Képviselőházi napló, 1931. V. kötet • 1932. február 25. - 1932. április 19.

Ülésnapok - 1931-66

380 Àz országgyűlés képviselőházának mai állapot mellett — amint arra a törvényjavaslat indokolása is utal — ez lehetetlen, akkor azt kérdezem a t. kormánytól, valóban gondolja-e azt, hogy öt éven belül az országban, az országnak azokon a vidékein, ahol az utaknak kiépítése valóban előfeltétele annak, hogy ezeket az ipartestületi szerveket ott létesíteni tudjuk, ezt az úthálózatot valóban ki tudja építeni. Ha ez valóban előfeltétele az ipartestületi hálózat kiépítésének, mint ahogy erre a törvényjavaslat indokolása utal, akkor én azt mondom, hogy ez nem öt éven belül, hanem ötven éven beiül sem lesz lehetséges. Csak meg kell néznünk akár az idei év költségvetését, akár pedig azt a költségvetést, amit a kormány tudtommal a holnapi napon fog benyújtani, hogy milyen Összegeket irányzott elő a . kormányzat az utaknak, az úthálózatnak kiépítésére, ami a törvényjavaslat indokolása szerint is előfeltétele, az ipartestületi szervek létesítésének azokban a szétszórt községekben és az országnak azokon a részein, azokban a községeiben, ahol a lakosság gyér, a közlekedés nehézkes, és ahol éppen e miatt nincsenek meg az előfeltételei az ipartestületek megalakításának, és akkor nyomban meggyőződhetünk arról, hogy valóban lehetséges lesz-e ilyen költségelőirányzat mellett ennek az úthálózatnak kiépítése nem öt éven belül, de esetleg ötven éven belül is. Es vájjon mit tett, mit tesz, vagy mit szándékozik tenni a kormány abban az irányban, hogy «a szétszórt, gyér lakosságú községeink előtt a fejlődés lehetőségei ímegnyilja-. nakf» Érdemes lenne statisztikát Összeállítani arról, hogy ma milyen községekben és az országnak milyen vidékein vannak és milyen vi

