Képviselőházi napló, 1931. IV. kötet • 1932. január 14. - 1934. február 24.

Ülésnapok - 1931-53

402 Az országgyűlés képviselőházának 53. ülése 1932 február 23-án, kedden. az ország mezőgazdaságát részben a rossz pénzügyi politika, részben a rossz hitelpolitika, részben a rossz adózási-, vám-, stb. politika révén, (Ügy van! — Taps a baloldalon.) hogy teljesen fizetésképtelenné váljék és akkor eb­ből a népből csendőrszurony segédlete mellett akarni az adókat behajtani, (Kun Béla: El­venni a jószágát!) nem lehet államérdek, akár­hogyan vegyük is, (Ügy van! a baloldalon.) éppen úgy, mint ahogy nem államérdek ennek a javaslatnak benyújtása sem. (Kun Béla: A kormánypárt tulajdonképpen kisgazdapárt volna!) Ha az adózás bármely vonalát nézzük meg, mindenütt azt látjuk, hogy olyan ten­denciák érvényesülnek, hogy a reálvagyonok — itt a házvagyont is odasorolom, nemcsak a földet t — a lehetetlenségig vannak megter­helve és nemcsak jövedelmük bizonyos hánya­dát kénytelenek közterhekre áldozni, hanem a veszteség ellenére is úgy kell nekik adózniok, mintha még ma is a kunjunkturák éveit él­nék. (Ügy van! a baloldalon.) Ez juttatta az egész magyar mezőgazdaságot oda, — felelős­ségem teljes tudatában merem állítani és azt hiszem, ezt a bankember megint meg fogja erősíteni — hogy jóformán az egész magyar mezőgazdaság ma már eladósodott, de amelyik még nem adósodott el, az is fizetésképtelen, (Igás! Ügy van!) mert jövedelme a birtokából nincs, hitelhez nem juthat, tehát adófizetési kötelezettségeinek sem tud megfelelni. Ma­gasabbrendű államérdek az, hogy a mezőgaz­daságot éppen hitelügyi politikánk irányítá­sával ismét adózóképessé tegvük. (Ügy van! a baloldalon.) mert ha a mezőgazdaság minden csepp vérét kiszipolyozza az il ven viszonvok közt követelt törlesztés, kiszipolyozza a 12%-os kamatláb, kiszipolyozzák az ok nélkül megin­dított perek ezrei, (Ügy van!) amelyeket az ügyvédek csak 'azért indítanak, hogy a költ­ségeket szaporítsák (Ügy van! a baloldalon.) és maguknak ügvvédi honoráriumokat csinál­janak, (Farkasfalvi Farkas Géza: Teljesen igaza van!) akkor ezzel csak egyet érünk el, azt, hogy megrendítjük a magyar mezőgazda­ságnak az állammal szemben fennálló kötele­zettségei teljesítési lehetőségét. Ha azt akar­juk, hogy a magyar mezőgazdaság adózóképes legyen, akkor méltóztassék pénzügyi politi­kánk terén azokat a radikális intézkedéseket megtenni, amelyek nélkül ez az ország tovább fenn nem tartható. (Ügy van! Taps a jobb- és a baloldalon ) Ez úgyis be fog következni. En csak attól félek, hogy akkor fog bekövetkezni, amikor már késő lesz. Itt vannak az illetékügyek. A bíráskodási és hasonló illetékeket a Osimborasszóisr felemel­ték. Ki^ viseli megint mind ennek költségeit? Csak két eklatáns esetet mondok el a t. Kép­viselőháznak, két példát a sok közül. Nem hiszem, hogy sokan tudják a t. Kép­viselőház tagjai közül, hogy megjelent egv mi­niszteri rendelet, amely az Örökösödési eljárás során az illetékekre vonatkozóan úgy rendelke­zik, hogy amennyiben az örökösödési illetékek 50 pengőt meg nem haladnak, abban az esetben már az örökösödési tárgyalásnál a kir. köz­jegyzőnél bélyegekben, tehát készpénzben kell az örökösöknek az illetéket azonnal lerónia. (Zaj.) Mit jelent ez? Azt jelenti, hogyha az örö­kös az illetéket le nem rója és a közjegyző a magáéból nem előlegezi ezt a szegény paraszt­nak, akinek pénze természetesen nincs, akkor megleletezik és négvszeres illetéket rónak rá. (Ügy van! a baloldalon. — Zaj jobbfelől.) Mit jelent ez? Azt jelenti, hogy éppen