Képviselőházi napló, 1931. V. kötet • 1932. február 25. - 1932. április 19.

Ülésnapok - 1931-62

Az országgyűlés képviselőházának 62. Most az a kérdé», hogy ez a világos és határozott állásfoglalás mi legyen. Elvileg ez lehet a megtámadhatóság, avagy lehet a semmisség és a semmisség keretében és lehet abszolút semmisség vagy pedig lehet relatív semmisség. A Váry-féle indítvány határozottan^az abszolút semmisség mellett foglal állást. (Váry Albert: így van!) Ennek azután egy másik következménye is lesz az úgynevezett kizsákmányoló ügyleteknél, mert ott sem maradhat meg nézetem szerint ezek után a bizottság álláspontja, amely ezeket egy éven belül megtámadhatónak nyilvánította, hanem hogyha összhangot akarunk és ha nem akarunk a törvényhozásban bántó inelegaineiát, akkor a semmisségnek valamelyik kategóriáját — javasolni fogom, hogy a relatív semmisséget — kell majd megállapítanunk a kizsákmányoló ügyletekre. Bocsánatot kérek a t. Háztól, hogy ezekkel a jogtechnikai részletekkel itt foglalkozom, de lényegében azon múlik az uzsora egész magánjogi üldözése, hogy ezt helyesen, konzekvensen és megfelelően szabjuk-e meg? Az a szabályozás, amely a javaslatban és a bizottsági szövegben volt, hogy egyszerűen utalt az alaptalan gazdagodásnak szabályaira, nem megfelelő és helyesebb ennek részletes szabályozása, mert az alaptalan gazdagodás szabályai a mi bírói gyakorlaton alapuló szokásjogunkban nincsenek olyan, világosan kidolgozva és kijegecesedve, ahogyan ezt egy kódex-szel rendelkező ország magánjoga különben megszabja. Igaz ugyan, hogy van egy magánjogi törvénykönyv-javaslatunk, amely lassan átszivárog a praxisba és lassankint vigens joggá válik, azonban nem lehet ma még meghatározni, hogy ebből mit recipiál a bírói gyakorlat, ennélfogva a két fél kötelezettségeinek lényegét helyesebb magába a törvény szövegébe felvenni. Azonkívül az alaptalan gazdagodás szabályaira való utalás, amely a javaslatban volt, nem is megfelelő és nem is vezet minden esettben kellő következményekre. Nem vezet a következő esetben: A jóhiszemű szerző alaptalan gazdagodására vonatkozó jogelvekből következik, hogy a sérelmet okozó fél adja ki a vagyoni előnyt. A sérelmet szenvedett felet azonban csak abban az esetben érheti ez a következmény, ha a kapott vagyoni előnyt hibáján kívül vesztette el. Azonban annyira menni, hogy a sérelmet szenvedő felet minden esetben feljogosítsuk a vagyoni előny • megtartására, nem volna helyes, ennélfogva a méltányosság ellenőrzését bírói mérlegelés alá kell helyezni. A főelv az marad, hogy mindegyik szerződő fél adja vissza a másiknak azt, amit a szerződés alapján kapott; ha pedig természetben visszatéríteni nem lehet, például munkateljesítés esetén, akkor az értékben való viszszatérítés szabálya mondassék ki. Ezt a Váryféle javaslat helyesen fejezi ki. Következik abból a körülményből, hogy tulajdonképpen magán jogilag tilos cselekményt követ el a sérelmet okozó fél, hogy a kárt meg kell térítenie, tehát egyrészt a többlet után, amit kapott a sérelmet okozó fél, törvényes kamatot kell fizetnie és azután vissza kell térítenie azt is, amit ő vagy f harmadik személy kapott, az uzsorás-szerződéssel kapcsolatban. T. Ház! A legnehezebb kérdések egyike, ami itt ismét és ismét visszatér, hogy tudniillik a kiuzsorázott fél megtarthatja-e azt a tőkét is, amelyet ő kapott, vagy pedig ezt ülése 1932 április 7-én, csütörtökön. 