Képviselőházi napló, 1931. V. kötet • 1932. február 25. - 1932. április 19.
Ülésnapok - 1931-65
310 Az országgyűlés képviselőházának 65. ülése 1932 április 13-án, szerdán. káljon! — Nagy zaj. — Elnök hosszasan csenget, — Gr. Hunyady Ferenc szavai a nagy zajban nem hallhatók.) Ami Berki Gyula t. képviselő úr közbeszólását illeti, ezzel nem fogja elérni, hogy én hallgassak. Én minden közéleti kérdésben önzetlenül és érdek nélkül járok el. (Taps a baloldalon.) Áldozatot is hajlandó vagyok hozni, (Taps balfelöl.) de sem én, sem mások nem fogunk megijedni attól, ha burkolt fenyegetések hangzanak el. (Ügy van! Ügy van! a baloldalon.) Egy olyan képviselőnek pedig, aki azt hiszi, hogy ia közéleti kérdésekbe mindig a 'magánérdek is belejátszik, ilyen hangon beszélni nem illik. (Zaj. —• Berki Gyula: Nekem ne prédikáljon. Szót kérek!) A jelentést elfogadom. Elnök: Szólásra következik 1 ? Frey Vilmos jegyző: Senki sincs feliratkozva. Elnök: Kíván még valaki szólni $ (Berki Gyula szólásra jelentkezik.) Berki képviselő urat illeti a szó. Berki Gyula: T. Képviselőház! A javaslathoz néhány szóval óhajtok hozzászólni. A magam részéről Ulain Ferenc t. képviselőtársam felszólalásában foglaltakat lényegében véve •szívesen teszem magamévá. (Ulain Ferenc: Hála Istennek! örülök neki! — Egy hang a baloldalon: Megvan a koncentráció!) A koncentráció ebben ^ kérdésben könnyen létrejöhet t. képviselőtársam, mert az a meggyőződésem, hogy nincs ennek a Háznak egyetlen tagja sem, aki ne érezné lelkiismeretileg azt a súlyt és azt a felelősségét, amelyet egy ilyen kérdésben való állásfoglalás számára jelent. (Ulain Ferenc: Ügy van!) Azt a fennhéjázó hangot azonban, amelyet az előttem szóló t. képviselő úr alkalmazott, egyszerűen visszautasítom. Ehhez nekem jogom van. Vegye tudomásul a képviselő úr, hogy én egy évvel ezelőtt egy javaslatot tettem a Ház előtt, amelynek az volt a lényege, — ha kíváncsiak a t. képviselő urak arra, hogy az elmúlt tizenkét esztendő alatt, ki hogyan sáfárkodott, méltóztassanak elfogadni akkor tett javaslatomat — hogy tegyük le a Ház asztalára a képviselővé választásunk előtti telekkönyvi kivonatainkat. (Taps a bal és szélsőbaloldalon. — Andaházi-Kasnya Béla: De azt is állapítsuk meg, hogy kik szereztek ügyvédi irodát, jólmenő képviselői ügyvédi irodát! — Nagy zaj. — Az elnöki villanycsengő megszólal.) Tegyük le a Ház asztalára képviselővé választásunk előtti telekkönyvi kivonatainkat és .megnyugtathatom gróf Hunyady t. 'képviselő urat, hogy nekem nem lesz okom magamat «zégyelni: vagyonom 50%-át áldoztam fel a közélet szolgálatában. Nekem ne tartson erkölcsi prédikációi it. képviselő úr, tartson inkább erkölcsi prédikációt azoknak, politikai barátai közül jls, akik akkor, amikor az ország a földreform kérdésével foglalkozott, .megakadályozták azt, hogy a földmívelő nép érdekében úgy hajtassék végre az a földreform, ahogy az szükséges lett volna. (Felkiáltások a szélsőhaloldalon: Ki az? - Andaházi-Kasnya Béla: Tessék körülnézni maga körül. — Zaj.) Majd fel fogom olvasni ia földreform előkészítő bizottságának a földművelésügyi minisztériumban megtartott értekezletén elhangzott beszédeket és akkor abból méltóztatnak látni, hogy a mi eredeti reformunk az volt, hogy a kisgazda- és törpebirtokos osztályt erősítsük meg földdel, a földnélküli embereknek pedig adjunk egy nagy házhelyet. Ezt annakidején az ön elvbarátai és részben osztályostársai megakadályozták. (Folytonos zaj. — Az elnöki villanycsengő megszólal.) • Ha ennek a földreformnak vannak hiányai, iákkor azt reklamálja a t. képviselő úr azokon, akik közelebb állanak önhöz, mint énhozzám. (Ulain Ferenc: Az ön háta mögött vannak azok!) