Képviselőházi napló, 1931. V. kötet • 1932. február 25. - 1932. április 19.

Ülésnapok - 1931-66

384 Az országgyűlés képviselőházának 6 közt nem éppen legsúlyosabb hibája ez^ de mégis rá kell mutatnom arra, Ibiogy ez valójában szörnyű igazságtalanság. Méltóztassék elképzelni egy jó ügyvédi irodával rendelkező ügyvédet, akinek a felesége tanítónő. Ennek lakáspénzét ez a rendelet nem csökkenti, mert a férje ügyvéd, de ha egy teljesen szegény, kopott ruházatú tanító a férje annak a tanítónőnek, akkor, mivel miind a kettő közalkalmazott, ettől a tanítónőtől a lakáspénzt fele öszszegében elveszik. (Rakovszky Tibor: Ezeket nevezik álláshalmozóknak!) Ez durva igazságtalanság lesz a maga végrehajtásában, és én még most sem vesztettem el a reményemet, amikor a kormány kiadta ezt a rendeletet, hogy akár a költségvetési vita folyamán bizonyára felhalmozódó panaszok után, akár pedig önszántából panaszkodás nélkül is a kormány ennek a fizetéscsökkentő rendelkezésnek káros kihatásait ellensúlyozni fogja. Ezek mindeD esetre olyan rendelkezések,, amelyek ai kisiparos megélhetését károsan befolyásolják. Most tehát, amikor az előttem szólott t. képviselő úr a földbirtokpolitikával hozza kapcsolatba a kisiparos megélhetését, azonkívül, hogy ebben a tekintetben vele általánosságban egyetértek, szóvá kellett tennem ezeket a hátrányos állapotokat is. Magára a törvényjavaslatra rátérve és azzal mindössze néhány percig foglalkozva, üdvösnek tartom ennek a törvényjavaslatnak azt a gerincét, amely a kötelező tagság, a kötelező társulás intézményét törvénybe iktatja, mégpedig — és ezzel azt hiszem, nem követek el semmi vétket nemzetem jó hírneve ellen — speciális magyar nemzeti tulajdonságunk folytán a mindinkább úrrá levő nemtörődömség és tunyaság miatt tartom igenis helyesnek, hogy speciálisan Magyarország területén magyar állampolgár iparosokkal szemben a kötelező tagság, a kényszertársulás törvényileg mondatik ki De ha jön egy törvény, aínely ezt kimondja, ezzel súlyos erkölcsi kötelezettségek is thárulnak a törvény alkotóira, de a törvény végrehajtóira is. * Mert ilyen valamit törvénybe iktatni csak akkor szabad, ha az az érdekképviselet valóban érdekképviselet lesz, amelyet itt meg akarunk alkotni, ha az érdekeltek akarata, ebben a szervben, amelyet a miniszter úr javasolt, a valódi, hamisítatlan érdekképviseleti akarat szabadon megnyilatkozhatik. Ez az egyik. A másik pedig az, hogy amikor ez az akarat megnyilatkozott, meg is hallgattatik, tehát a miniszter nemcsak azért létesíti az érdekképviseleti szerveket, hogy azok kötelékén belül a panaszok levezettessenek, hogy így fejezzem ki magam, hanem az ott megnyilvánult akaratot akceptálja is annyiban, hogy mielőtt tenne, mielőtt cselekednék, ezt az akaratot feltétlenül meghallgatja. r Harmadik követelménye az ilyen kényszertársulással szemben a mai nyomorúságos viszonyai közepette az iparosságnak mindenesetre az, hogy semmi újabb terhet ne jelentsen ez a kötelező tagság vagy kényszertársulási mtezmeny, pengőket sem, mert azt sem bírják. Semmiféle újabb terhet nem bír el az iparosság és keserves káromkodás kíséri a társadalombiztosítás intézményét is sok vonatkozásban azért, mert a társadalombiztosítás intézménye -újabb., sokszor elviselhetetlen terheket ró az iparosságra. Az én választókerületemben az ipartestület peldas érdekképviseleti életet él. Valóságos kis parlament az ipartestület, ahol minden egyes megmozdulását figyelik a mindenkori kor. ülése 1932 április 14.