j dékein nincsenek kiépítve ezek az ipartestületi szervezetek. Érdemes lenne statisztikát összeállítani arról, hogy milyen vidéken vannak meg és milyen vidéken nincsenek meg az ipartestületek létesítésének előfeltételei. Ha ezzel a kérdéssel behatóbban foglalkoznánk, arra az eredményre kellene jutnunk és azt kellene megállapítanunk, hogy ez a kérdés szoros összefüggésben áll birtokrendszerünk kérdésével és a földbirtokmegoszlásnak kérdésével. (Ügy van! Ügy van! balfelöl.) Mert egészséges és életképes kisiparról^ csak ott lehet szó, ahol egészséges és életképes földmívesosztály van. Egészséges, életképes és fejlődőképes kisiparról csak ott lehet szó, ahol a ibirtokmegoszlás is egészséges. Ennek a két kérdésnek szoros öszszefüggésére nem kell külön felhívnom a t. kereskedelemügyi miniszter úr figyelmét, akiről elmondhatjuk, hogy ma is a lekiválóbb szaktekintélyünk az agrárstatisztikában és egyik legkiválóbb szaktekintélyünk az agrárpolitika terén, akinek a háború alatt megjelent «Nép és föld» című munkája most is legkiválóbb forrásmunkája a magyar agrárpolitikának. Nem kell külön felhívnom a t. kereskedelemügyi .miniszter úr figyelmét arra, hogy ma az egész magyar életnek, az egész magyar gazdasági életnek nemcsak akkor, ha a fÖldmívelésről van szó, hanem akkor is, ha a kisiparról, vagy a lateinerosztály problémáiról van szó, legalapvetőbb kérdése a földbirtok helyes megoszlásának a kérdése. Nem kell külön felhívnom a kereskedelemügyi miniszter úr figyelmét a magyar közéletnek arra a legüszkösebb sebére és legvészesebb kórokozójára, hogy mit jelent a kisipar szempontjából és a kisipar fejlődése szempontjából is annak a több, mint 2 millió embernek úgyszólván teljes kikapcsolása a terS. ülése 1932 április 1^-en, csütörtökön. , melésből és a fogyasztásból, jmit jelent ennek a széles néprétegnek a kizárása a fogyasztásból, amely ma az egészségtelen birtokmegoszlás következtében csak tengődik, vegetál, a fogyasztás szempontjából számba egyáltalában nem jöhet, s amely ma szinte emberhez nem méltó nélkülözések között és a legsötétebb nyomorban él. T. Ház! Ká kell ennek a két kérdésnek az összefüggésére mutatni, mert tulajdonképpen a kisipar problémája a mai viszonyok között agrárprobléma, (Ügy van! Ügy van!) és a kisipar legel étbe vágó bb kérdéseit, azokat a kérdéseket, hogy mi módon tud itt egyáltalában a kisipar, exisztálni, mi módon tudjuk a kisipar fejlődésének anyagi bázisait megteremteni, csakis akkor tudjuk megoldani, ha meg tudjuk oldani az agrárlakosság legégetőbb kérdéseit és megteremtjük az agrárnépesség anyagi bázisát. (Elénk helyeslés a baloldalon.) Azok a bizonyos gyér lakosságú és fejlődni nem tudó kis faluk a latifundiumok tövében és a nagybirtokok árnyékában vannak, ahol az egészségtelen birtokmegoszlás miatt el vannak zárva a fejlődés lehetőségeitől. Nem akarok részletesebben kitérni arra, hogy mit jelent a kisipar szempontjából, mit jelent a fogyasztás, a fogyasztóképesség növelése (szempontjából az, ha az ország lakosságának mintegy egynegyedrészét, ezt a 2 millió embert, ezt a 2 millió koldust földhöz juttatnék, önálló^ gazdasági exisztenciákká tennők s egyúttal képessé tennők arra, hogy a kisiparosságnak vevői és fogyasztói legyenek. Hogy mit jelent ez az egészségtelen birtokrendszer a kisipar fejlődése, helyesebben szólva a kisipar fejlődésének megakadályozása szempontjából, e tekintetben elegendő, ha rámutatok arra a tényre, hogy^ hány kisiparost tart el ugyanaz a terület egészséges birtokmegoszlás és kisbirtokrendszer mellett, és hány iparos él ugyanezen a területen nagybirtokrendszer mellett. Vegyünk egy 8000 katasztrális holdnyi területet. Ahol egészséges a birtokmegoszlás, mint például Bácskában, ott 8000 katasztrális holdnyi területen körülbelül 3500—-4000 ember él. Azt látjuk, hogy ezen a területen még a mai nyomorúságos viszonyok mellett is aránylag jólétben él a lakosság. Ezen a 8000 katasztrális holdnyi területen van ma körülbelül 500 iga, mintegy 500 pár igásáliat. Ez azt jelenti, hogy ehhez szükséges 500—1000 kocsi. Abban a községben tehát, amelynek területe 8000 katasztrális hold, a lakosság el tud tartani egy egész sereg bognárt, kovácsot, szíjgyártót, szabót, cipészt, borbélyt stb. Egy ilyen 8000 katasztrális holdat kitevő területen egészséges birtokmegoszlás mellett körülbelül 7— 8000 lakóház van. Szükség van tehát kömívesekre, ácsokra, asztalosokra. Azt látjuk tehát, hogy egészséges birtokmegoszlás mellett például egy ilyen 8000 katasztrális holdnyi terű-, léten körülbelül 100 iparos él, és például Bácskában alig van község, ahol még a mai viszonyok között is ne lenne már megalapítva az ipartestület. Viszont ha ezzel az egészséges birtokmegoszlású területtel szembeállítunk egy 8000 katasztrális területű nagybirtokot, úgy azt látjuk, hogy ezen a 8000 katasztrális holdnyi területen él ma egy adósságokkal küzdő uraság, él egypár nyomorúságban fizetett intéző vagy kasznár, egy nagyon rosszul fizetett konvenciós kovács vagy bognár, de a legtöbb esetben az ilyen nagybirtokon rnás iparos nincs. Nem akarok rámutatni annak a fontosságára, -mit jelentene az, ha itt egy céltudatos földbirtokpolitikával, telepítési politikával