarata ellenére csök­kentse a fizetéseket? Miért nem vonták fele­lősségre? —- Zaj.) Elnök: Csendet kérek képviselő urak! Vázsonyi János: Az ilyen rendelkezések, mint az illetmények lecsökkentése és ugyan­akkor új adók bevezetése a már amúgy is meg­bénult, a már amúgy is tönkretett társadalmat minden rétegében teljes mértékben megakaszt­ják életének megnyilvánulásában ési 'nem al­kalmasak arra, hogy itt /bárkinek is segítséget teremtsenek, sőt tönkreteszik még az állami be­vételeket is, a helyett, hogy azokat emelnék s ezáltal münden tekintetben inkább kárt, mint hasznot okoznak. Nem tudjuk, hogy milyen célt szolgál az ilyen intézkedések bevezetése, nem tudjuk, hogy kinek az érdekében áll ez, mert papíron elő lehet irányozni: különböző bevételeket, ame­lyek a türelmes papíron megmaradnak, de soha be nem folynak az államkasszába. (Kun Béla: TTgy van! A kamatot miért nem szállítják már le? Itt csak az van, amit Popo vies és Te­leszky akar!) Az a kérdés, amely ezzel a két rendelettel összefügg-, úgyis tárgyalásra kerül a kormány­nak egyszakaszos törvényjavaslata tárgyalásá­nál, amely valószínűleg a holnapi napon kerül megvitatásra, így erre vonatkozólag mondani­valóimat nem itt, hanem annál a javaslatnál óhajtom elmondani, (Helyeslés.) de megje­gyezni^ kívántam és szükségesnek tartottam ez­zel a javaslattal kapcsolatban is rámutatni arra, hogy amikor arról szólunk, hogy segít­sünk a kisiparon, segítsünk a kereskedelmep, segítsünk a dolgozó társadalmon, nem szolgálja a^ segítséget az, hogy ugyanakkor a dolgozó társadalomnak egy másik nagy, széles rétegét, a köztisztviselői társadalmat megnyomorítják és ezáltal közvetve az ipart és a kereskedelmet is megcsorbítják a maga jogaiban és megcsor­bítják a maga létének, keresetének lehetősé­gében. x. Képviselőház! (Zaj a baloldalon. — Hall­juk! Halljuk! — Elnök csenget.) Hozzájárulok Frühwirth képviselőtársam különvéleményé­hez, (Kun Béla: Helyes.) egyebekben pedig tel­jes egészében magamévá teszem mindazokat a szempontokat, mindazokat az eszméket, ame­lyeiket Éber Antal képviselőtársam a mai ülé­sen elmondott. (Helyeslés, éljenzés és taps a baloldalon.)

Next

/
Thumbnails
Contents