Képviselőházi napló, 1931. IV. kötet • 1932. január 14. - 1934. február 24.

Ülésnapok - 1931-53

412 Az országgyűlés képviselőházának agrár képviselőtársaimnak nehezebb helyzetük van, mint amilyen a mienk. Hálával és köszönettel ismerem el itt is, a nyilvánosság előtt is, hogy az agráröntudat kezd végre ébredezni és cselekedni. (Taps balfelől.) Éppen a legutóbbi agrár-programm és agrár-javaslat ezt mutatja. De látom ennek akadályait. Valamikor magam is ott ültem a túloldalon. Már 1922-ben, amikor az akkori második nemzetgyűlés összeült, sajnálattal láttam, hogy a kisgazdakősziklába sok minden egyéb vegyült, vegyült bele szén, vegyült bele benzin, vegyült vas, cement, cukor, szesz. Sok minden ömlött rá arra a kisgazdasziklára, amelynek összetétele azután megváltozott. (Mozgás és zaj a jobboldalon. — Kun Béla: Már csak Kuna P. András van meg belőle, meg a szeszkartell!) Mi annakidején 1932ben is azokon a padokon ülve nemzeti agrárpárt akartunk lenni, agrárreformok jegyében akartuk a magyar életet újjáalkotni és kiléptünk onnan, mert nem láttuk ezt lehetőséget biztosítottnak. Azóta ez a lehetőség azon az oldalon talán még jobban megromlott, mert hiszen abban az időben még csak kezdetlegesen jelentkeztek azok a tünetek, amelyek ma már teljesen kifejlődtek. A bankkapitalizmus

; a kartellgazdálkodásnak azok a messzenyúló szálai, amelyek kiépültek itt a Képviselőházban, kiépültek a miniszterális adminisztrációban, úgyszólván lehetetlenné teszik az agrárgondolat érvényesítését, mert ez minden ponton akadályokba és nehézségekbe ütközik. En úgy érzem, hogy ebben a Házban új tagozódásra van szükség és el kell takarítani az útból azokat a nehézségeket, amelyek ma még egy megfelelő, egészséges kibontakozás útjában állanak. Elvégre 12 év nagy idő és a t. egységespárt ebben az összetételben 12 éven keresztül meglehetősen háborítatlanul mutathatta volna meg, hogy mit tud az ország érdekében alkotni. Ügy érzem, és ezt nem szemrehányáskép mondom, hogy végre itt van^ az ideje annak, hogy az agrárgondolat legalább is annyira érvényesülhessen, mint ahogy a másik oldalon a kartell és bankérdek érvényesül. (Andaházi Kasnya Béla: Csak ennyit legalább! Igaz, hogy ez sok!) En sem osztálypolitikát, sem egyoldalú politikát nem vagyok hajlandó sem szolgálni, sem támogatni, de az egyenlő elbírálás elvét, az egyforma érvényesülés lehetőségét, pláne a magyar mezőgazdaság számára, amely 8 millió lélekből 6 milliót számlál ebben az országban, lehetetlen nem követelni. Elnök: A képviselő úr beszédideje lejárt. Eckhardt Tibor: Kérem a t. Házat, méltóztassék beszédidőmet 10 perccel meghosszabbítani. Elnök: Méltóztatnak ehhez hozzájárulni? (Igen!) A Ház a kérelemhez hozzájárult. Eckhardt Tibor: T. Képviselőház! Itt nem arról az összeférhetlenségről beszélek, amely a kartell- vagy bankérdekeknek itt a Házban való személyes képviseletéből ered; nekem eszemágába sem jut bármilyen gyár-, kartell- vagy bankérdekeltségnek itt a Házban nyilt sisakkal való képviseletét kifogásolni. A bank, a kartell, a gyár éppen olyan becsületes nemzeti érdeket szolgáló foglalkozás, mint a mezőgazdaság. Eszemágába sem jut még akkor sem, ha egy elavult összeférhetlenségi törvény rendelkezéseivel talán nem is egészen fér össze, ezeknek az érdekének itt a nyilt sisakkal való képviseletét kifogásolni. Joguk van hozzá, tegyék meg, én nem fogok talán az ő álláspontjukon állani, . ülése 1932 február 23-án, kedden. de itt a Házban mindenkor létre fog jönni az a tisztességes kompromisszum, amelynek a különböző érdekek képviselői között nyilt sisakkal és becsületes állásfoglalással létre kell jönnie. (Ügy van! Ügy van! a baloldalon.) En perhorreszkálom azt, és tiltakozom az ellen, hogy kalózlobogónak használják az agrárlobogót, tiltakozom az ellen, hogy kisgazdapárti jelszóval és kisgazdaprogrammal bukott bank- és kartellérdekeket szolgáljanak, sőt tovább megyek: nem is a bank- és kartellérdekeket, hanem egyéni érdekeket, mert az elvekből való engedmények nagyon sokszor, legtöbbször egyéni előnyök kedvéért koncedáltatnak. Ennek a rendszernek kell hogy végeszakadjon. Ebben a Házban, igenis, jusson képviselet minden becsületes foglalkozásnak, minden rétegnek, minden a nemzet erejét gyarapító munkát végző komoly tényezőnek, de nyilt sisakkal, becsületes állásfoglalással és az ellentétes érdekek

