Képviselőházi napló, 1931. V. kötet • 1932. február 25. - 1932. április 19.

Ülésnapok - 1931-60

14:0 Az országgyűlés képviselőházának kezik, minden gazdasági visizony közé befurakodik. Ezt a tervezetet, amelyet Stoos Károly készített, az 1908. áprilisi tervezet átdolgozta s a tervszerűség helyébe a csalárdságot tette és a 'hitelt külön kiemelte ekképpen: «Valamely üzleti szolgáltatásért, különösen hitelért» adott vagy ígértet, csalárdul aránytalan vagyoni előnyt. Tehát ez isi kiterjeszti a r

büntetendő uzsorát minden kétoldalú szerződésre. Most elérkeztem minden uzsoratörvény ősapjához vagy ősanyjához, de minden esetre őséhez, az 1846. évi bádeni törvényhez. Ez az 1846 március 6-iki bádeni uzsoratörvény, a modern uzsoratörvények őse, nemcsak a kölcsönnél, hanem valamennyi szerződésnél megállapíthatónak találja az uzsorát és az uzsora büntetendő következményeit. «Ennek a törvénynek 553. §-a így hangzik: «Wer bei Darlehen und anderen belasteten Verträgen sich übermässige Vorteile bedingt.» Tehát pontosan minden kölcsönnél vagy más visszterhes szerződésnél, tehát valamennyi szerfeődésnél. Sajnos, ezt a törvényt, amely igazában legjobban felelt meg elméletileg a büntetőjogi elgondolásnak, a német 1871. évi május 15-iki német birodalmi büntetőtörvénykönyv eltörölte és csak a kiskorúak kizsákmányolását helyezte büntetőjogi védelem alá. Osakhamar belátták azonban, épúgy, mint nálunk, — 1868-ban történt a dolog, és 1877-ben már visszakoztak — hogy a kizsákmányolást szabadjára hagyni nem lehet és valóban az 1880. évi május 24-iki német birodalmi törvény 302a. szakaszában, amely a kölcsön és pénzkövetelésre korlátozza az uzsorát, majd mivel ez elégnek nem bizonyult, — te'hát a kölcsön és pénzkövetelésekre nem bizonyult elégnek — 1893 június 19-én hozott törvénnyel, amely ma is érvényben van, a 302a. §-ban akként szabályozta az uzsorát, akként, hogy az vonatkozik kölcsönre vagy más olyan kétoldalú jogügyletre, amely ugyanezen gazdasági célokat van hivatva szolgálni s a kikötés olyan vagyoni előnyere vonatkozik, amely a szokásos kamatlábat akként haladja meg, hogy a vagyoni előny feltűnő aránvtalanságban áll a szolgáltatással. A büntetés hat hónapig terjedhető fogház és 300 márkáig terjedhető pénzbüntetés. A német törvény azonban itt nem áll meg. A 302. § c) pontja azt mondja, hogy minden fajú kétoldalú jogügyletre kiterjeszti az uzsorát, ha az ipar vagy szokásszerűleg követtetik el. Ismét sokkal nagyobb terület, mint nálunk, H tehát nemcsak a hitel-, hanem a reálszerződésekre is kiterjeszti, nemcsak a kölcsönre, a Darlehen-re, hanem más olyan kétoldalú jogügyletre is, amely ugyanazon gazdasági célokat szolgálja, (Olvassa): Ein anderes wirtschaftlichen Zwecken dienen soll, tehát más jogügylet formájában elégíti ki valakinek lényegében kölcsiönszükségletét, tehát nemcsak Kreditwucherre, hanem minden Rechtsgeschäft-re, minden jogügyletre, ha a gewerbs- oder gewohnheitsmässig űzetik és ahol. a

