Képviselőházi napló, 1931. IV. kötet • 1932. január 14. - 1934. február 24.

Ülésnapok - 1931-54

452 Az országgyűlés képviselőházának 5-4. ülése 19S2 február 2U-én, szerdán. Elnök: Csendet kérek! Tobler János: A képviselő úrnak be fo­gom bizonyítani, (Zaj. — Halljuk! Halljuk! — Gr. Hunyady Ferenc: Most már értem!) hogy a gönci főbíró úr már jóval a választások előtt is és jóval a választások után is, ki akart — magyarán szólva — babrálni mindazokkal, akik ellenkező véleményen voltak, mint a főbíró úr. (Eckhardt Tibor: Sötét Balkán!) A képviselő úr úgyis tudja, hogy súlyos atrocitások történ­tek, (Eckhardt Tibor: Majd hozok én is!) más­kép nem tartotta volna szükségesnek, hogy a nyilvánosság előtt nyilatkozzék. De hogy a gönci főbíró úr ezeknek a pán­szláv és a magyar kathplikus papságot hazafiat­lansággal vádoló ügyeknek az értelmi szer­zője, bizonyítja, hogy Horváth abaújszántói esperes figyelmeztette a vizsolyi búcsún a papságot, hogy Borsos főszolgabíró úr előtte annak a gyanújának adott kifejezést, 'hogy egyes katholikus papokat cseh pénzen vásá­roltak meg. (Farkasfalvi Farkas Géza: Hallat­lan!) Hogy annak a főszolgabíró úrnak, akinek hivatása volna ott a tekintély tiszteletet, fenn­tartani (Úgy van! Ügy van! a baloldalon.) és a mai nehéz idők között jó példával előljárni, különben milyen véleményen van a papságról. arra nézve legyen szabad még egy-két adatot felhoznom. (Halljuk! Halljuk!) Június 7-én Tornyosnémeti ben a következő dolog történt. A főszolgabíró úr délután öt óra körül többe­ket a községházára hivatott a kisbíróval. A fő­szolgabíró a közeledő képviselőválasztásra te­kintettel óva intette a jelenlevőket, hogy pap­jukra hallgassanak. A következőkép igyeke­zett papjuk iránt bizalmatlanságot kelteni (olvassa): «Vigyázzanak barátaim, mert ha így engedik vezettetni magukat továbbra is, akkor ihiolmi építkezésekkel belevezetik magukat a kiadásokba és én nem védhetem meg magu­kat, na maguk mindent megszavaznak. Csak nem régen csapta be magukat az előző plébá­nos. Ö most elment és jött a másik. Látják, mindig éhesebbek jönnek magukra! És maguk ilyenekre hallgatnak! Ha valakinek nem telik költekezni mint egy főtisztelendőnek, költekez­zék úgy, mint egy tisztelendő és ne kugliz­zon!» Az esetet megelőző napon egyik gazda találkozván a főszolgabíróval, panaszkodott, hogy iparjogi engedélyt nem tudott kapni, pe­dig a plébános is közbenjárt érdekében. Olyan iratok beszerzését kérték tőle, amelyeket be­szerezni nem tud. (Zaj.) A főszolgabíró úr való­színűleg nem a papi tekintély öregbítésére azt válaszolta (olvassa): «De különben is papokkal ne takaródzatok, papok útján ne keressetek protekciót! Papokat látni sem akarok!» (Zaj.) Az igen t. belügyminiszter úr mosolyog? Tu­diom, hogy kevés a devizánk és valutánk, de ha a főszolgabíró úr papokat nem akar látni, nem lehetne-e állami költségen esetleg Mexi­kóba kiküldeni ezt a főszolgabíró urat? (Far­kasfalvi Farkas Géza: Nem lehet, mert a fő­ispán kedvence! — Peyer Károly: A főispán pedig a kormány kedvence!) Mélyen t. kép­viselőtársamnak csak azt mondom (Zaj. — El­nök csenget.) és egyben szeretnék válaszolni az én közbeszóló t. képviselőtársamnak, hogy még a választás kiírása előtt a főszolgabíró úr egy úriasszony előtt Gál József plébánost kommunistának, Lacza János plébánost pedig teljesen vörösnek nevezte. (Zaj.) Most már meg tudom érteni, hogy a védiratban miért van­nak olyan