Képviselőházi napló, 1931. IV. kötet • 1932. január 14. - 1934. február 24.
Ülésnapok - 1931-52
Az országgyűlés képviselőházának 52. legnagyobb szociális jóindulattal, a legnagyobb megértéssel látta el. Csak a legnagyobb tisztelet hangján lehet róla is, meg a vezetése alatt álló bíróság működéséről is beszélni. Ez áll az alsóbíróságra éppúgy, ímint a felsőbíróságra. Ez a nemesszívű ember a bíróság vezetésével egy alapot teremtett még a munkásbiztosítási választottbíróság elnöki székében; azokkal a munkaadókkal, akiknek anyagi viszonyai olyanok voltak, hogy el tudtak tekinteni az ülnöki díj megállapításától, illetve annak felvételétől, mert arra nem voltak rászorulva, valahogyan megérlelte .azt, hogy teremtsenek egy munkaadói alapot, amely az elnöknek diszkrecionális kezelése alá tartozik és ebből az alapból segélyt juttat azoknak a szerencsétleneknek, akiknek valami formalhiba miatt a törvény rendelkezése értelmében nem tudta megítélni a bíróság az igényelt táppénzt gyermekágyi segélyt, vagy járadékot. Ezeknek az alapoknak felhasználásával tette lehetővé, hogy onnan, attól a bíróságtól nem ment el egyetlenegy ember sem úgy, hogy bármiféle igazságtalanság érzete maradt volna meg a szívében. A munkások is belátták később ennek az alapnak jótékony hatását és azok is — ha nem is teljes összegben, mert azt nem is nélkülözhették, mert hiszen ők munkabérveszteséget szenvedtek — a munkabérveszteségnek egy részét befizették és átengedték ennek az alapnak és • ebből az alapból ilyen segélynyújtást, ilyen segély szolgáltatást tudott adni Vay ^Sándor, vagy ad most a munkáshiztosítási felsőbíróság vezetője. Amikor itt nem nagy összegek megtakarításáról van szó, hanem egészen bagatel öszszeg az, amibe kerül .ennek az egész ülnöki rendszernek megfelelően teljes egészében való fenntartása, megmaradása, amikor már így is bizonyos koncessziót tettünk mi is, akik az ülnöki rendszer fenntartása mellett foglalunk állást, azzal, hogy a felsőbíróságnál, ha bizonyos rossz érzéssel és bizonyos önmegtagadással is, de eltekintünk attól, hogy az ülnöki rendszert ott bevezessék, feltétlenül ragaszkodunk azonban legalább is ahhoz, hogy az alsóbíróságnál változatlanul maradjon meg az ülnöki rendszer abban a mértékben, amilyen mértékben ma ez az intézmény megvan. Kérem tehát az igazságügyminiszter urat, mérlegelje ezeket a szempontokat, amelyeket mind én, mint Propper képviselőtársam előadtunk és ennek megfelelően beterjesztett módosításainkat fogadja el. Elnök: Szólásra következik? Patacsi Dénes jegyző: Az előadó úr! Erődi-Harrach Tihamér előadó: T. Ház! Tisztelettel indítványozom, méltóztassék a 2. § 2. bekezdésének első mondatát a következő kiegészítéssel elfogadni. Nevezetesen az «igény» szó után meggyőződésem szerint beszúrandó volna a következő szöveg: «a bányanyugbér biztosítás körében pedig azokban a perekben, amelyeknek tárgya időelőtti keresetképtelenség címén igényelt szolgáltatás.» Indokolásul előterjesztem, hogy a bányanyugbér-biztosításban az időelőtti keresetképtelenség felel meg a rokkantságnak és ebben az esetben is indokolt az ülnökök alkalmazása. Tisztelettel kérem kiegészítő indítványom elfogadását. Elnök: Kíván még valaki szólni 1 ? (Senki sem.) Ha szólni senki nem kíván, a vitát bezárom. Az igazságügyminiszter úr kíván nyilatkozni. Zsitvay Tibor igazságügy miniszter: T. ülése 1932 február 19-én, pénteken. 