Képviselőházi napló, 1931. IV. kötet • 1932. január 14. - 1934. február 24.
Ülésnapok - 1931-48
222 Az országgyűlés képviselőházának Ip8 Elnök: Kíván valaki szólni? . Takách Géza jegyző: Kelemen Kornél! Kelemen Kornél: T. Képviselőház! Bármennyire sajnálom is, Györki Imre t. képviselőtársam álláspontját magamévá tenni nem tudom.' A mentelmi bizottsághoz nem szükséges visszaküldeni a konkrét ügyet. A mentelmi bizottság akkor sem tudna másképpen határozni. A fokozatos felelősség lényege éppen az, hogy ha á- szerző megszökik, vagy felelősségre nem vonható, akkor a bíróság kénytelen a felelős szerkesztőt felelősségre vonni. Minthogy imént felszólalt t. képviselőtársam sem állítja, hogy ebben az esetben zaklatás esete forogna fenn, azok pedig, amiket felhozott, nem szolgálhatnak alapul arra, hogy az ügyet a mentelmi bizottsághoz visszaküldjük, mert nincs semmi értelme annak, hogy visszaküldjük olyasvalami miatt, amiről előre tudjuk, hogy a mentelmi bizottság nem akceptálja, — ezért én tisztelettel indítványozom, méltóztassék a mentelmi bizottság javaslatát elfogadni. (Helyeslés jobbfelöl.) .. v Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. A mentelmi bizottság javaslatával szemben Györki Imre képviselő úr indítványozza, hogy a tárgyat a t. Ház adja vissza a mentelmi bizottságnak. Megjegyzem, hogy a házszabályok 171. §-ának második bekezdése értelmében ilyen indítványt csak az előadó tehet, amely esetben azután a Ház vita nélkül határozhatna az indítvány felett. Az egyes képviselő urak részére a házszabályok ezt az indítványozási jogot nem biztosítják. Ennélfogva Györki Imre képviselő úr ellenindítványát nem tehetem fel szavazásra, hanem a mentelmi bizottság javaslatát teszem fel, kérdvén a t. Házat: méltózatik-e a mentelmi bizottság javaslatát elfogadni, igen vagy nemi (Igen! Nem!) Kérem azokat r a képviselő urakat, akik a mentelmi bizottság javaslatát elfogadják, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) Többség! A Ház tehát a mentelmi bizottság javaslatát elfogadja, vagyis ez ügyből kifolyólag Farkas István képviselő úr mentelmi jogát felfüggeszti. Következik a 84-es^ számú mentelmi bizottsági jelentés tárgyalása ugyancsak Farkas István képviselő úr mentelmi ügyében. Az előadó urat illeti a szó. Krüger Aladár előadó: Tisztelt Képviselőház! A budapesti kir. főügyészség 8 394— 1931. f. ü. szám alatt Farkas István országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kérte, mert a budapesti kir. büntető törvényszék B. XI. 10.177/5—1930. számú megkeresése szerint Budapesten, a Világosság nyomdában előállított «Népszava» című politikai napilap 1930. évi május hó 18. napján kiadott 112. számában: «Nincs kölcsön, -'-..távozzék a kormány!» felirat alatt közzétett cikk tartalma az 1914:XLI. te. 1. §-ába ütköző, a 3. § 1. és 2. pontjai szerint minősülő és a 9. § 1. pontja értelmében felhatalmazásra hivatalból üldözendő, gróf Bethlen István volt m. kir. miniszterelnök sérelmére elkövetett rágalmazás vétségének a jelenségeit tünteti fel. Gróf Bethlen István sertett volt m. kir. miniszterelnök a bűnvádi eljárás lefolytatásához a. felhatalmazást folyó évi június hó 26,- napján megadta. : A kir. ügyészség a vád tárgyává teszi a fent. megjelölt sajtóközlemény egész tartalmát, különösen pedig annak a következő réülése 1932 február lé-én, pénteken. szeit: «Igaz, — mondhatná valaki — hogy 9rré a nagy győzelemre és a benne «kivívott» kerülő útra nem volt feltétlenül^ szükség, mert hiszen a pénzt egyenesen és olcsóbban is el lehetett volna juttatni a magyar államkasszából a magyar optánsokhoz, de végre azt is be kell látni, hogy a magyar miniszterelnök és optáns társai csak nem fogadhatnak el kerülő út nélkül a magyar nép szájától elvont falatokból fölgyülemlett százmilliókat saját zsebük javára! Ehhez bizony okvetlenül kerülő útra van szükség! Valóságos szerencse tehát, hogy ilyen szépen meg lehetett rendezni ezt a sikeres győzelmet s hogy gróf Bethlen István nemcsak milliókkal gazdagszik ennek a révén, hanem a magyar úgynevezett parlamentben elért «erkölcsi» diadallal is. (Zaj a jobboldalon.) Elnök: Csendet kérek a jobboldalon, képviselő urak! Krüger Aladár előadó: Persze, hogy ez az erkölcsi és anyagi siker hogyan festett volna titkos szavazással választott igazi parlamentben, vagy becsületesen titkos népszavazás esetén, arra nem kell sok szót vesztegetni. Gróf Bethlen szeret érvelni a nyilt szavazás mellett. Mától fogva indokai között felsorolhatja az optáns-ügyet is, amely döntő érvet szolgáltatott a titkos szavazás súlyosan káros és a nyilt szavazás rendkívül «hasznos» volta mellett, ha az egész kérdést a «nemzetfönntartó» rétegek álláspontjáról és nem a fizető misera plebs szempontjából tekintjük. Magyarország kurzustörténetének legszomorúbb fejezetéhez tartozik ez az egész eset, amelyről majd csak azok fognak egyszer ítéletet mondani, akik kiemelkedve a minket minden oldalról körülfogó mocsárból, egészséges, szabad levegőn, szabadon fognak bíráskodni. Akik szabadon fogják megbélyegezni mindazokat, akik egy vergődő ország népét maroknyi kiváltságos- kénye-kedvének és érdekeinek szolgáltatták ki és akik mindenkor mindenre kaphatók lévén, csak egyetlen egyre vigyáztak és csak egyért «harcoltak» — a látszatért!» (Zaj.) Elnök: Csendet kérek. (Esztergályos János: Mi az? Talán régiségek árverése van ott?. — Zaj.) A jobboldalon lévő képviselő urakat kérem, ne méltóztassanak csoportos hangos beszélgetéseket folytatni. (Esztergályos János: Ez van olyan fontos, mint az urak magánügye!) Esztergályos képviselő urat is kérem, maradjon csendben! (Meskó Zoltán (Esztergályos János felé): Éppen most dicsérte a szervezetüket! — Derültség jobbfelöl.) Krüger Aladár előadó: A cikk Garami Ernő szerző megjelöléssel jelent meg, de ő kihallgatása alkalmával a vallomástételt megtagadta, — azonossága megállapítható nem volt, cikk szerzőjét az illetékes szerkesztőség erre felhatalmazott tagja a nyomozó hatóság eljáró közege közvetlen felhívására sem nevezte meg, így a sajtójogi felelősség Farkas István országgyűlési képviselő, felelős szerkesztőt terheli a Si 35. §-a szerint. A bizottság megállapította, hogy a megkeresés illetékes hatóságtól érkezett, az összefüggés nevezett képviselő személye és a vélelmezett bűncselekmény között nem kétséges, zaklatás esete nem forog fenn, javasolja a t. Képviselőháznak, hogy Farkas^ István országgyűlési képviselő mentelmi jogát ezen ügyben függessze feL :