vádak, hogy katholikus papok kom­munistákhoz illő eszközökkel iholmi ifjúmun­kás szervezeteket vezetnek. Elnök: A képviselő úr beszédideje lejárt. (Felkiáltások a szélsőbáloldalon: Meghosszab­bítjuk!) Tobler János: Tíz perc meghosszabbítást kérek. (Felkiáltások a jobboldalon: Megadjuk! — Peyer Károly: Félórát! Ilyen témánál min­dig. — Derültség.) Elnök: Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e a kért meghosszabbítást megadni? (Igen!) A Ház a kért meghosszabbítást megadta. (Peyer Károly: Miért ne panaszkodjanak egy­szer ott is, miért csak mi? — Farkasfalvi Far­kas Géza: Pedig az urak malmára hajtja a vizet az ilyen dolog!) Tobler János: Legyen «=zabad még felhoz­nom, hogy ezek közt a napok közt, akikről azt mondották, hogy kommunisták, vörösek, ott van többek közt Sommer Ernő, aki Zadravecz püspök mellett a nemzeti hadsereg egyik első tábori papja volt. Ennek ellenére a gönci fő­szolgahíró egy magasabb állású egyházi sze­mély előtt olyan kijelentést tett, hogy egyes határszéli papok cseh pénzzel dolgoznak, és felkérte őket, hogy ezeknek alapján tekerje ki az illetők nyakát. (Peyer Károly: Pont a nya­kát? — Egv hang a szélsőbaloldalon: Mi ez: basa, kiskirálya) — Zaj.) De ő nemcsak a pa­pokat, hanem a választópolgárokat is így ke­zelte. Már régebben, tehát a választások előtt nehézségeket támasztott az egyházi szolgálta­tások behajtásánál és a joererősen kivetett is­kolai adó joe-osságát annak behajtása előtt a maga részéről minden ecetben külön felül­vizsgálni akarta. A feljelentésre az alispán 10 310/3931. számú leiratában utasította a fő­bírót hogy: «mivel sérelmes a határozata, a fennálló jogszabályokat és a kialakult gyakor­latot figyelmen kívül hagyva egészen úi és egyéni eljárási módot helyez kilátásba a köz­igazgatási hatóság ré«zéről a két eayh árnak benyújtandó szolgáltatások tekintetében, hagyja fisyelmen kívül az eddigi gyakorlatot és az egyháznak jogos követeléseit haitsa be.» Ott volt a hernádi híd is Gazdáktól, akik­nek birtoknk megszállott területen van és akik Welczer Lillának a hídján kell, hogy menje­nek át a saját birtokukra, elvonták a határ­átlépési igazolványt Négy hétisr kézben tar­totta és kényszerítette a betakarítás ideién az embereket, hop-v hat kilométert menjenek, kü­lön hat kilométert oda és hat kilométert visz­sza. Nem hi=zem. hoary a f oszol arabíró úr ezzel a hatóságok tekintélvét az ottani nép előtt emelte volna. (Felkiáltások half elől: Most is a helyén van! — Eckhardt Tibor: így készül­nek a pacsai esetek!) De mindezek betetőzéséül a tisztelt fő­szolgabíró úr nem elégedett meg a katholikus papság kizárásával és alaptalan vádolásával, (Eckhardt Tibor: Eágalmazásával, mondjuk meg!) hanem tovább ment és célpontul vette magának a református papságot is. (Farkas­falvi Farkas Géza: Ez igaz! Bizonyítom!) Előttem r fekszik egy másolat, amely a gönci járás főszolgabírájától íródott a jegyző urak­hoz. — r Ezt azután már igazán nem lehet a választásokkal kapcsolatba hozni, (Farkasfalvi Farkas Géza: Ez sokkal később történt!) — ebben az átiratban foglalkozik a szociál­demokratapárt pártprogrammjávai és többek között azt mondja (olvassa): «A Káról vi-for­radalom idején a forradalmi agitáció elsősor­ban a református lelkészeket nyerte meg,...» (Egy hang bal felől: Ga?sáa! — Tovább ol­vassa): «...majdnem kivétel nélkül élénk és aktív részt vettek a nemzeti tanácsok munka-

Next

/
Thumbnails
Contents