Képviselőházi napló, 1931. IV. kötet • 1932. január 14. - 1934. február 24.
Ülésnapok - 1931-49
270 Àz országgyűlés képviselőházának Andaházi Kasnya Béla — a pénzügyminiszterihez — a búzavalutában folyósított bankkölcsönök átértékelése tárgyában. (Szóval.) Andaházi Kasnya Béla — a földmívelésügyi miniszterhez — a vagyonváltsági és^ kishaszonbérleti földek törlesztése, illetve bérleti térítvényeinek tárgyában. (Szóval.) Téglássy Béla — a népjóléti és^ munkaügyi miniszterhez — a népjóléti minisztérium állítólagos megszüntetése tárgyában, (Szóval.) Elnök: Ezzel -kapcsolatban bejelentem, hogy a felsorolt képviselő urak interpellációjukat a holnapi interpellációs napon fogják megokolni. A bejelentést a Ház tudomásul veszi. T. Ház! Múlt évi július 22-én tartott ülésünkön a Ház oly értelmű határozatot hozott, hogy az interpellálni óhajtó képviselő urak interpellációjukat a napirend letárgyalása után, illetőleg a tanácskozásra szánt idő utolsó félórájában terjesztik elő, amenyiben a Ház esetről-esetre másképpen nem intézkedik. Minthogy ez a házhatározat lehetővé teszi, hogy az interpellációk meghallgatására a tanácskozásra szánt idő utolsó félórájánál hamarább is át lehet térni, ennélfogva a nagy számban bejegyzett interpellációkra való tekintettel,Javaslom a t. Háznak, méltóztassanak hozzájárulni, hogy a holnapi ülésen az interpellációk meghallgatására déli 12 órakor térjünk át. (Helyeslés) Méltóztatnak e javaslathoz hozzájárulni?. (Igen!) Ha igen, ezt határozatként mondom ki. Következik a belügyminiszter úr írásbeli válasza Farkas István képviselő úrnak folyó évi január hó 15-én előterjesztett interpellációjára. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az írásbeli miniszteri választ felolvasni. Takáeh Géza jegyző (olvassa); «Az 1925: XXVI. te 28. §-ában foglalt rendelkezések értelmében az országgyűlési képviselőválasztói névjegyzéket minden ötödik évben teljesen újra kell összeállítani. Az országgyűlési képviselőválasztói névjegyzék utoljára 1932. évre szóló érvénnyel az 1931. év folyamán nyert teljesen új összeállítást, az 1932. években tehát a névjegyzék a törvény rendelkezéseinek megfelelően csak kiigazításra kerülne, amely kiigazítási eljárást az erre a célra alakított összeíró küldöttségek munkája vezetne be. Államháztartásunk közismerten nehéz helyzete szükségessé teszi a minden téren való takarékoskodást,^ indokoltnak látszik tehát, hogy az országgyűlési képviselőválasztási névjegyzék kiigazításával járó tetemes költségektől is törekedjünk az államkincstárt mentesíteni. Ez az elgondolás vezetett akkor, amikor az interpellációban is említett körrendeletemben akként intézkedtem, hogy a központi választmányok az összeíró küldötségek január hó 5-éig esedékes megalakítását mellőzzék és egyelőre tartsák függőben mindazokat az intézkedéseket, amelyeket az 1925 : XXVI. te. 24-28. Vai, valamint a 295.000/1927. B. M. számú rendeletben foglalt rendelkezések az országgyűlési képviselőválasztól névjegyzék kiigazításával kapcsolatosan előírnak. (Nagy zaj jobbfelől) Elnök: Kérem Parkas Elemér képviselő urat, méltóztassék csendesen meghallgatni a választ. Takáeh Géza jegyző (tovább olvassa): Már ebben a körrendeletemben is kifejezésre juttattam, de itt külön is bejelentem, hogy a képviselőválasztói névjegyzék kiigazításának mellőzése iránt törvényjavaslatot fogok — és pedig a legrövidebb időn belül — at. Házhoz benyújtani. h9. ülése 1932 február 16-án, kedden. Ebben a törvényjavaslatban gondoskodás történik arról is, hogy mindazok a választók, akiknek választói jogosultsága a törvényben előírt 24., illetve 30. év betöltése folytán nyílik meg, az 1932. évre érvényes országgyűlési képviselőválasztói névjegyzék kiegészítése útján, költségbe alig kerülő eljárással a képviselőválasztók közé felvétessenek. Hangsúlyozni kívánom, hogy a névjegyzékkiigazítás tervbevett mellőzése egyedül és kizárólag költségmegtakarítások elérését célozza, és sem az elgondolásban, sem pedig a kivitelben semmiféle olyan tendencia nincsen és nem is fog érvényesülni, amely a választói létszámban jelentkező növedéket a választói jog gyakorlásának lehetőségétől akarná elütni. Budapest, 1932. évi január hó 22-én. Keresztes-Fischer s. k.» Elnök: Az interpelláló képviselő urat megilleti a viszonválasz joga. Farkas István: T. Ház! A belügyminiszter úr a takarékosság jegyébe burkolt egy olyan törvénytelenséget,... (Zaj.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak. Méltóztassanak helyeiket elfoglalni. A tanácskozás tovább folyik. Farkas István: amelyet nézetem szerint elkövetni nem lehet és nem szabad. A választójogi törvény kifejezetten intézkedik arról, hogy január 6-ig mindenhol, minden törvényhatóság területén úgy a megyei, mint a városi törvényhatóságok területén a központi választmányoknak meg kell tenniök azokat az intézkedéseket, amelyek alkalmasak arra, hogy a névjegyzék kiigazítása folyamatba tétessék. Elrendeli a törvény világosan és kifejezetten azt, hogy január 6-ig meg kell alakítani az összeíró küldöttségeket. Ez nem történt meg. Ezt a törvény világosan elrendeli és egy miniszternek nincs joga, hogy egy tételes törvényt rendelettel megváltoztasson. (Ügy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon.) Ezt csak törvényhozási úton lehet megváltoztatni és nem lehet beburkolni ezt az intézkedést abba, hogy takarékoskodni akarnak és ezen a címen adta ki a miniszter a rendelkezést. A miniszter úr tudta a múlt évben is novemberben, decemberben, hogy költségbe kerül ennek a névjegyzéknek kiigazítása. Most januárban jött ez tudomására, amikor a törvény szerint végre kellett volna hajtani ezt a tételes rendelkezést? Azelőtt is tudták, hogy ez költségbe kerül. Azelőtt nem gondoltak arra, hogy ezt meg kellene változtatni, hogy a költségeket meg kellene takarítani? Bocsánatot kérek, nem nekem kellene itt tiltakoznom, mint szocialista képviselőnek az ellen, hogy egy miniszter felrúg egy törvényt. Önöknek, polgári képviselőknek kellene tiltakozniuk ez ellen, mert nem engedhető meg az, hogy egy miniszter tételes törvényt hatályon kívül helyezzen és intézkedést adjon ki, hogy a hatóságok ne hajtsák végre a törvényben előírt kötelességüket. Önöknek kellene ez ellen tiltakozniuk. Beleburkolják abba, hogy ez költségbe kerül. Ez lehetetlenség, képtelen állapot. Amilyen panamákat csinálnak és ahogyan túllépik az államháztartás^ kereteit, túllépik a törvényhozás felhatalmazását, éppúgy felrúgják a törvényeket is. Hogyan kívánnak törvénytiszteletet alulról, ha fent rúgják fel a törvényt? Tőlem vagy a néptől kívánnak törvénytiszteletet akkor, amikor a miniszter egy tollvonással olyan közjogi rendelkezést f töröl és helyez hatályon kívül, amely biztosítja, hogy az állampolgár választójogához jusson? önöknek kellene ez ellen