# között a kiegyenlítődést kell keresni. Történjék meg ez itt nyilt színen, de a kalózlobogó használata az, ami ellen nekünk, agráriusoknak, tiltakoznunk kell. XJgy érzem, hogy teljesen egyetértek a túloldalon ülő t. agrárius barátaimmal ebben a vonatkozásban is, mert ennek a nemzetnek sorsa, jövője, boldogulása, függetlensége, belső rendje, békéje és becsülete attól függ, hogy végre a magyar falu becsületesen érvényesíthesse a maga akaratát. (Helyeslés és taps a bal- és a szélsőbaloldalon. — Felkiáltások balfelől: Titkos választójog!) Minthogy ez a javaslat ezt a célt nem fedi, nem fogadom el. (Helyeslés és taps a bal- és a s~zélsőbaloldalon. — Felkiáltások: Titkos választójogot! — A szónokot s'ámosan üdvöűik.) Elnök: Szólásra következik? Petrovics György jegyző: Berki Gyula! (Felkiáltások balfelől: Nehéz dolga lesz! — Zaj.) Elnök: Csendet kérek. * Berki Gyula: T. Képviselőház! (Halljuk! Halljuk!) Valósággal lelki gyönyörűséget okozott nekem ma az az emelkedett szellemű vita, amely a szőnyegen lévő törvényjavaslat felett lefolyt (Zaj. — Halljuk! Halljuk!) Amikor ezt megállapítom, egyben azt is konstatálom, hogy méltóztassék nekem elhinni minden pártállású képviselőtársam, hogy a személyeskedésekben, a pártgyűlölködésekben és az inszinuációkban való vájkálások nemcsak a parlament tekintélyét rombolják le, (Andaházi Kasnya Béla: De a kijárás is rombolja!) hanem ártanak a gazdaságilag és lelkileg úgyis megromlott magyar népnek és alkalmasak arra, hogy a magyar falu népének lelkületét megfertőzzék. (Andaházi Kasnya Béla: Állandóan az országgal takaróznak, amikor saját hasznukról van szó! — Zaj! — Halljuk! Halljuk! — Egy hang jobb felől: Nem vagyunk kíváncsiak! — Andaházi Kasnya Béla: Majd megmondom, ha nem kíváncsi, akkor is! Tudom, hogy nem kíváncsi, mégis megmondom.) Elnök: Csendet kérek. (Andaházi Kasnya Béla: Sokan nem kíváncsiak!) Berki Gyula: Egy ilyen emelkedett szellemű vita, amelyben ma részünk volt, alkalmas arra is, hogy a pártok közötti ellentéteket csökkentse. (Ügy van! balfelől) Ahogyan Eckhardt Tibor t. képviselőtársam mondotta, alkalmas arra, hogy bizonyos kérdésekben megtaláljuk az együttműködés lehetőségét és ez a párt sohasem fog ez elől elzárkózni (Ügy van! Ügy van! jobbfelöl.) és a kormánynak sem lehet intenciója, hogy oly kérdésekben, amelyekben mód és alkalom van az egvüttmüködésrej ezt elutasítsa. Ez azonban természete-