Képviselőházi napló, 1931. IV. kötet • 1932. január 14. - 1934. február 24.
Ülésnapok - 1931-50
Áz országgyűlés képviselőházának 50. ítélése alá bocsátom. (Nagy zaj a bal- és a s"zélsőbaloldalon. — Helyeslés jobb felöl.) Elnök: Hegymegi Kiss Pál képviselő úr összeférhetlenségi bejelentést kíván tenni. (Kassay Károly: Kegyelemből adják a mandátumokat! Itt jótevők vannak! — Propper Sándor: Választási jótevők! — Kassay Károly: A történelemben megörökítve jótevők vannak itt! — Halljuk! Halljuk! — Kassay Károly: A kézkezet mos politikája. — Zaj a jobb- és a baloldalon.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! Hegymegi Kiss Pál: T. Képviselőház! Politikai barátaim és az én meggyőződésem szerint a parlamentnek önmagával szemben erkölcsi kötelessége, hogy ezt az esetet megvizsgáltassa. (Ügy van! a baloldalon.) A nélkül, hogy a képviselő úr személyét, vagy cselekedetét bármely tekintétben érinteném, hivatkozással a házszabályok 60. §-ára, az 1901 : XXIV. te. 13. §-ának d) és a) pontjára hivatkozással Rubinek István képviselő úr ellen az Andaházi Kasnya Béla képviselő úr által előadott esetből kifolyólag erkölcsi kötelességemnek tartom, hogy az összeférhetlenségi bejelentést megtegyem, (Elénk éljenzés a bal- és a szélsőbaloldalon.) Elnök: Az összeférhetlenségi bejelentést a házszabályok 68. §-a alapján az állandó összeférhetlenségi bizottsághoz teszem át. (Zaj a bal- és a szélsőbaloldalon. — Kabók Lajos: El lesz kenve! — Andaházi Kasnya Béla szólásra jelentkezik.) Milyen címen kíván a képviselő úr felszólalni? Andaházi Kasnya Béla: Személyes megtámadtatás címén. Elnök: A szót a képviselő úrnak megadom. (Szeder Ferenc: Az amerikai nagybácsi mandátumokat osztogat — Kabók Lajos: Nem szégyellik magukat! — Zaj a szélsőbaloldalon.) Kabók képviselő urat kérem, maradjon csendben! (Zaj a szélsőbaloldalon.) Andaházi Kasnya Béla: Igen t. Képviselőház! Az előttem felszólaló Kubinek István képviselő úr semmi olyat nem mondott, ami ellentétben lett volna az általam előadott dolgokkal. Ellenben beismerésben volt, mert beismerte, hogy tényleg történtek szabálytalanságok, amelyeket a Pénzintézeti Központ megállapított. (Egy hang a szélsőbaloldalon: Kihúzta a lutrit!) Amikor ezt a beismerést megteszi, ugyanakkor összeférhetőnek tartja, hogy ezt az ügyet mégis, ha mint képviselő nem is, de mint ügyvéd magáévá tehesse és pénzért elintézhesse. (Zaj.) Mert ez a lényeg és nem engedem mellékvágányra vinni a dolgokat. (Erdélyi Aladár: Ön is fest talán a képviselőség mellett 1 ?) Az a kérdés, hogy r elfogadott-e ilyen közbenjárást és pénzjárandóságot kötött ki. A másik dolog pedig az, hogy felkérem^ az igen t. képviselő urat, vagy az igen t. pénzügyminiszter urat, aki tulajdonképpen^ elnöke volt a Pénzintézeti Központnak, mondják meg, vájjon szükség van-e ügyvédi közbenjárásra a Pénzintézeti Központnál, elérendő eredményért. (Kun Béla: Vagy van szabály, vagy nincs!) Tudnia kell a képviselő úrnak, hogy a Pénzintézeti Központnak külön statútuma van, itt tehát teljesen szabályozva van ez a kérdés, itt semmi néven nevezendő sem képviselői, sem ügyvédi közbenjárásra szükség nincs. (Erdélyi Aladár: Csak festői beavatkozásra. — Zaj.) Ha a képviselő úrnak az az álláspontja, hogy ez tulajdonképpen nem más, mint egy idegen cégtől megvásárolt részvény, illetve sors jegy mennyiség, akkor meg nem értem az igen t. képviselő úr ügyvédi mentalitását, illetve az ügyvédi tisztességgel szemben tanusíülése 1932 február 17-én, szerdán. 