Képviselőházi napló, 1931. V. kötet • 1932. február 25. - 1932. április 19.

Ülésnapok - 1931-63

236 Az országgyűlés képviselőházának így megváltoztatni. így az új második bekezdés az előbbinek mindkét mondatára fog vonatkozni. Tisztelettel kérem ezeknek a módosításadmnak elfogadását. Elnök: Szólásra következik? Frey Vilmos jegyző: Gál Jenő! Gál Jenő: T. Képviselőház! A Váry Albert t. képviselő úr által beterjesztett módosítást, amennyiben az első mondat utáni beszúrásra vonatkozik, elfogadom, helyesnek találom, én azonban még egy további kiegészítést ajánlanék a t. Háznak. Az a kiigazítás, amely most történt, harmóniában azzal az utolsó mondattal, lamely külön bekezdéssé alakul át, fogyatékos, mert hiszen csak a telekkönyvi szerződés védelmét szolgálja. En tehát azt a pótlást indítványozom, amelyet kellő időben írásban is benyújtottam, hogy a harmadik jóhiszemű személy védelme ne függjön attól, hogy neki telekkönyvi biztosítéka van-e vagy sem. Ez azt jelentené, hogy aki, mint jóhiszemű harmadik, elmulasztja, hogy telekkönyvileg szerezzen magának biztosítékot, elesne attól a bene-től, amelyet itt igen helyesen konstruál a törvényjavaslat. Azt hiszem, hogy ehhez hozzájárulni nem lesz nehéz. Nagyon kérem a t. Képviselőházat, a mélyen t. miniszter urat és kérem különösen Váry Albert t. képviselőtársamat, aki belehatolt ennek a törvényjavaslatnak a szellemébe, és igyekszik kiegyenlítő erővel hatni ott, ahol viták vannak, hogy mérlegelje és mérlegeljék t. képviselőtársaim is a következőket: (Zaj. Felkiáltások: Halljuk! Halljuk! — Elnök: csendet kérek!) Gál Jenő: A törvényjavaslat intenciója az, hogy a jóhiszemű harmadik ne szenvedhessen kárt. Most azt a kivételt tenni, hogy a jóhiszemű harmadik zálogjoga csak akkor ér, ha elszaladt a telekkönyvbe, tehát volt ügyvédi tanácsadó, aki ezt keresztülvitte, de ha nem volt és valaki nem tudja, hogy sokkal hatályosabb védelem a nyilvánkönyvi védelem, és olyan zálogjog vagy megtartási jog, ez teljesen lehetetlen. Bocsánatot kérek, hogy ezekre a szubtilis finomságokra is rámutatok. Az életben előfordul például különösen kereskedők és nem kereskedők közötti ügyleteknél, hogy bizonyos ilyen szerződésnél a kereskedelmi megtartási jog is, mint zálogjog lép életbe. Ha jóhiszemű harmadik szerzi meg ezt a követelést ós ennek alapján zálogjogot szerez, amely nem nyilvánkönyvileg, hanem mondjuk, közjegyzői okiratban van biztosítva, akkor ez a harmadik elszenvedje mindazokat a kártételi lépéseket, amelyeket nem kell elszenvednie abban a pillanatban, ha ő az illetőnél telekkönyvi biztosítékot szerzett? Ez lehetetlenség. Lehetetlenség azért is, mert az, akinek ingatlana yan, nem kerülhet más helyezetbe jóhiszeműség szempontjából azzal szemben, akinek nincs ingatlana. Éppen ezért voltam bátor a következő módosítást ajánlani: méltóztassanak felvenni ugyancsak új bekezdésként, hogy (olvassa): «Jóhiszemű harmadik személynek az uzsorásügylet megtámadását megelőző időben szerzett jogalt a bűnvádi eljárás nem érintheti. Ily jóhiszemű jogosítottal szemben sem bűnügyi zárlat, sem biztosítási végrehajtás el nem rendelhető*» Ezzel akarok segíteni azon, hogy őt megtámadások érhessék. Ki kell emelnem azt, hogy aki jóhiszemű, azzal szemben nem lehet ilyen drákói iszigorú rendelkezéseket felvenni. ö