Képviselőházi napló, 1931. IV. kötet • 1932. január 14. - 1934. február 24.
Ülésnapok - 1931-43
Az országgyűlés képviselőházának U3 mázhatok, mert —sajnos —az összes állami alkalmazottakra t kiterjedő egységes szolgálati pragmatika még ma sines. Az állami tisztviselőkre évtizedekre kiterjedő gyakorlat értelmében az említett 1874. évi pénzügyminisztériumi szabályzat nyer tehát alkalmazást. Minthogy pedig Dréhr Imre nyugalmazott államtitkár szolgálata alatt köztisztviselő volt, mint nyugalmazott államtitkár hivatali cselekményeiért köztisztviselői felelősséggel tartozik. Csak azt akarom még közölni, hogy milyen az a fegyelmi bíróság, amely elé kerül az államtitkár. A fegyelmi bíróságot megalkotta a fegyelmi hatóság, a m kir. népjóléti és munkaügyi miniszter. Az érdekeltségre való tekintettel a fegyelmi ügyek tárgyalására és a javaslat megtételére dr. Wekerle Sándor volt pénzügyminiszter az 1931. évben kiadott rendeletével megállapította, hogy a fegyelmi bíróság elnöke Vargha Imre államtitkár. Tagok: dr. Thaï y Zsigmond államtitkár, dr. Jakabb Oszkár államtitkár és Iklódy-Szabó Andor miniszteri főtanácsos. Előadó: dr. Kerntler Kálmán államtitkár. (Rassay Károly: Abszolúte független bíróság!) Ezek azok a bírák, akik javaslatot tesznek a népjóléti és munkaügyi miniszternek az ítéletre nézve. Ök tehát csak javaslatot tesznek, az illetékes miniszter az, aki azután határozatot hoz. Annak a kérdésnek elbírálhatása céljából, hogy a megkeresés tárgyát olyan cselekmény képezi-e, mely fegyelmi vétség megállapítására alkalmas lehet, vizsgálni kellett, hogy a fegyelmi eljárás tárgyává tenni szándékolt cselekményeket Dréhr Imre nyugalmazott államtitkár politikai államtitkári hivatali szolgálatából kifolyólag követte-e el. A megkeresésből és a közölt^ Ítéletekből megállapítható, hogy a megjelölt és a fegyelmi eljárás útján elbírálni kívánt cselekményeknek elkövetése részben abban találja magyarázatát, hogy a m. kir. népjóléti és munkaügyi minisztériumban Dréhr Imre államtitkár szolgálati ideié alatt az a gyakorlat alakult ki, hogy mindenképpen utat és módot akartak keresni, hogy a szük«éges pénzt előteremtsék oly kiadások fedezésére is, amelyekre a köl c égvetésben fedezet nem ^volt. Ilyen kiadások teljesítésénél a minisztériumi számvevőség közreműködését mellőzték oly módon, hogy a minisztérium alá tartozó .különböző intézmények és intézetek szabályszerű ellátmányaiból, főleg a költségvetési maradványokat, de egyébként is bizonyos öszszegeket beszállíttattak a minisztérium házi pénztárába és azokat ott külön naplókban bizalmasan kezelték. Ennélfogva ezeknek az öszszegeknek miként való felhasználása a számvevőség által ellenőrizhető nem volt, s ezek a szabálytalanságok lehetővé tették a fegyelmi vétségek elkövetését. A panaszolt cselekmények másik része olyan esetekre vonatkozik, amelyekben a minisztérium bizoinyois kiadásokat, ahelyett, hogy póthitelt; vagy hitelátruházást kért volna, akként teljesített, hogy a pénzt onnan vette, ahol éppen maradvány volt vagy más célra megszavazott összegeket használt fel. (Rassay Károly: Egész csomó van ilyen a zárszámadásban!) A vád ezekben az esetekben az, hogy a kérdéses össizegeknek a házipénztárba való beszállítása, a ". póthitel-kéréseknek és a hitelátruházás iránti előterjesztéseknek elmulasztása Dréhr Imre politikai államtitkár rendeletére történt. (Zaj a bal- és szélsőbaloldalon ) Ugyancsak az ő rendeletére történtek a vád szerint a szabálytalan kifizetések és elKÉPVISELÖHAZI NAPLÓ. IV. ülése 1932 január 15-én, pénteken. 