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak. A képviselő urat kérem, szíveskedjék a tárgyra térni. (Zaj. —- Ulain Ferenc: Ott vannak a gróf urak! — Dinnyés Lajos: Ott ülnek a kartellvezérek! — Kun Béla: Mennyi pénzt adott a Gyosz. a pártkasszába? — Az elnöki villanycsengő megszólal.) Berki Gyula: Ami a szőnyegen fekvő javaslatot illeti, erre nézve az a felfogásom, hogy én nagyon szerettem volna ez alatt a 12 év alatt tapasztalatokat. szerezni, hogy gazdag nagybirtokosok, gazdagjövedelmű ügyvédi irodával rendelkező képviselők nem jelentek volna meg a pénztárban, illetményeiket átvenni, hanem azt felajánlották volna a nemzet számára. En , érdeklődtem lenn a pénztárnál az iránt, hogy mit csináltak azok, akik a képviselőházzal szemben a példátlan önzetlenség és a példaadó magatartás hangsúlyozásával állottak itt fel: azok képviselői illetményeinek átvételi elismervénye ott fekszik a Ház pénztárában. (Ulain Ferenc: Azért tessék a javaslatot elfogadni!) Igénytelen nézetem szerint minden törvényhozóval szemben (Andaházi-Kasnya Béla: De azért a képviselő úr dupla fizetést vett fel!) egyforma elbánást kell tanúsítani. A törvényhozói munka nem lehet a szerint honorálva, hogy valaki szegényebb vagy gazdagabb, a törvényhozói illetény éppúgy megilleti a százezerholdas nagybirtokost, mint a húszholdas kisgazdát. Ha itt belevisszük a köztudatba azt a gondolatot, hogy vagyoni kategóriák szerint kell a közéleti tevékenységet honorálni, akkor ez anarchiára fog vezetni. Lehet kellemes^ szólam előkelően felállni és a nemzet szemébe azt odavágni, hogy nem vesszük fel az illetményeket, de a t. képviselő úr, aki nekem itt az előbb erkölcsi prédikációt adott, felvette az illetményeit. (Zaj jobb felől.) Ami a Ház tisztviselőit illeti, a Ház tisztviselőire nézve pedig az a megjegyzésem, hogy órák hosszáig ülni az elnöki székben, (Ügy van! jobbfelől.) viselni a felelősséget a Ház tárgyalásainak rendjéért, nem olyan semmiség. (GyömÖrey Sándor: Senki sem bántja! — Felkiáltások balfelől: Az elnökről nincs szó!) Engedelmet kérek, mindenféle becsületes munkát éppen a demokratikus elv alapján honorálni kell. (Ügy van! Ügy van! jobbfelől. — Sauerborn Károly: De nem ilyen összegekkel!) Ha azokból az elvi álláspontokból indulok ki, amelyeket itt ma hallottunk, akkor a becsületes munkának kijáró jogos elismerést vonom kétségbe, már pedig, nézetem szerint, ez a felfogás teljesen antidemokratikus. En nem tudom, hogy a t. képviselő uraknak mi a tapasztalatuk. (Mojzes János: Szomorú! — Derültség a baloldalon.) En a szerényebb képviselők közé tartozom, de állítom és tanulságul hívom fel választókerületemet arra, hogy képviselői illetményemnek felet az én választókerületem szolgálatára fordítottam (Ulain Ferenc: Tanukat kérünk!) és ugyanígy vannak az én képviselőtársaim is. (Ulain Ferenc közbeszól.) Hát kérem, menjen el Sarkadra a képviselő úr. A képviselő úr már járt egyszer Sarkadon, de akkor kosarat kapott és a mandátumot én kaptam meg. {Éljenzés és taps a