tartozik igazolni, hogy jóhiszemű és ha jóhiszemű, akkor legyen ment a szekatúráktól, 63. ülése 1932 április 8-án, pénteken. az invektíváktól, az alaptalan gyanúsításoktól, •amelyek manapság éppen elég divatosak abban a tekintetben, hogy polgári ügyekből kriminálisukat csinálnak. Éppen ezért kiemelném ebben a törvényben, amely olyan szigorú támadási felületet létesít, hogy aki pedig harmadik jóhiszemű személy, azzal szemben semmiféle ilyen lépésnek helye nincs. Elnök: Szólásra következik? Frey Vilmos jegyző: Feliratkozva nincs senki. Elnök: Kérdem, kíván-e valaki szólni? (Nem!) Ha szólni senki sem kíván, a vitát bezárom. Az igazságügyminiszter úr kíván szólni. Zsitvay Tibor igazságügyminiszter: T. Ház! Tisztelettel kérem, méltóztassanak a szöveget Váry Albert képviselőtársam és társainak módosításával és Gál Jenő képviselőtársam módosításának elvetésével elfogadni. Ez a szakasz egészen természetes rendelkezést tartalmaz, mert hiszen alaptétel az, hogy «nemo plus juris ad alium transferre potest, quam ipse habet», ennek következtében ebből az elvből az folyik, hogy az a harmadik személy, akire átruházza valaki a maga jogait, az sem rendelkezhet nagyobb mértékű és hatályú joggal, mint aki átruházta. Ezzel a nagy elvvel. ezzel az alapvető elvvel szemben alakult ki az újabb jogban a jóhiszemű harmadik íszemélynek bizonyos fokú védelme, ez a bizonyos fokú védelem azonban nem terjedhet azon a határon túl, mint amennyit itt egész határozottan a telekkönyvi harmadik jóhiszemű birtokossal szemben statuálni óhajtunk. Nem megyünk túl a mai jogállapoton, nem változtatjuk a harmadik jóhiszeműnek a helyzetét^ hiszen egyszerűen utalunk azokra a jogszabályokra, amelyek ma már fennállanak, ennek következtében nincsen semmi alapja azoknak az ellenvetéseknek, amelyeket Gál Jenő t. képviselőtársam felhozott. Nem nóvumról van szó. Ennek a jogszabálynak azonban precízebb kifejezését tartalmazza a Váry Albert-féle szöveg, tisztelettel kérem tehát annak elfogadását. (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök: A tanácskozást^ befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. A régi 5., most már 4. szakaszt szembeállítom Gál Jenő képviselő úr indítványával és majd azután következik Váry Albert és társai képviselő urak két pótlást tartalmazó indítványa. Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e az. eredeti szöveget Gál Jenő képviselő úr indítványával szemben elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) A Ház az eredeti szöveget elfogadta. Most következik az e szakaszhoz beadott két pótlás feletti szavazás. Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e elfogadni elsősorban Váry Albert képviselő úrnak és társainak azt az indítványát, amely az első bekezdés utolsó mondata után új mondat felvételét célozza? (Igen!) Ha igen, ezt határozatként mondom ki. Most kérdem a t. Házat, méltóztatik-e elfogadni Váry Albert képviselő úrnak és társainak azt az indítványát, amely azt célozza, hogy e szakasz utolsó mondata utolsó, második bekezdésként vétessék fel? (Igen!) Ha igen, ezt határozatként mondom ki. T. Képviselőház! Váry Albert képviselő úr i és társai új 5. szakasz felvételét kívánják indítványozni és így Váry Albert képviselő urat j illeti a szó. Váry Albert: T. Képviselőház! A követ-