36§ Ház! A magam részéről azt kérem a t. Háztól, méltóztassék a bizottsági szöveget az előadó úr módosításával elfogadni és a többi módosításokat elvetni. Az a módosítás, amely ugyanazt tartalmazza a t. baloldal részéről, ami az előadó úr módosításában is benne van, ezzel tulajdonképpen honoráltatik. Ami az ülnökök díjazására vonatkozó részt illeti, lényegileg már a törvényjavaslatnak a bizottságban történt módosítása honorálta a kívánságokat. Méltóztassék azonban honorálni viszont a kormánynak azt az aggodalmát a baloldali indítvánnyal szemben, hogy a jövőhen a kormány nem szándékozik olyan törvényhozási rendelkezésekhez hozzájárulni, amelyek incidentaliter a költségvetésnek előre nem látható terhet okozhatnak. (Propper Sándor: Ezen múlik!) Ez a rendelkezés, amely itt foglaltatik, hogy a pénzügyminiszterrel egyetértésben az igazságügyminiszter bizonyos díjakat megállapíthat, azt jelenti, hogy megállapíthat ilyen díjakat, amennyiben a költségvetési felhatalmazás erre vonatkozóan megfelelő fedezetről fog gondoskodni. Ez a magyarázata annak, hogy ehhez az egyébként szerintem nagyon helyes elgondoláshoz ennek a törvényjavsalatnak kapcsán nem tudok hozzájárulni. Egyéb vonatkozásban pedig, ami az öregségi biztosítási pereknek ülnöki közreműködéssel való tárgyalását illeti, van szerencsém megjegyezni, hogy ezt azért nem fogadhatom el, mert ez nem olyan témakör, ahol még csak egyáltalában indokolható volna a szakszerűség kérdése és annak bevonása, mert hiszen itt az öregség esetében bizonyos egészen sémaszerű kérdések eldöntéséről van szó, úgyhogy a nehézkesebb tárgyalási mód kereteinek kiterjesztése (Györki Imre: Éppen úgy, mint a kártalanítás!) egyszersmind azt jelenti, hogy ugyanezeknek a bíráknak munkaidejét ezek az ügyek is igény bevennék és elvonnák más ügyek tárgyalásától. Azt hiszem, ez nem indokolná ennek az indítványnak az elfogadását, ellenkezőleg, kérnem kell, hogy a szöveg ebben a tekintetben változatlanul fogadtassák el. Ismétlem tehát, méltóztassék a bizottsági szöveget az előadó iir módosításával az összes egyéb módosítások elvetése mellett elfogadni. (Helyeslés jobbfelől.) Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. T. Képviselőház! A 2. § eredeti szövegével szemben Györki és Propper Sándor képviselő urak beadtak két indítványt, ezenkívül pótlási indítványt nyújtottak be Györki Imre és Propper Sándor képviselő urak és az előadó úr. Következőkép fogom a kérdést feltenni határozathozatal céljából. Szavazásra felteszem az eredeti szöveget szemben Györki Imre és Propper Sándor képviselő urak 1. és 2. számú indítványával. Amennyiben az eredeti szöveget el méltóztatnak fogadni, a képviselő urak indítványa elesett. Kérdem tehát a t. Képviselőházat, méltóztatik-e az eredeti szöveget szemben Propper és Györki képviselő urak 1. és 2. számú indítványával elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) A Ház az eredeti szöveget elfogadja, így Györki Imre és^ Propper Sándor képviselő uraknak 1. és 2. számú indítványa elesett. Most felteszem határozathozatalra azt az indítványt, amelyet Györki Imre és Propper Sándor képviselő urak terjesztettek elő, és kérdezem a t. Házat, méltóztatnak-e ezt az indítványt elfogadni, igen vagy nem? (Nem!) Nem, a Ház tehát a pótlást elveti. Most felteszem szavazásra az előadó úr kiegészítő indítványát és kérdezem a t. Házat, 51*
