Képviselőházi napló, 1931. IV. kötet • 1932. január 14. - 1934. február 24.

Ülésnapok - 1931-49

Àz országgyűlés képviselőházának 4 a mezőgazdasági munkások kötelező biztosítására vonatkozó javaslatot záros határidő alatt tartozik a Képviselőház elé beterjeszteni, fogalmiunk sincs azonban arról, hogy ennek az adatgyűjtésnek milyen eredménye van, mert ezt az adatgyűjtést nemhogy teljes egészében, de még csak részleteiben sem hozták nyilvánosságra. Mindezek a kérdések nagyon érdekesek volnának számadatok alapján és ha jogot formálunk arra, hogy minduntalan, mint mezőgazdasági állam beszéljünk, akkor sokkal inkább formálhatunk jogot arra, hogy a mezőgazdasági termelés, mezőgazdasági szociálpolitika, mezőgazdasági munkáskérdés és mezőgazdasági munkaidő kérdése tekintetében számadatokkal alátámasztottan, tisztán és világosan lássunk. Az előbb felszólalt. képviselőtársam bekapcsolódott Malasits Géza képviselőtársamnak abba a gondolatmenetébe, amelyet az egyházi vagyonnal és a nagybirtokkal kapcsolatban felvetett. Hát én nem osztom azt a felfogást, mert gyakorlati tapasztalataim és tanulmányaim arról győztek meg engem, hogy képviselőtársaimnak a nagyvagyon és a nagybirtok tekintetében elfoglalt álláspontja nem helyes. Ezt is elmondottam már, de amikor ennél a statisztikai jelentésnél felszólalok, ismételten elmondom, hogy elfogadom gróf Károlyi Imrének azt a felfogását, hogy az a nagybirtokrendszer, amely Magyarországon kialakult és változatlanul megúszta ezeket az időket, anachronizmus akkor, t amikor az emberek nyomorúsága, kétségbeesése majdnem áradatként borítja el az egész országot. Anachronizmus és nem tartható. Nem a vagyonszerzés és nem a takarékosság az alapja ezeknek a nagybirtokoknak és nagyvagyonoknak és egészen más tényező, a történelem szempontjából kellene ezeknek múltját megismertetni, amelyek sokszor Magyarország- kárára és veszedelmére alakultak ki és sem történelmi, sem jogi szempontból nem ragaszkodhatnak a tulajdonjognak ehhez a fennállásához. Szerte egész Európában megszűnt a nagybirtokrendszer és mindama érvelés ellenére, hogy a nagybirtok termel többet és jobbat, látjuk, hogy azokban az államokban, ahol szociális szempontból megszüntették a nagybirtokot, megközelítőleg sincs annyi baj, mint nálunk, ahol még ezidoszerint is a nagybirtok az uralkodó gazdasági forma a mezőgazdaságban. Igenis, szükségünk van nekünk megbízható és pontos statisztikai adatokra, nem olyanokra, amilyenekkel most rendelkezünk. Előveszi az ember a Gazdasági Címtárt, a statisztikai füzetet, a Statisztikai Évkönyvet és ahány darab hivatalos kiadványt elővesz az ember, annyiféle adatot lát A hitbizományokról háromféle adat áll rendelkezésemre. A nagybirtokról, akármilyen vonatkozásban, ha összehasonlítom a majdnem egyidőben megjelent adatokat, többféle eredményt látok, már pedig, ha 915.000 katasztrális holdat tesz ki ez a hitbizomány, akkor nemcsak a Gazdacímtárban, hanem a statisztikai füzetben és a statisztikai évkönyvben is csak ennyi lehet az és képtelenség, hogy egy-egy birtoktipus megállapításánál száz és százezer katasztrális holdnyi differenciák állhassanak elő, mert ha ezt látjuk, ez egy cseppet sem jogosít fel bennünket arra, hogy mint megmásíthatatlan tényre és igazságra, bizalommal nézzünk ezekre a statisztikai adatokra. Ezeket voltam bátor elmondani, ezzel a kérdéssel kapcsolatban; azt hiszem, majd más vonatkozásban lesz még alkalmam, — amikor ülése 1982 február 16-án, kedden. 