a legkisebb, a leggyöngébb exisztenciáknál, akik ma 50 pen­gőt készpénzben egy esztendőben sem látnak, mert olyanok a viszonyok, éppen ezeknél a kis vagyon oknál hajtják be rögtön, drákóilag eze­ket az illetékeket, (Farkas István: így védik a kis parasztot!) Be mondok egy másik esetet is. Az egyik faluban történt, a kerületem székhelyével szomszédos faluban. Egy szegény asszonyna.k, akinek házrésze volt, meghalt az a nagynénje, vagy nem tudom kije, akié a másik házrész volt. örökölte annak házrészét és kapott egy fizetési meghagyást, hogy 30 napon belül örö­kösödési illeték címén 13 pengő 90 fillért külön­beni végrehajtás terhe mellett fizessen be. Ha ez a szegény asszony, akinek ágyban fekvő beteg az ura úgy, hogy őt egész nap ápolni kényte­len és el nem mozdulhat mellőle, bement volna a lengyeltóti adóhivatalba, — ami oda ? körül ­belül jó három óra gyaloglás — és ott élőszóval panaszkodott volna: az Istenért urak, ne bánt­satok, egy garasom sincs, nem tudom ezt meg­fizetni — és ha ott. elsírt volna egy délelőttöt, akkor az adóhivatal köteles lett volna bélyeg­mentes jegyzőkönyvbe felvenni az ő panaszát és felterjeszteni esetleg a pénzügyigazgatóság­hoz, vagy még feliebb, hogy ennek a szegény asszonynak halasztást adjanak. Miután azonban ez a szegény asszony nem mehetett el heteg ura mellől, — különben is öreg asszony már és ha­mm óra gvaloglás oda és három óra vissza így télvíz ideién nem tréfa dolog — tehát egy levelezőlapon sírta el a baját és könyörgött az adóhivatalnak, hogy: az Istenért, várjatok, mert esrv kra-i^ár sincs a házamban, én ezt a 13 ppnp>ő 90 fillért most meerfiz^tni nem tudom. Méltóztatnak tndni mi lett a válasz? (Far­kasfal vi Fí»rk?»s Gé^a: En tudom! — Zaj.) A levelezőlapot aktának vették és mivel nem volt raita 2 oenffő okmánybélyes:. 8 pengőre meg­lelptp/ték ezt a s7Pfrénv a^zonvt (Nany zaj. — Felkiáltások jobhffXol: Hn^onló psetekfít tu­ff.imkl — Pavots József: Szndr/Tnus! — Kun Bél»: Rzép kisgazdapolitika!) Aki 13 pengő 90 fillért már nem tudott kifizetni, a?t a sze­gény asszonyt volt szíve annak az adóhivatali tisztviselőnek még további 8 nengővel megter­helni, meg]elete 7 ni azért. m^H a fe 1 emelt ille­téknek % ré a ze őket illeti! (Ügy van! Ümi van! half elől. — Nagy ?aj a jobb- és a baloldalon. — Pako+s József: Finánc-inkvizíció!) Ezt a leve­let átadtam a pé^z'iarvmí^^zter úrnak, meg­lehet azonban, t. Képviselőház, hofry a pénz­ügyminiszter úr nem tud rajta segíteni, mert a fenuáHó^ törvénvek szerint teljesen jogosan és a törvény betűié szerint járt el az illető tisztviselő r>e a^t kérdezem: nem volna-e oko­sabb ilyen javaslatok helyett, mint amilyen az­előttünk fekvő is, illetéktörvényünk megvál­toztatásáról és a viszonyokhoz mért átalakí­tásáról szóló^ törvényjavaslatokkal sietni a me­zőgazdaság és az állam érdekeinek védelmére? De mást is mondok, t. Képviselőház. Megint a pacsai esetből kifolyólag jut eszembe, — amelyre vonatkozólag, ami a tényállást illeti, Farkas Tibor t képvisetársamnál a tanú va To­rn ásóknak már egész serege van írásban lefek­tetve, amelyek a hivatalos kommüniké tény­állás adatait sorra megdöntik — mondom ez­zel kapcsolatban jut. eszembe egv interpelláció, amelyet most pár hete itt a Házban tartott valamelyik képviselőtársam; hirte'en nem em­lékszem rá kicsoda; ha nem csalódom, akkor beteg voltam otthon és csak olvastam a do­logról. A bukmékerek másfélmilliós adótarto­zásáról volt szó, akik úgy emlékszem, körülbe­lül «másfélmillióval tartoznak forgalmi adó fe-

Next

/
Thumbnails
Contents