-én, csütörtökön. mánynak és a mindenkori törvényhozásnak, nyomban kialakul a vélemény, meghozzák a maguk határozatát é^ azt közlik mindazokkal, akikre ez tartozik. Egy ilyen ideálisan működő ipartestület ezt az új törvényt sem ellenzi, mint ahogyan mostani ipartestületünk sem ellenzi, ellenben annak hiányosságára rámutat. Rámutat olyan vonatkozásban, hogy számított arra, hogy ez a törvényjavaslat az úgynevezett kontárkérdést is meg fogja oldani. Lehet, hogy önzőén, de tény, hogy ők azt szerették volna, ha a kontárügy elintézésénél a bíráskodás valamilyen formáját ők gyakorolhatnák az ipartestület kebelében. Ezt csak tolmácsolom anélkül, hogy azonosítanám magam ezzel a felfogással. Mindenesetre a kontárkérdésnek olyan radikális megoldását kívánják, ahol mindkét felet kegyetlenül büntetni kell, nemcsak magát a kontárt, hanem azt a megrendelőt is, aki annak ellenére, hogy tudja, hogy vannak törvényes képesítéssel rendelkező iparosaink, akik fizetik a közterheket, ezeket mellőzik és önös érdekből elmennek a kontárhoz. Szerintük kell, hogy ezért a cselekedetéért ezt a felet is megtorlás érje. Az ipartestületek másik kívánsága az volna, hogy a jogsegélyt a kontártól vonják el, hogy ne perelhesse a kontár a maga számláját, a maga követelését attól a megrendelőtől, aki abba a hibába esett, hogy kontárhoz fordult, amikor megrendelést tett és lehessen a szerszámokat is elkobozni attól a kontártól, aki jogtalanul konkurrenciát csinál. A mi ipartestületünk ennek a törvényjavaslatnak áttanulmányozásánál kifogás tárgyává tette, hogy túlságosan centralizál. Megolvasta, hogy a törvényjavaslatban 31 helyen van olyan kitétel, hogy felébbezni lehet valamely kérdés eldöntését. Ezt a túlságos centralizálását a javaslatnak hibájául fogta fel az ipartestület és ebben a tekintetben, ha máshol nem, a végrehajtási utasítás során várják az igen t. miniszter úrtól, hogy ezt a túlságos centralizlálást valami okos rendelkezéssel ellensúyozza. Túzottnak tartja a mi iparosaink tömege azt a bizonyos jegyzői vizsgát is, amelyet az ipartestületi jegyzőtől követel ez a törvényjavaslat. Tekintettel arra, hogy ennek a kormánynak működése alatt szabályoztak már egy vizsgát, az úgynevezett közigazgatási szakvizsgát, azóta a mi vidékünk lakossága attól fél, hogy a kormányt félhatalmazza valamely törvény, hogy rendeletileg szabályozhassa valamely vizsga anyagát. Halljuk, hogy a racionalizálási kormányibiztos úr közbelépése hozta ezt magával, hogy a belügyminiszter úr a közigazgatási szakvizsgára oly rémitő tananyagot'vett fel, amely messze felülhaladja az ügyvédi vizsga terjedelmét és minden más jogászi vizsga anyagát. Ebből kifolyólag félünk, hogy ez a kormány talán ebben a tekintetben f sem tartja be a határt, s az ilyen csekély előképzettséget igénylő állásnál is, mint az ipartestü'leti jegyzői állás- a szakvizsgát talán olyan terjedelemben fogja megállapítani, ami az ügy hátrányára lehetne. Természetszerűen azt az álláspontot, amely megállapította a szakvizsga gondolatát, nem ellenzem, csak tartok r tőle, hogy a szakvizsga anyagának terjedelmét túlságosan nagyra fogja szabni a kormány. (Zaj a balközépen.) Elnök: Csendet kérek. Méltóztassék folytatni beszédét. Szilágyi Lajos: T. Képviselőház! Beszédemet befejezve, a kereskedelemügyi miniszter úrhoz azt a kérelmet intézem, hogy az iparos-