Képviselőházi napló, 1931. V. kötet • 1932. február 25. - 1932. április 19.

Ülésnapok - 1931-55

30 Az országgyűlés képviselőházának 55. indítványát. (Helyeslés a szélsőbaloldalon! — Ka bók Lajos: Ez kell! — Farkas István: Men­jen a fenébe ez a Ház, amelyet terrorral, erő­szakkal hoztak össze! Titkos választást! — Büchler József: Uj választójogot!) A Ház mai ülése azzal kezdődött, hogy a házelnök úr bemutatta Miskolc városának át­iratát, amelyben a választójog refomja mellett foglal állást. Ugyancsak a lapokból tudjuk, hogy tegnap Debrecen városa hasonló határo­zatot fogadott el, amellyel ugyancsak a vá­lasztójog reformját követeli. Méltó befejezése volna a Ház mai ülésének, ha a Ház a vá­lasztójog reformját, amely annyira sürgős és aktuális, tényleg kitűzné a legközelebbi ülésé­nek napirendjére. (Gáspárdy Elemér: Van ne­künk elég bajunk!) De olvashattuk a napokban, hogy a fran­cia szenátus, a francia felsőház bizalmatlansá­got szavazott a Laval-kormánynak és megbuk­tatta ezt a kormányt, mert így akarta kifejezésre juttatni rosszalását a Laval-kormánynak azzal a politikájával szemben, amellyel a mostani választójogot meg akarta esinálin és meg akarta rontani. Igen felemelő dolog volna, ha a ma­gyar Képviselőház is felemelkednék arra a magaslatra, amelyen a demokratikus népjogok klasszikus hazájának felsőháza, a nép jogok demokratikus, klasszikus, tradíciókkal eltöl­tött országának legfőbb testülete áll. Ennél még közelebb fekvő aktualitások is szólnak azonban amellett, hogy mi a választó­jogi reformmal végre foglalkozzunk, A ma­gyar parlament hosszú ihetek és hónapok óta a panamaleleplezések, a panamafirtatások sivár botrányainak színhelye. (Ugy van! Ugy van!) Ha változatosságot keresünk, akkor legfeljebb szomorú természetű változatosságot találunk, amennyiben a panamákon kívül foglalkoznunk kell olyan esetekkel, olyan atrocitásokkal, amilyeneket itt Eckhardt Tibor t. r képviselő­társunk a Ház megbotránkozására és megdöb­benésére az imént felsorolt. Ha ezt a változa­tosságot is meguntuk, újat legfeljebb abban ta­lálunk, hogy újabb vagy esetleg még az eddi­ginél is nagyobb panamákkal foglalkozhatunk. Tárgyilagosan meg lehet állapítani, hogy a panamobotrányok, a Háznak e sivársága kö­zött és a reakciós választási rendszer között szoros és logikai kapcsolatok állanak fenn. (Ugy van! Ugy van! a bal- és szélsőbalol­dalon.) Nézzük csak meg ennek a Háznak az ere­detét. Ennek a Háznak az eredete egy olyan választás, amelyet a volt kormányelnök ren­dezett (Kertész Miklós: Bűnben születtek, bűn­ben halnak meg!) olyan időben, amikor ő tudta, hogy az egész kormányzata és egész politikája már inzolvens és csődöt mondott. (Andaházi Kasnya Béla: A legnagyobb csa­lás volt!) Elnök: Andaházi Kasnya Béla képviselő urat sértő kifejezéséért rendreutasítom. Buchinger Manó: Ilyen módon az ország nem tudta és nem tudhatta, hogy milyen kor­mány az, amelynek ő száz és egynéhány úgy­nevezett egyhangú mandátumot, egyhangú vá­lasztást biztosít. Az ország közvéleménye nem tudhatta, hogy milyen gazdálkodás, milyen Wirtschaft az, amelyet ezzel a választással akartak legalizálni. Ez ennek a Háznak az eredete s most itt áll az egész kormányzat és az egész parlament, mint egy igazi csődtömeg. (Ügy van! Ügy van! a bal- és a szélsőbaloldalon.) Ennek a konzekvenciája az, hogy az ország, annak po­ülése 19B2 február 