Képviselőházi napló, 1931. V. kötet • 1932. február 25. - 1932. április 19.

Ülésnapok - 1931-64

Az országgyűlés képviselőházának hangzott el (Zaj és felkiáltások a baloldalon: Csak beszéd!) és mindannyian érezzük a mai nehéz viszonyok súlyát, mi is mindannyian az álláshalmozásotk és a magas fizetések ellen harcolunk. (Sauerborn Károlyt De elfogadják őket! — Zaj a jobb- és a báloldalon, — Sauer­born Károly: Nem Téglássyra mondom!) De nemcsak a párt, hanem maga a mi­niszterelnök úr is a pártértekezleten elhang­zott kívánságok nyomán felszólalt és ő is magáévá tette ezeket a kívánságokat. Mi sem természetesebb, mint iaz, hogy egy ilyen nagy dzsungelbe nem lehet hirtelen, minden meg­fontolás nélkül belenyúlni. (Mozgás. — Fried­rich István: Nyolc hónapja kormányoz már! Téglássy, az Istenért! Most is volt ideje egy hónapig gondolkozni! De nem használt sem­mit! — Zaj.) Meg vagyok győződve róla, hogy a miniszterelnök úr ígéretét be is fogja vál­tani, hiszen nemcsak .az ő kívánsága, nemcsak az ellenzék kívánsága, hanem kívánsága mind­annyiunknak, sőt mielőtt Friedrich igen t. képviselőtársam elhagyná a termet, — látom, hogy kimenőben van — bátorkodom kijelen­teni és kérem a magam részéről is, de nem­csak a magam részéről, hanem pártomnak úgyszólván minden egyesi tagja részéről is, hogy imicnél hamarabb tűzze ezt a kérdést a miniszterelnök úr napirendire. (Zaj.) Jelenleg folyik a statisztikai adatok összegyűjtése, és én meg vagyok győződve róla, hogy mihelyt ezek az adatok együtt lesznek, ebben a kérdés­ben is rövidesen döntés lesiz. Bátorkodom azonb an még kitérni arra, (Zaj.) hogy a túlsó oldalról nagymértékben iparkod­nak minden kérdést úgyszólván teljesen ferde szögben beállítani. Ma már nemcsak a pártot gyanúsítják állandóan, nemcsak az egész kor­mányt támadják, jogtalanul, hanem ma már egyes személyeket is kikezdenek. Alig telik el egy-egy nap, hogy példának okáért az én sze­rény személyemmel is avatatlan sajtók ne fog­lalkoznának. (Mozgás és derültség a bal- és széls őbaloldalon.) Különböző sajtók foglalkoztak már azzal az üggyel, amely a Carlton-szállóban játszódott le bizonyos értekezleten, amely értekezletre engem is meghívtak gróf Festetics Sándor t. képviselőtársam nevében. Ezen az értekezleten bizonyos ' elégedetlenkedő politikusok új csoport alakulásáról beszéltek s ez ügy kapcsán az én nevem is forgalomba került. Amikor elmentem oda, ott értesültem arról, hogy Festetics Sándor képviselőtársam erre az összehívásra engedélyt sem adott. Hogy teljes meggyőzedést szerezzek erről a dologról, megkérdeztem Festetics Sándor srróf képviselőtársamat másik két képviselőtár­sam jelenlétében és ő maga is kejelentette, hogy erre megbízást senkinek sem adott. Elmentem erre az értekezletre és amidőn ott azt láttam, hogy új pártot, új alakulatot akarnak létesíteni, (Felkiáltások a jobboldalon: Kik voltak jelen?) éppen a magyar nép érdekében szólaltam fel ez ellen, mert az időt nem látom alkalmasnak arra, amikor a miniszterelnök úr állandóan a nem­zeti összefogást hirdeti, amikor a másik oldalon is állandóan a nemzeti összefogást hirdetik, hogy akkor lelketlen agitátorok, lelketlen kezek arra törekedjenek, hogy azt az egységet, amely jelenleg a nemzet érdekében áll fenn, minden kéoessés-ükkel megbontsák. Bátorkodóin erről a helyről kijelenteni az össze,s lapok közléseivel Fvp.mhfin. hogv igenis már kijelentettem ebben a Képviselőházban azt, hogy a titkos választó­jognak híve vagyok, ezt a kijelentésemet nem is másítom meg, mi sem természetesebb ... (Klein Antal közbeszól.) azonnal válaszolni fo­KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ V, ülése 1932 április 12-én, kedden. 