Képviselőházi napló, 1931. IV. kötet • 1932. január 14. - 1934. február 24.

Ülésnapok - 1931-49

270 Àz országgyűlés képviselőházának Andaházi Kasnya Béla — a pénzügyminisz­terihez — a búzavalutában folyósított bankköl­csönök átértékelése tárgyában. (Szóval.) Andaházi Kasnya Béla — a földmívelés­ügyi miniszterhez — a vagyonváltsági és^ kis­haszonbérleti földek törlesztése, illetve bérleti térítvényeinek tárgyában. (Szóval.) Téglássy Béla — a népjóléti és^ munkaügyi miniszterhez — a népjóléti minisztérium állító­lagos megszüntetése tárgyában, (Szóval.) Elnök: Ezzel -kapcsolatban bejelentem, hogy a felsorolt képviselő urak interpellációju­kat a holnapi interpellációs napon fogják meg­okolni. A bejelentést a Ház tudomásul veszi. T. Ház! Múlt évi július 22-én tartott ülé­sünkön a Ház oly értelmű határozatot hozott, hogy az interpellálni óhajtó képviselő urak interpellációjukat a napirend letárgyalása után, illetőleg a tanácskozásra szánt idő utolsó félórájában terjesztik elő, amenyiben a Ház esetről-esetre másképpen nem intézkedik. Mint­hogy ez a házhatározat lehetővé teszi, hogy az interpellációk meghallgatására a tanácsko­zásra szánt idő utolsó félórájánál hamarább is át lehet térni, ennélfogva a nagy számban be­jegyzett interpellációkra való tekintettel,Javas­lom a t. Háznak, méltóztassanak hozzájárulni, hogy a holnapi ülésen az interpellációk meg­hallgatására déli 12 órakor térjünk át. (He­lyeslés) Méltóztatnak e javaslathoz hozzá­járulni?. (Igen!) Ha igen, ezt határozatként mondom ki. Következik a belügyminiszter úr írásbeli válasza Farkas István képviselő úrnak folyó évi január hó 15-én előterjesztett interpelláció­jára. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az írásbeli miniszteri választ felolvasni. Takáeh Géza jegyző (olvassa); «Az 1925: XXVI. te 28. §-ában foglalt rendelkezések ér­telmében az országgyűlési képviselőválasztói névjegyzéket minden ötödik évben teljesen újra kell összeállítani. Az országgyűlési képviselőválasztói név­jegyzék utoljára 1932. évre szóló érvénnyel az 1931. év folyamán nyert teljesen új összeállí­tást, az 1932. években tehát a névjegyzék a tör­vény rendelkezéseinek megfelelően csak kiiga­zításra kerülne, amely kiigazítási eljárást az erre a célra alakított összeíró küldöttségek munkája vezetne be. Államháztartásunk közismerten nehéz hely­zete szükségessé teszi a minden téren való ta­karékoskodást,^ indokoltnak látszik tehát, hogy az országgyűlési képviselőválasztási névjegy­zék kiigazításával járó tetemes költségektől is törekedjünk az államkincstárt mentesíteni. Ez az elgondolás vezetett akkor, amikor az interpellációban is említett körrendeletemben akként intézkedtem, hogy a központi választ­mányok az összeíró küldötségek január hó 5-éig esedékes megalakítását mellőzzék és egyelőre tartsák függőben mindazokat az intézkedése­ket, amelyeket az 1925 : XXVI. te. 24-28. Vai, valamint a 295.000/1927. B. M. számú rendelet­ben foglalt rendelkezések az országgyűlési kép­viselőválasztól névjegyzék kiigazításával kap­csolatosan előírnak. (Nagy zaj jobbfelől) Elnök: Kérem Parkas Elemér képviselő urat, méltóztassék csendesen meghallgatni a választ. Takáeh Géza jegyző (tovább olvassa): Már ebben a körrendeletemben is kifejezésre jut­tattam, de itt külön is bejelentem, hogy a kép­viselőválasztói névjegyzék kiigazításának mel­lőzése iránt törvényjavaslatot fogok — és pedig a legrövidebb időn belül — at. Házhoz