33 számolások, a pénzeknek rendeltetésellenes felhasználásai, olyan kiadások teljesítése, melyekre állami pénzek felhasználhatók nem voltak, a menekültügyi hitelből nem menekültek segélyezése, költött nevekre kiállított és hamis adatokat tartalmazó úgynevezett környezettanulmányok alapján és nem menekültügyi hitelből állítólagos menekültek bizalmas segélyezése. Ezenkívül a fegyelmi iratok szerint az a vád is emeltetik Dréhr Imre ellen, hogy mint politikai^ államtitkár néhai Vass József m. kir. népjóléti és munkaügyi miniszter elhalálozásával kapcsolatosan felmerülő költségek fedezésére a minisztertanács által engedélyezett összegeket részben rendeltetésellenesen, szabálytalanul használta fel és számolta el. Ezekből a vádakból megállapítható, hogy azok Dréhr Imrének politikai államtitkári hivatali működésére s főként adminisztratív tevékenységére^ vonatkoznak s fegyelmi vétség megállapítására alkalmasak lehetnek. Hogy van-e komoly gyanuok arra, hogy ezeket a fegyelmi vétség megállapítására alkalmas cselekményeket Dréhr Imre országgyűlési képviselő, mint politikai államtitkár elkövette, s így a fegyelmi vád tárgyává tenni szándékolt cselekmények s Dréhr Imre személye közt az összefüggés helyreállítható-e, erre vonatkozólag a felolvasott ítélet, a népjóléti és munkaügyi miniszter megkeresése, valamint a fegyelmi eljárás során kihallgatott tanuk vallomása az irányadó. Hankó Elemér és Angyal Kálmán miniszteri tanácsosok azt vallották, hogy a törvénytelen és szabálytalan eljárásra őket a legtöbb esetben Dréhr Imre politikai államtitkár utasította. (Dinnyés Lajos: Szavahihető emberek!) Hankó Eleimér vallomását alátámasztotta az általa 1928. évi január hó 1-étől kezdődőleg pontosan vezetett blokk-könyv (Rassay Károly: Azt az egy könyvet vezette pontosan? — Zaj a szélsőbaloldalon.), amelyben feljegyezte mindazokat az utasításokat és rendelkezéseket, melyeket miniszterétől, illetőleg politikai államtitkárától kapott. Ezekben a blokk-könyvekben időrendbeli sorrendben fel vannak tüntetve a politikai államtitkártól kapott utasítások. Megerősítik az ő vallomásaikat egyéb tanúk vallomásai is. (Dinnyés Lajos: Az arkangyal! — Sándor Pál: Ha ezt elhiszik, akkor naivak! — Zaj.) Dréhr Imre nyugalmazott államtitkár, országgyűlési képviselő a mentelmi bizottság előtt kijelentette, hogy a m. kir. népjóléti és munkaügyi miniszter megkeresését zaklatásnak tekinti és nem kívánja kiadatását. Álláspontja szerint ő nem volt köztisztviselő s ezért nem ismeri el a fegyelmi bizottság s a népjóléti és munkaügyi miniszter illetékességét. (Zaj a szélsőbaloldalon-) t Politikai államtitkársága alatt a m. kir. népjóléti és munkaügyi minisztériumban, mint a néhai miniszter helyettese, ő politikai bizalmi állásban volt. Mint ezt a képviselőházban is bejelentette, az ügy tisztázására parlamenti bizottság kiküldését kéri. Ami a megkeresésben foglalt és ellene felhozott vádakat illeti, Dréhr Imre azt adta elő, hogy ő szabálytalan kezelésre, kiutalásra utasítást nem adott, ő nem volt tisztviselő, a hivatalos ügykezelés rendjéhez nem értett. Utasításokat vagy ő, vagy néhai minisztere adott, az alárendelt tisztviselők kötelessége volt, hogy azokat szabályosan hajtsák végre. Tagadta, hogy szabálytalanságra bárkinek 6