297 gok Klein Antal t. képviselő úrnak is, hogy (Egy hang a baloldalon: Az egész párt már tíz >''v óta híve!) én híve vagyok, de ő talán még nem jelentette^ ki itt, hogy híve a titkos választó­jognak, de azért válaszolok az ő kérdésére, — majd akkor t. képviselőtársam, ha ennek az ideje eljön. Szerény meggyőződésem szerint ma az első kérdés" a nyomor es a gyomor kérdése, ma az első kérdés az, hogy megnyugtassuk a lelkeket, mert felizgatott lélekkelés korgó gyo­morral egy általános, titkos választójoggal meg­tartott választásba belemenni a nemzet szem­pontjából semmi körülmények között sem taná­csos. (Hegymegi Kiss Pál: Miért jobb a nyilt választójog, ha fel vannak izgatva a kedélyek?) A második kérdés, amire felelni kívánok, hogy nem voltam soha hivatalos képviselő­jelölt, s az ország egyik legnagyobb kerületének népe^ gazdatársadalma óriási többséggel vitte zászlómat diadalra a hivatalos jelölttel szemben. Olyan óriási szótöbbséggel, hogy mondhatnám a legnagyobb szótöbbség volt a 245 bekerült képviselő szótöbbsége közül, amennyiben 3875 szótöbbséggel saját becsületes, tiszta erőmből, népem szeretetéből kerültem be ebbe a parla­mentbe. (Szeder Ferenc: Volt olyan is, aki egy­hangúlag jött be!) A Carltonban tartott összejövetelen is ép­pen ama csizmások érdekében szólaltam fel, akikkel teljesen összeforrottnak érzem magam, hiszen évek óta közöttük élek, minden szabad percemet nekik szentelem. Éppen az ellen tilta­koztam, hogy a kisgazda jelszót kihasználják azok, akik most a súlyos helyzetben még min­dig összetéyesztik a maguk érdekét a köz és a nemzet érdekével, s hajlandók a kisgazdapártok alakítására is a gyorsabb és biztosabb sikerek érdekében. Hogy pedig nem tartozom ama képviselők közé, akik csak a választáskor látják a kerüle­tüket, azt mondják el a következő adatok: az 1926-os választások óta, amikor is kisebbségben maradtam, hetenként két éjszakát sem aludva, minden vasárnap járom kerületem minden egyes faluját, ott a népet, a polgárságot, a gazdatársadalmat oktatom, tanítom, nevelem és gyógyítom. Tanúbizonyságot tesznek erről azok a gazdakörök, amelyek azóta egyik a má­sik után díszelnökének választott, tanúbizony­ságot tesz az a sok-sok ezer beteg, akiket ezen idő alatt meggyógyítottam, s tanúbizonyságot tesz az az eddig hivatalos könyveimben is ki­mutatható több mint 2000 csizmás gazdabeteg és hozzátartozója, akiket azóta budapesti ren­delőmben egy fillér nélkül megvizsgáltam, tanúbizonyságot tesz az a sokszáz operált be­teg, akiknek az életét sikerült megmenteni, hogy ezen munkámat mindenkor odaadással a leg­jobb tudomásom szerint a nép szeretetéből ki­folyólag önzetlenül, egy fillér nélkül, érdekte­lenül végeztem el. De hogy bárki és bármelyik csizmásgazda az országban meggyőződhessék arról, hogy mi­lyen az én helyzetem a paksi választókerület minden egyes községében élő polgáremberrel és választópolgárommal, szívesen invitálom meg egy kiszállásra. Győződjék meg az illető a maga szemével, milyen a^ viszony a paksi vá­lasztókerület csizmásgazdái, kisemberei és kép­viselője között. Ha ezt megtette, azután majd nem ül fel többé senki az esetleg személyemmel kapcsolatosan megjelenő és elferdített hírlapi közleményeknek. T. Ház! Erről a helyről tiltakozom az ellen, hogy bárki is ebben az országban az én sze­mélyem és a esizmásgazdáim, kendősasszo­43

Next

/
Thumbnails
Contents