253 ugyanezekkel a kérdésekkel részletesebben foglalkozhatunk — ismét beszélni erről a kérdésről. Miután azonban nem látom azokat az irányokat lefektetve ebben a munkatervben, amelyeket helyesnek, tökéletesnek, az ország jól felfogott érdekében valóknak tartok, ennélfogva az előterjesztést nem fogadom el. (Helyeslés a szélsöbaloldalon.) Elnök: Szólásra következik? Petrovics György jegyző: Kabók Lajos! Kabók Lajos: T. Képviselőház! A miniszterelnök úr jelentése, amely tárgyalás alatt van és amely .a hivatalos statisztikai munkatervet foglalja magában, szerintem hiányos egyrészt azért, mert nem foglalja magában mindazokat a statisztikai adatgyűjtéseket, amelyeket például a munkásság szempontjából rendivüli fontosaknak és szükségeseknek tartok, másrészt nem tartom helyesnek azt sem, hogy a különböző statisztikai adatgyűjtés koncentrálva legyen egy politikai minisztérium hatáskörébe és tőképpen hibáztatom azt, hogy ezek az adatgyüjtésk, amelyek kifejezetten az úgynevezett gazdasági minisztériumok hatáskörébe kellene, hogy tartozzanak, szintén a politikai minisztérium hatáskörébe tartoznak, miért is elveszítik lényegüket, elveszítik azt a célt, amely célt valójában a statisztikai adatgyűjtésnek szolgálnia kellene; itt főképpen a munkásságra, a munkásság életviszonyaira vonatkozó statisztikai adatgyűjtésre célzok és erre vonatkozólag igenis állítom, hogy ezeknek az adatgyűjtéseknek egyrésze hiányzik a jelentésben foglalt statisztikai munkatervből, másrészt vannak a statisztikai munkatervben olyan adatgyűjtések, amelyek kifejezetten valamely gazdasági szakminisztérium hatáskörébe tartoznának. Itt van például a 6. pontban megjelölt munkaviszály-statisztika és a 7. pontban megjelölt munkaviszonyok és munkás jóléti intézmények statisztikája. Szerintem nem elegendő csak a munkaviszály statisztikai adatait gyűjteni, mert ebből meg lehet ugyan tudni azt, hogy hány esetben és milyen területen volt munkaviszály az országban, (Mojzes János: A viszályok okait kell kiküszöbölni!) azt azonban nem lehet megtudni, hogy valójában mi volt a munkaviszály oka és a munkaviszály okának felkutatására rendkívül fontos a bérstatisztika gyűjtése, mert a legtöbb munkaviszály a helytelenül megállapított munkabéreken alapul. Éppen ezért szükségesnek tartom, hogy ebben a tekintetben a munkaterven változtatás történjek és pedig az irányban, hogy nem elegendő csak a munkaviszály adatait gyűjteni, hanem ennek okait feltáró munkabérstatisztikára, széleskörű kiterjedt és nemcsak az egyes ipari foglalkozási ágakra vonatkozó, hanem általában a munkásság minden foglalkozási ágára vonatkozó bérstatisztikai adatgyűjtésre van szükség és szerintem nem helyes, hogy ezeknek az adatoknak gyűjtése a miniszterelnökség hatáskörébe tartozik, hanem igenis, ennek a kereskedelemügyi minisztérium hatáskörébe kellene f tartoznia, mert a kereskedelemügyi minisztérium hatáskörébe tartoznak általában az ipari és a kereskedelmi kérdések s ezekkel kapcsolatosan az ipari munkabérek statisztikájának is oda kellene tartoznia. Kénytelen vagyok visszaemlékeztetni az igen t Képviselőházat az egészen nagy munkaviszályokra, nagy munkabér-konfliktusokra, amelyek sokezer munkás munkaszüneteltetését és munkabérének elvesztését jelentették. {Mojzes János: Pedig elég magasak az iparcikk-