223 vissza kell adnia. A javaslat is arra az álláspontra helyezkedik, hogy a kiuzsorázott felet nem lehet jutalmazni azzal, illetőleg nem lehet őt ösztökélni arra, hogy uzsorakifogással éljen, vagy ha büntetőjogilag üldözött uzsora forog fenn, feljelentést tegyen azért, '. hogy még a tőkét is megtarthassa. A szabály^ az marad, hogy a kiuzsorázott félnek a tőkét igenis vissza kell adnia, annak yisszafizeté-. sere azonban kaphat részletfizetési kedvezményt, fizetési halasztást, ha kára van, kártérítési joga van, de vissza kell adni a tőkét. Csak ha anyagi romlását okozná ez a visszatérítés, akkor kivételesen — mérlegelve a helyzet összes körülményeit — engedheti meg a bíróság azt, hogy a kapott tőkét meg is tarthassa. Van azután ebben a Váry Albert-f éle ^ indítványban még egy rendkívül fontos módosítása a mai szövegnek. Nevezetesen ha létrejött egy adás-vételi szerződés, amely nem minősül uzsoraszerződésnek, például^ létrejött egy adás-vételi szerződés és a vételárat, amely abban ki van kötve, lényeges részében már kifizette a vevő, egy kisebb rész visszafizetésére azonban — roppant nehéz helyzetbe jutván — halasztást kér, de ezt a halasztást a hitelező neki csak olyan uzsorás előnyök kikötése mellett adja meg, hogy ezzel -követi el az uzsorát, amelyet az 1. §. 2. bekezdése tartalmaz, ha tudniillik, valamely kötelezettség teljesítésére halasztást ad uzsorás előnyök kikötésével, akkor tulajdonképpen egy uzsora nélkül létrejött alapszerződésről van szó, de annak uzsorás-körülmények között létrejött meghosszabbításáról is. Most mi a helyzet. Ha ez az utóbbi meghosszabbító^ szerződés, amely semmis, létrejön, vájjon érvénytelen legyen-e maga az uzsorás körülmények nélkül létrejött alapszerződés isi Azt hiszem, eddig elmenni nem volna okos és' méltányos. Ezért a Váry Albert-féle indítványt helyeslem erre az esetre, hogy tudniillik ilyen esetben az alapszerződés érvényessége megmarad, ellenben részletfizetési kedvezményt és fizetési halasztást kaphat a fél ezen szerződés tekintetében is. Ezért a kifejtett indokokból a Váry Albert és társai által előterjesztett módosító indítványt helyesnek tartom és kérem annak elfogadását. (Elénk helyeslés jobbfelől.) Elnök: Ha szólni senki nem kíván, a vitát bezárom és a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Az eredeti szöveggel szembeállítom Váry Albert és társainak, továbbá Gál Jenő képviselő úrnak indítványát. Amennyiben az eredeti szöveget méltóztatnának elfogadni, mind a két módosító indítvány elesik. Amennyiben az eredeti szöveget nem méltóztatnának elfogadni, akkor Váry Albert és társainak indítványát helyezem szembe Gál Jenő képpiselő úr indítványával r s amennyiben Váry Albert és társainak indítványát méltóztatnának elfogadni, Gál Jenő képviselő úrnak az indítványát elutasítottnak jelenteni ki. (Helyeslés.) Gál Jenő: T. Ház! Indítványomat visszavonom és én is elfogadom Váry Albert t. képviselőtársamnak és társainak az indítványát. Elnök: Marad tehát az eredeti szöveg és Váry Albert képviselő úr és társainak indítványa. Kérdem a t. Házat, méltóztátnak-e az eredeti szöveget elfogadni? (Nem!) A Ház az eredeti szöveget nem fogadta el, így tehát Váry