Képviselőházi napló, 1931. IV. kötet • 1932. január 14. - 1934. február 24.
Ülésnapok - 1931-48
Az országgyűlés képviselőházának 4-8. tud majd adni a többi jelentősebb vállalat szállítási eredményéről is. A népszámlálás adatainak feldolgozása a folyó költségvetési évben is nagymértékben igénybe veszi a központi hivatal munkáját. Bár a munkatervben felsorolt adatgyűjtések között a népszámlálás is szerepel, mégis ennek a hatalmas méretű adatgyűjtésnek ismertetése és felvételi űrlapjainak bemutatása nincs benn a munkatervben, mivel a népszámlálást tudvalevően külön törvényes felhatalmazás alapján az 1930. évi XXV. te. rendelkezései értelmében végzik és így a t. Háznak 'módjában volt már e törvény tárgyalásakor a népszámlálás módszerével és kérdőpontjaival részletesen foglalkozni. A Központi Statisztikai Hivatal jövő évi munkásságáról szólva azonban szükségesnek tartjuk, hogy e helyről a népszámlálásról külön em lítés tétessék és pedig azért, mert a népszámlá lási adatok feldolgozása a Hivatal személyzetének jelentékeny részét fogja a jövő évben is foglalkoztatni, és mert ez az adatgyűjtés nemcsak a technikai feldolgozás méreteinél fogva, hanem az adatgyűjtések eerdményének jelentőségénél fogva is legkiemelkedőbb és legfontosabb feladata a Hivatal 1931/32. évi programmjának. Örömmel és elismeréssel állapítjuk meg, hogy a Statisztikai Hivatal munkásságában az adatközlések gyorsaságára és aktualitására való törekvés egyre fokozottabb mértékben érvényesül. Alig két hónappal a népszámlálási adatok beszolgáltatására kitűzött határidő után, a számlálás előzetes eredményei már napvilágot láttak. Ezeknek az adatoknak a legfontosabb ja az, amelyik Magyarország lélekszámának végösszegét mutatja. Magyarországnak 1930. december 31-én 8,683.740 lakosa volt. Szaporodásunk a lefolyt tíz év alatt 694.671 lélek. Az ország lakosságának száma végső sommázatát jelenti annak a kincsnek, amely Magyarország néperejében nyugszik. Ennek a kincsnek helves kihasználásától, növelésétől függ nemzetünk jövője. Az idézett másik adat pedig, mely szerint az elmúlt tíz esztendő folyamán lakosságunk közel 700.000 lélekkel szaporodott, azt bizonyítja, hogy Magyarország a lefolyt tíz év válságos gazdasági időszakában is népességének fejlődési lehetőségét biztosítani tudta, mert hisz szaporodási számunkat tekintve megállapíthatjuk, hogy az évről-évre munkaképes korba lépő többletnek mégis csak aránylag csekély^ része nem találta meg az országban megélhetésének feltételeit. A statisztikai adatok gyors és gyakorlati kiaknázása szempontjából örvendetes tudomásul szolgálhat még a t. Háznak az a körülmény, hogy a Statisztikai Hivatal az előző népszámlálásoknál folytatott eljárásoktól eltérően ez alkalommal a részletes feldolgozásnál a gazdasági adatoknak feldolgozását helyezi előtérbe és a demográfiai adatoknak gépi erőkkel való feldolgozásával egyidejűen a foglalkozási és egyéb fontosabb gazdasági adatoknak kézi erővel való feldolgozását is elvégzi. Ezáltal elérhető lesz, hogy a lehető legrövidebb időn belül gazdasági életünk is megkapja mindazokat a fontos statisztikai ismereteket, amelyek a népszámlálási felvételből kiaknázhatók és megszűnik az az anomália, amely miatt a múltban sok panasz merült fel, hogy tudniillik a gazdasági adatok csak hosszú évek után, már időközben teljesen megváltozott gazdasági viszonyok ülése 1932 február 12-én, pénteken. 229 között kerültek napvilágra és így gyakorlati értékkel már alig bírtak. Végül megragadjuk még az alkalmat arra is, hogy rámutassunk arra a pártatlan tárgyilagosságra, amellyel éppen népszámlálásunkat terveztük és végrehajtottuk. Jogos büszkeséggel példaként állíthatjuk a külföld elé - különösen^ a lakosság nemzetiségének megállapításánál követett eljárásunkat, amely nemcsak a lakosság szabad bevallását biztosította, hanem a nyelvtudás tudakolásával e kérdés mélyrehatóbb ellenőrzését és viszgálatát is lehetővé tette. Sajnos, hogy a külföldön élő magyar kisebbségek f számáról, miként az egyes államok népszámlálási módszereiről nyert híreinkből látjuk, ily megnyugtató, pontos és " teljes adatokat aligha fogunk nyerni. Ezekben voltam bátor, igen t. Ház, a miniszterelnök úrnak az 1931/32. • évi hivatalos statisztikai munkaterv tárgyában előttünk fekvő jelentését ismertetni. Mély tisztelettel kérem a t. Házat, hogy azt általánosságban és részleteiben elfogadni méltóztassék. (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök: Szólásra következik? Héjj Imre jegyző: Kertész Miklós! Kertész Miklós: T. Képviselőház! Nem kívánok vitába szállani az előadó úr megállapításainak azzal a részével, amely a magyar statisztikai szolgálat hitelességére és az adatok megbízhatóságára vonatkozott. Ezen a területen, azt hiszem, vitának nincs helye, de meg kell jegyeznem, hogy nemcsak az adatközlés hitelessége fontos kellék, hanem ennél is fontosabb az, hogy milyen iránya van a statisztikai feldolgozásoknak és^ hogy azokat a rendkívül fontos gazdasági és szociális célokat, amelyeket ma nekünk Magyarországon elsősorban szem előtt kell tartanunk, vájjon statisztikai kiadmányainknál és az egész statisztikai működésnél mindvégig szem előtt tartjuk-e, igen vagy nem? A későbbiek során bátor leszek majd erre nemcsak kitérni, hanem egy sor konkrét előterjesztést és egy sor konkrét bővítést indítva' nyozni azzal az öt pontban foglalt működési tervvel kapcsolatosan, amely az előadó úr javaslatában foglaltatott. Az előadói referátummal kapcsolatban csak hiányolnom kell azt, hogy amikor az előadó úr olyan szépen és tömören összefoglalta az egész magyar statisztikai szolgálat érdemeit, egy szóval sem emlékezett meg arról a rendkívül érdemes, bizonyos tekintetben egészen újszerű és iránytmutató működésről, amelyet a főváros- statisztikai hivatala fejtett ki .az utóbbi időben. A főváros statisztikai hivatala különböző szociális, egészségügyi, gazdasági és gazdaságpolitikai kutatásainak hoszszú sora révén nemcsak rideg számtömegeknek a nyilvánosság elé való vetítésével érdemelt elismerést, hanem ezen túlmenően olyan komoly és mélyreható tanulmányok közlésével is, amelyek alapján sokkal több világosság derül az országban fennálló tényleges viszonyokra, a lakosság különböző csoportjainak életkörülményeire, mint ez az országos, az állami statisztika^ hivatal működésével kapcsolatban megtörténhetik. Az előadó úr fejtegetéseinek volt egy kissé homályos részlete. Szeretném ezt kiemelni, szeretném megvilágítás alá helyezni és aláhúzni, hogy a mukanélküliség figyelemmel kísérése a jövőben statisztikai munkálkodásunknak egyik fontos feladata lesz. Erre a későbbiek során még visszatérek, mert ennél a homályosan 31*
