Képviselőházi napló, 1931. IV. kötet • 1932. január 14. - 1934. február 24.
Ülésnapok - 1931-43
66 Az országgyűlés képviselőházának U3. ülése 1932 január 15-én, pénteken. lehessen szállítani a fát, de azért fakartellt nem kell csinálni. Erre a f akartellre ebből a szempontból szükség nines, sőt a fogyasztók szempontjából egy kis aggályom is van. Feladok egy tiszteletteljes kérdést a földmivelésügyi miniszter iirhoz. A bükkfa ára tíz tonnánként tavasszal 310 pengő volt- most januárban ugyanennek a bükkfának az ára pedig 343 pengő. A szakemberek azt mondják, hogy az árdrágulást ez a központi szerv idézte elő. Nagyon szeretném, ha a földmivelésügyi miniszter úr méltóztatnék engem ebben a tekintetben megnyugtatni. Azután méltózassék megengedni, nagyon szeretném tudni, hogy a magyar fogyasztóközönség rovására ennek a központi szindikátusnak vagy nem tudom micsoda szervnek a geránsai, akik ezt egyfelől zsenialitással nyélbeütötték, másfelől vezetnek, körülbelül mennyi haszonhoz jutnak azért az eszméért, hogy ők a központosító szervek és menynyi haszon jut nekik azért, hogy ők, mint központ a fa eladását voltaképpen a kereskedőkkel lebonyolítják. En valahogy — sajnálom, végtelenül sajnálom, — sem az állam érdekét nem látom megvédve ezzel a szervezettel. — más módok is vannak arra, — sem a belföldi fatermelés érdekeit; a magyar fakereskedelem érdekei szempontjából meg határozottan kifogásolom is, mert a fogyasztóközönség szempontjából is árdrágulás jelenségei vannak benne. Ne méltóztassék a földmivelésügyi miniszter úrnak reám haragudni, de én a fatermelésnek ezt a kartellszerű szervezését nem tudom elfogadni s ezért végtelen sajnálatomra nem vagyok abban a helyzetben, hogy a választ' tudomásul vehessem. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Elnök: Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e a földmivelésügyi miniszter úrnak Hegymegi Kiss Pál képviselő úr interpellációjára adott válaszát tudomásul venni, igen vagy nem? (Igen! Nem!) Akik tudomásul veszik, méltóztassanak feláll ani. (Megtörténik.) Többség. A Ház a választ tudomásul vette. Most pedig áttérünk a sürgős interpellációkra. (Zaj.) Csendet kérek, képviselő urak. Sorrend szerint következik Farkas István képviselő úrnak sürgős interpellációja a belügyminiszter úrhoz a választói névjegyzékek kiigazítása tárgyában. A jegyző úr felolvassa az interpelláció szövegét. Herczeg Béla jegyző (olvassa): «Sürgős interpelláció a belügyminiszter úrhoz. Az 1925. évi XXVI. te. úgy intézkedik. hogy azokban az években, amelyekben az országgyűlési képviselőválasztói névjegyzéket ki kell igazítani, a központi választmány január 5-ig összeíró küldöttségeket alakítson. A belügyminiszter úr rendeletet küldött a törvényhatóságok első tisztviselőiének, illetve a központi választmány elnökéihez, amelyben arra szólíttattak fel, hogy ä névjegyzék kiigazítására szükséges előkészítő munkálatokat ne tegyék folyamatba, mert törvényhozásilag' akar intézkedni a költségmegtakarítás szempontjából. A belügyminiszter úrnak ez az intézkedése homlokegyenest ellenkezik a törvény rendelkezéseivel és lehetetlenné teszi azt, hogy a választójog: törvényben meghatározott módon a: névjegyzék kiigazítása végrehajtható legyen. Miután a belügyminiszternek ez a rendelkezése nyilt törvénysértés és lehetetlenné teszi, hogy a 24. életévüket betöltött férfi- és 30. évet betöltött nőválasztók a törvényben meghatározott módon az országgyűlési választók névjegyzékébe felvehetők legyenek és ezzel elüti őket választó jogosultságuk megszerzésétől, kérdem a belügyminiszter urat, mit akart ezzel elérni, azt-e, hogy a nyilt szavazásra felépült magyar parlamentáris rendszert még jobban kompromittálja, vagy pedig egyenesen azt akarja-e vele bizonyítani, hogy a Károlyi-kormány az alkotmányosság télies mellőzésével a diktatúra rend c zerét akarja érvényben tartani?» Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Farkas István: T. Ház! Nagyon sajnálom, hogy a belügyminiszter úr és a kormány tagjai nincsenek itt. Ha más országban, ahol rendszeres alkotmányos életet élnek, olyan intézkedések történnének, amelyek belevágnak a szavazópolgárság jogkörébe, amely intézkedésekkel nyilvánvaló törvénysértést követtek el, ott azt a minisztert kétségtelenül elcsapnák, a parlament nem állana vele szóba és megtagadná tőle a bizalmát. Megszoktuk ugyan ennél a rendszernél a^t, hogy ez a rendszer a polgárságnak, a választóknak, a népnek jogait nem tartja tiszteletben, de mégsem tételezte fel senki azt, hogy egy kormány azt csinálja, amit ennek a kormánynak a belügyminisztere most ebben az esztendőben az^ országgyűlési képviselőválasztók névjegyzékének kiigazításával kapcsolatos eljárások körül csinált. Igaz az, hogy a kormányzati rendszer a nyilts^avazási rendszerre van felépítve, arra a rendszerre, amely a választókat terrorizálja, úgyhogy a választók nem a saját akaratuk szerint, hanem a hatalmi apparátus szerint kénytelenek szavazni. Iga^ az, hogy ez a kormány elkobozta az egyesülési ^és gyülekezési jogot. Igaz az, hogy ez a Károlyi-kormány csak a statárium rendszerével tudja uralmát fenntartani, de semminemű olyan intézkedést nem tud tenni, amellyel a nyomort, a bajokat enyhíteni lehetne, ellenben ezekkel a kényszerhatalmi eszközökkel tartja fenn a hatalmát. De mégsem lehetett feltételezni azt, hogy^ egy tételes törvényt, amely határozottan intézkedik, meg«értsen egy miniszter, hogy azt egyszerűen felrúgja. Miről van szó? Az 1925:XXVI. te. szabályozna a választójogot és szabályozza a választói névjegyek összeállításának módjait. Ennek két módszere van a törvényben, ötévenkint új névjegyzéket kell összeállítani a törvény " szerint, ami a népszámlálással együtt történik. Ez a múlt esztendőben 1931 január elsején megtörtént. Más években, amikor a választói névjegyzéket nem állítják Össze újra, minden esztendőben ki kell igazítani, a törvány ezt kifejezetten elrendeli. A 28. §-ban azt mondja: azokban az években, amikor r az országgyűlés képviselőválasztói névjegyzékét ki kell igazítani, a központi választmány január 5-ik napjáig, minden község, szavazókör r részére egy vagy több Összeíróküldöttséget alakít. A 28. § világosan megmondja, hogy ezt az évenkinti kiigazítást végre kell hajtani, azt mondja (olvassa): «Az országgyűlési képviselőválasztók névjegyzéke állandó. Öt évenkint, mégpedig első ízben 1926. évben teljesen újra kell összeállítani, a közbeeső években t pedig ki kell igazítani.» A törvény tehát határozottan intézkedik, arról, hogy a választói névjegyzéket évenkint ki kell igazítani. (Propper Sándor: Ügy van! Pótolni kell a korosztályokat!) A törvény rendelkezése szerint azt a férfit, aki