29l tott magatartását, ön olyan dologért fogad el pénzt, amiért nem jár semmi (Egy hang a szélsőbaloldalon: Gazság!) és az igen t. képviselő úr nem veszi észre, hogy ilyen kötlevelek, vagy kijárási levelek elkészítése rendes ügyvédek között egészen szokatlan. (Peyer Károly: Uzsoraüzleteknél szokás 1 — Zaj.) Ha az ügyvéd úrnak az az álláspontja, hogy ezt igenis Gang und Gebe megteszik, erre nem kívánok kitérni. Arra vonatkozólag azonban, hogy a képviselő úr az én személyemet próbálta aposztrofálni, mint olyan valakit, aki jótevőjével szemben állást foglalt, nem kívánok megjegyzést tenni, mert hiszen az a szánalmas vergődés, amelyet a képviselő úr ebben az egész kérdésben tanúsított, (Zaj. — Egy hang jobb felől: Nem mondhatnám!) igen súlyos beismerés volt. Végeredményben csak azt mondom a képviselő úrnak, még ha vádakkal, vagy invektivákkal illetne iis: ezek után az ügyek után én nem találom a képviselő urat satisfait-nek abban a tekintetben, hogy bármilyen ügyére reagálhatnék. (P. Szabó Géza: Ez a legkényelmesebb!) Ismételten visszautasítok tehát minden ilyen inszinuációt és ha a képviselő úrnak az az álláspontja, hogy a mandátum kérdésében én hálátlan voltam, tessék a bírósághoz fordulni, pereljen be, talán kártérítésre ítélnek. (Derültség a bal- és a szélsőbaloldalon. — Parkas Gyula: Jaj, de szellemes! — Rubinek István szólásra jelentkezik.) Elnök: A képviselő úr milyen címen kíván szólni? (Rubinek István: Személyes megtámadtatás címén! — Reisinger Ferenc: Mosakodás címén! — Peyer Károly: Sztranyavszky is hálátlan volt jótevőjével iszembenf! ö is kilépett!) A szó a képviselő urat megilleti. Rubinek István: T. Képviselőházi Csak egészen röviden kívánok a képviselő úr invektiváira válaszolni. Nagyon köszönöm, hogy mód és alkalom nyilt arra, hogy az összeférhetlenségi bizottság ezzel az üggyel foglalkozhassak. A magam részéről nem óhajtok semmi egyebet, mint azt, hogy ez az ügy a legalaposabban tisztáztass ék, és természetszerűleg magam is kérem az összeférhetlenségi bizottsághoz való utasítását. (Reisinger Ferenc: Az amerikai nagybácsi, aki a mandátumokat adta!) Ami a kérdés másik részét illeti, ismét és ismét csak azt hangsúlyozhatom: semminemű kijárásról nem volt szó, hanem tisztán és szigorúan ügyvédi munkáról, (Derültség a bal- és a szélsőbaloldalon.) tisztán és szigorúan ügyvédi képviseletről volt szó, amely ügyvédi képviselet megtámadott jog védelmére történt. Hogy az ügyvédi képviselet ügyvédi tiszteletdíjjal jár, ez egészen természetes. {Zaj. — Kun Béla: Ez az a nagy lepedő!) Ami a t. képviselő úrnak személyemmel kapcsolatos másik invektíváját illeti, (Kabók Lajos: Csak vergődjék tovább! — Derültség a bal- és a szélsőbaloldalon) azt a magam részéről a leghatározottabban visszautasítom. (Andaházi Kasnya Béla: Mondjon le a képviselő úr! Az a legbecsületesebb, amit tehet!) A képviselő úr itteni és múltbeli magaviselete következtében felmentve érzem magamat attól, hogy ilyen szemtelen invektivákra válaszoljak. (Zaj a szélsőbaloldalon. — Zaj és közbekiáltások a jobboldalon.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! T. Képviselőház! Most áttérünk az interpellációkra. Az első interpelláció Hegymegi Kiss Pál képviselő úr interpellációja az összkormáuy" 40*