r kikötött vagyoni előny feltűnő aránytalanságban áll a szolgáltatás mértékével. Hogy az üzleti életet ne zavarja, ez a minden jogügyletre kiterjedő uzsorás következmény, azért csak az ipar-, illetőleg szokásszerű uzsorás kizsákmányolás nyilváníttatik büntetendőnek. Egyben hangsúlyozza, hogy könnyebb a Kreditwucher szabályozása, mert ott a rendes kamatláb olyan mértéket képez, amelyet könynyű összehasonlítani a szolgáltatás és ellenszolgáltatás közötti aránytalanság szempontjá6 0. ülése 1932 április 5-én, kedden. bál. Magánjogi következményei is vannak, amennyiben ezek az ügyletek semmisek, ahol feltűnően aránytalan kikötés van minden jogügyletnél. Legérdekesebb azoban — és bennünket tulajdonképpen ez érdekel legjobban — az 1927. május 14-én a Reichstagnak benyújtott új német büntető javaslat, amelyről az előbb szóltam. Ez a legteljesebb r büntetőjavaslat, amit ma ismerünk, mert óriási szellemi munkával hosszú időn keresztül a legkiválóbb tudósok és gyakorlati emberek közreműködésével készült. Ennek XXVIII. fejezetében a 340. § a Geldwucher-ről szól, a 341. § pedig a Sachwucher-ről intézkedik. Azt mondja ez a javaslat, hogy a Geldwucher tulajdonképpen abban áll, hogy valakinek pénzszükségletét kell kielégíteni akként, hogy vagy valaki ad, vagy valaki szerez valakinek kölcsönt s olyan vagyoni előnyt köt ki, amely a szolgáltatással feltűnő aránytalanságban áll (olvassa): «die der Befriedigung eines Geldbedürfnisses des anderen dienen soll, insbesondere für die Gewährung oder Vermittlung eines Darlehens.» Tehát, amint látjuk, a pénzszükséglet kielégítésére vonatkozó ügyletre vonatkozik, amely akár azáltal áll elő, hogy pénzt ad az illetőnek valaki, vagy pénzt szerez neki, akár azáltal, hogy értékesítés céljára ingatlant, vagy bármely ingót, vagy bármely értékes tárgyat ad át, de mindig az a fő, hogy pénzt teremtsen elő az illetőnek. A közvetítő szerepét — amint említettem —* a javaslat külön kiemeli. Ez az egyszerű pénzkölcsönuzsora, amelynek büntetése öt évig terjedhető fogház. Aki iparszerűleg űzi a pénzkölcsönuzsorát, annak büntetése 10 évig terjedhető fegyház. A Sachwuchernek az a lényege, hogy valaki iparszerűleg akként használja ki valakinek szorultságát

% könnyelműségét, tapasztalatlanságát, vagy ítélőképessége hiányát, — ez a mi törvényjavaslatunkból hiányzik — hogy magának áruért vagy más szolgáltatásért olyan vagyoni előnyt köt ki, amely feltűnő aránytalanságban áll az ő szolgáltatásával, «für eine Ware, oder eine andere Leistung», tehát áruért, vagy más szolgáltatásért. Ennek vaslatnak a lényege az, hogy az egyéni szorultság kizsákmányolását megakadályozza. A Wucher egyik fajtája a pénzszükséglet kielégítésére, a másik más t

szükséglet kielégítésére vonatkozik. Amint méltóztatnak tehát látni, a kétoldalú jogügyleteknek, .a szerződéseknek egész területe mind bírhat uzsorás következményekkel. Tehát sokkal nagyobb terület, mint a mi javaslatunk. Az osztrák törvénnyel kell még foglalkoznom, az 1914 október 12-én kelt osztrák uzsoratörvénnyel, amely egészen a mi javaslatunk mintájára semmisnek jelenti ki 1. §-ában az uzsorás-szerződést, vagyis ha valakinek könynyelműsége, kényszerhelyzete, — ismét — értelmi gyöngesége, tapasztalatlansága, — most jön egy érdekes dolog — vagy felindultsága akként használtatik ki, vagy zsákmányoltatik ki,

t hogy a kikötött vagyoni előny feltűnő aránytalanságban áll a szolgáltatás értékével. Az uzsorás-szerződés tehát a kétoldalú szerződések egész területére terjed. Aki tervszerűen hitel adásával, vagy meghosszabbításával használja ki valakinek fenti helyzetét, olyan ellenszolgáltatást köt ki magának, vagy másnak, amely feltűnő ellentétben áll az ellenszolgáltatással, az vétséget követ el. Bünteti a törvény az ipar szerű uzsorát, bünteti a dolognak, vagy jognak megszerzésére vagy elidegenítésére vo-