Képviselőházi napló, 1931. V. kötet • 1932. február 25. - 1932. április 19.

Ülésnapok - 1931-63

244 Az országgyűlés képviselőházának Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. A t. Képviselőház döntése alá bocsátom Váry Albert 'képviselő úrnak és társainak új 6. § felvételére vonatkozó javaslatát. Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e azt elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) A Ház Váry Albert képviselő úr és társainak új 6. § felvételére vonatkozó javaslatát elfogadta. Most következik a régi 6., most már 7. §. A jegyző úr felolvassa. Frey Vilmos jegyző (olvassa a régi €., új 7. §-t): Váry Albert! Váry Albert: T. Képviselőház! A régi 6., most már új 7. § harmadik sorában «1- §.» kitétel helyébe «5. §.» megjelölése felvételét indítványozom. Indítványozom továbbá, hogy ugyanennek a szakasznak 6., 7. és 8. sorában «a szolgáltatás előre teljesítésével^ szemben elhalasztott ellenszolgáltatás» helyébe a következő szöveg vétessék fel: «uzsorásszerződésekből (1. %) eredő kötelezettség.» Indokolás: A hivatkozás új szakaszszámozás következtében változik. Az «uzsorásszerződésből eredő kötelezettség» világosabb megjelölés, mint a régi szövegben használt megjelölés. Tisztelettel kérem indítványom elfogadását. (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök: Szólásra következik? Frey Vilmos jegyző: Senki feliratkozva nincsen! Elnök: Kíván valaki szólni? (Nem!) Ha szólni senki sem kíván, a vitát bezárom, a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. ^ A Ház döntése alá bocsátom a régi 6., most már új 7. § eredeti szövegét, szemben Váry Albert képviselő úr és társainak indítványával. Amenynyiben az eredeti szöveget nem méltóztatik elfogadni, a Váry Albert képviselő úr és társai által beadott indítványt jelentem ki elfogadottnak. Kérdem tehát a t. Képviselőházat, méltóztatik-e az eredeti szöveget, szemben Váry Albert képviselő úr és társai indítványával, elfogadni, igen vagy nem? (Nem!) A Ház tehát a Váry Albert képviselő úr és társai által javasolt indítványt fogadta el. Következik a régi 7., most 8. §. A jegyző úr felolvassa. Frey Vilmos jegyző* (olvassa a régi 7., új 8. §-t): Váry Albert! Váry Albert: T. Képviselőház! A régi 7., most új 8. § első és második sorában «6. §.» helyett «7. §.» megjelölés felvételét indítványozom. Indokolás: Az új megjlölést a szakaszszámozás megváltoztatása indokolja. Kérem indítványom elfogadását. Elnök: Szólásra következik? Frey Vilmos jegyző: Nincs senki feliratkozva! Elnök: Kíván valaki szólni? (Nem!) Ha szólni senki sem kíván, a vitát bezárom, a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Döntés alá bocsátom a régi 7., most 8. § eredeti szövegét, szemben Váry Albert képviselő úr és társai indítványával. Amennyiben az eredeti szöveget nem méltóztatnak elfogadni, Váry Albert képviselő úr és társai indítványát jelentem ki elfogadottnak. Kérdem tehát: méltóztatik-e az eredeti szöveget elfogadni, szemben Váry képviselő úr és társai indítványával, igen vagy nem? (Nem!) A Ház tehát r Váry Albert képviselő úr és társai indítványát fogadta el. Következik a régi 8., most már 9, §. A jegyző úr felolvassa. 63. ülése 1932 április 8-án, pénteken. Frey Vilmos jegyző (olvassa a régi 8., most új 5. §-t). Elnök: Az előadó úr kíván szólni. Fabinyi Tihamér előadó: T. Képviselőház! A régi 8., most már új 9. § első bekezdésének első három sorában a «szerződés» szóval végződő szövegrész helyébe a következő szövegrész felvételét indítványozom (olvassa): «Ez a törvény nem érinti az olyan szerződésnek a magánjog szerinti semmisségét,»... Ezután következik a régi szöveg. Ugyanezen szakasz első bekezdésének utolsó sorában «aránytalan nyereséget szerez» szavak helyébe ezen szavak felvételét indítványozom: «feltűnően aránytalan nyereséget köt ki vagy szerez.» Továbbá ugyanezen szakasz második bekezdése helyébe a következő új bekezdések felvételét indítványozom (olvassa): «A semmisségre a sérelmet okozó fél és harmadik személy csak akkor hivatkozhatik, ha a semmisségtől függő jogait a sérelmet szenvedő fél érvényesítette. A sérelmet szenvedő fél a semmisségtől függő jogait nem érvényesítheti attól számított egy év elteltével, hogy a szerződésben vállalt kötelezettségét mind a két fél teljesítette. Ha azonban a szerződés kötésére a sérelmet szenvedő fél függő helyzete vagy a másik félnek nála elfoglalt bizalmi állása szolgáltatott alkalmat, az egyévi határidő e helyzet megszűnése előtt nem veszi kezdetét. A jelen szakasz értelmében semmis szerződésből származtatott követeléssel szemben a sérelmet szenvedő fél a semmisségtől függő jogait kifogás útján bármikor érvényesítheti.» Ha szabad ezen módosítások indokolásául előhoznom a szükségeseket, úgy azokat a következőkben foglalhatom össze. Hogy a kizsákmányolóügyletek alkalmazására miért van szükség, azt már előadói beszédemben részletesen kifejtettem. Rövidség okából csak utalok arra és itt ismétlésekbe nem bocsátkozom. A javaslat most határozottan kimondja az uzsorásszerződésekről, ^amelyeknek fogalma az 1. §-ban van meghatározva, hogy ezek magán jogilag semmisek és a 2. §-ban. meghatározza a semmisség következményeit. Az úgynevezett reálügyletekre és általában « kizsákmányolási ügyletekre, amelyeket most ez az új 9. § szabályoz, ki kell mondani azt, hogy ezek vagy megtámadhatók vagy semmisek. A bizottsági szöveg a megtámadhatóságot mondotta ki. Hogy azonban összhangot teremtsünk az 1. §-ba,n meghatározott uzsorásügyletekre nézve megállapított semmisséggel, helyesebb s a törvényhozási inelegánciát kerüljük ki, ha itt is a semmisség kategóriájával operálunk és ezért semmisnek mondja ki ezeket az ügyleteket is az új 9. §. Aa új 9. § azonban nem abszolút semmisséget, hanem viszonylagos, relatív semmisséget állapít meg, amennyiben kimondja, hogy ilyen semmisségre csakis a sérelmet szenvedő fél hivatkozhatik, a másik fél csak akkor, ha a sérelmet szenvedő fél már hivatkozott. Továbbá egiyévi határidőt szab úgy, amint megtámadás esetére a bizottsági szöveg is megszabta, de ennek az egy évnek kezdő határidejét nem olyan mereven szabja meg, mint a bizottsági szöveg, hanem egy későbbi időpontot, a függő vagy kényszerhelyzet esetében ennek a helyzetnek megszűnését tévén oda kezdőpontul. Ezeknél az ügyleteknél a javaslat tulajdonképpen nem csinál egyebet, mint szankcionálja azt a bírói gyakorlatot, amely