25-én, csütörtökön. litikája, törvényhozása és kormányzata tökéV letesen lehetetlen helyzetbe jutott. Van egy többség, amely numerikusan elnyomja az el­lenzéket, de azért nem tudja és nem is fogja kierőszakolni az ellenzéktől az ő politikai vagy morális legalitását. Ilyent ettől az ellenzéktől ez a Ház nem kap és nem is kaphat. Lehetet­lenné tette ez a választás és az ennek követ­keztében létrejött többség azt, hogy itt az or­szágot megnyugtató kormányzati rendszer le­hessen. Megöli ez a többség a parlament munka­képességét több okból. Megöli azért, mert hi­szen magának a kormányzatnak nincs mit tar­tania egy ilyen többségtől, (Ügy van! Ügv van! a szélsőbaloldalon.) a kormány nem törő­dik még azzal sem, hogy ennek a többségnek mi az akarata, mi a szándéka. (Büchler József: Függnek a kormánytól.) Viszont a többség nem törődik az ország akaratával, de nem tö­rődik a többség a parlament egyrészének az akaratával, felfogásával és szándékával sem. r Itt ebben a parlamentben közérdekű pro­blémák, közérdekű eszmék nem mérkőzhetnek meg, nincs meg a szükséges atmoszféra. A vá­lasztás tette lehetetlenné, ez a többség tette lehetetlenné azt, hogy itt parlamentáris és al­kotmányos formák ós módozatok között az eszmék megvívjanak egymással. Hiszen ez a többség arra van berendezve, hogy minden el­lenzéki indítványt, minden ellenzéki panaszt - ezt éppen az előttem szólott Eckhardt Tibor képviselő úr által felhozott esetek bizonyít­ják — a priori elutasítson. (Dinnyés Lajos: Elmasszíroznak mindent!) Konciliáns meg­nyilvánulás és konciliáns magatartás ettől a többségtől nem várható. Ennek a Háznak el­lenzéke üres padoknak beszél. En nem azt panaszlom, hogy az ilyen módon összeverbu­vált többség nem kíváncsi az ellenzék vélemé­nyére, én nem azt panaszolom, hogy egyetlen ellenzéki képviselőt sem hallgatnak meg ele­gen. Megállapítom, hogy a tárgyalásnak ez a módja arculcsap cl S cl SL parlamentarizmus rendszerének, (Ugy van! a szélsőbaloldalon.) hogy ez a módszer provokálása az egész or­szágnak, az ország népének és lefitymálása, semmibevevése az ország akaratának. (Ügy van! Ügy van! a bal- és szélsőbaloldalon. — Dinnyés Lajos: Hol van egy miniszter? Adjuk el a bársonyszékeket, soha sem használják! - Zaj.) Károlyi miniszterelnök úr a puritanizmus programmjával vagy be nem vallott Pro­gramm jávai, de annak szándékával jött. En néni kételkedem Károlyi miniszterelnök úr egyéni puritánságában, eszembe sem jut azt kétségbe vonni, de én azt hiszem, hogy nem efelől kell nekünk vitatkoznunk. (Ügy van! Ügy van! a bal- és a szélsőbaloldalon. — Tauf fer Gábor: A programm felett kellene vitatkoznunk, amely nincs!) En nem kételke­dem az ő egyéni puritánságában, de megálla­píthatom, hogy az, hogy valaki nem pana­mázik és nem lop, az nem érdem. (Kertész Miklós: Az csak ritkaság!) En tehát —mondom - az ő egyéni puritánságát nem vonom két­ségbe, de azt hiszem, hogy az országot érdekli a kormány elnökének és a kormánynak a poli­tikai puritanizmusa. (Ügy van! Ügy van! a bal- és a szélsőbaloldalon.) Errevonakozólag pedig az a^ felfogásunk, hogy a politikai puri­tanizmus és ilyen reakciós választójog kizárja egymást. (Ügy van! Ügy van! a bal- és szélső­baloldalon.) Ahol nincs becsületes, tisztes­séges, demokratikus választójog, ott nincs po­litikai tisztesség, ott csak panamák vannak,.

Next

/
Thumbnails
Contents