benyúj­tani. h9. ülése 1932 február 16-án, kedden. Ebben a törvényjavaslatban gondoskodás történik arról is, hogy mindazok a választók, akiknek választói jogosultsága a törvényben előírt 24., illetve 30. év betöltése folytán nyílik meg, az 1932. évre érvényes országgyűlési kép­viselőválasztói névjegyzék kiegészítése útján, költségbe alig kerülő eljárással a képviselővá­lasztók közé felvétessenek. Hangsúlyozni kívánom, hogy a névjegy­zékkiigazítás tervbevett mellőzése egyedül és kizárólag költségmegtakarítások elérését cé­lozza, és sem az elgondolásban, sem pedig a kivitelben semmiféle olyan tendencia nincsen és nem is fog érvényesülni, amely a választói létszámban jelentkező növedéket a választói jog gyakorlásának lehetőségétől akarná elütni. Budapest, 1932. évi január hó 22-én. Keresz­tes-Fischer s. k.» Elnök: Az interpelláló képviselő urat meg­illeti a viszonválasz joga. Farkas István: T. Ház! A belügyminiszter úr a takarékosság jegyébe burkolt egy olyan törvénytelenséget,... (Zaj.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak. Mél­tóztassanak helyeiket elfoglalni. A tanácskozás tovább folyik. Farkas István: amelyet nézetem szerint el­követni nem lehet és nem szabad. A választójogi törvény kifejezetten intéz­kedik arról, hogy január 6-ig mindenhol, min­den törvényhatóság területén úgy a megyei, mint a városi törvényhatóságok területén a központi választmányoknak meg kell tenniök azokat az intézkedéseket, amelyek alkalmasak arra, hogy a névjegyzék kiigazítása folyamatba tétessék. Elrendeli a törvény világosan és ki­fejezetten azt, hogy január 6-ig meg kell ala­kítani az összeíró küldöttségeket. Ez nem tör­tént meg. Ezt a törvény világosan elrendeli és egy miniszternek nincs joga, hogy egy tételes törvényt rendelettel megváltoztasson. (Ügy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon.) Ezt csak tör­vényhozási úton lehet megváltoztatni és nem lehet beburkolni ezt az intézkedést abba, hogy takarékoskodni akarnak és ezen a címen adta ki a miniszter a rendelkezést. A miniszter úr tudta a múlt évben is no­vemberben, decemberben, hogy költségbe kerül ennek a névjegyzéknek kiigazítása. Most ja­nuárban jött ez tudomására, amikor a törvény szerint végre kellett volna hajtani ezt a tételes rendelkezést? Azelőtt is tudták, hogy ez költ­ségbe kerül. Azelőtt nem gondoltak arra, hogy ezt meg kellene változtatni, hogy a költségeket meg kellene takarítani? Bocsánatot kérek, nem nekem kellene itt til­takoznom, mint szocialista képviselőnek az el­len, hogy egy miniszter felrúg egy törvényt. Önöknek, polgári képviselőknek kellene tilta­kozniuk ez ellen, mert nem engedhető meg az, hogy egy miniszter tételes törvényt hatályon kívül helyezzen és intézkedést adjon ki, hogy a hatóságok ne hajtsák végre a törvényben elő­írt kötelességüket. Önöknek kellene ez ellen til­takozniuk. Beleburkolják abba, hogy ez költ­ségbe kerül. Ez lehetetlenség, képtelen állapot. Amilyen panamákat csinálnak és ahogyan túl­lépik az államháztartás^ kereteit, túllépik a tör­vényhozás felhatalmazását, éppúgy felrúgják a törvényeket is. Hogyan kívánnak törvénytiszteletet alul­ról, ha fent rúgják fel a törvényt? Tőlem vagy a néptől kívánnak törvénytiszteletet akkor, amikor a miniszter egy tollvonással olyan köz­jogi rendelkezést f töröl és helyez hatályon kí­vül, amely biztosítja, hogy az állampolgár vá­lasztójogához jusson? önöknek kellene ez ellen

Next

/
Thumbnails
Contents