Képviselőházi napló, 1931. IV. kötet • 1932. január 14. - 1934. február 24.
Ülésnapok - 1931-48
Az országgyűlés képviselőházának i8. ülése 1932 február 12-én, pénteken. 213 a könnyeit, nézze belenyugvóan azt, hogyan pusztul el fia, lánya ugyanabban a sorsban, amit ő örökölt a jobbágy ősöktől. A politika az urak dolga, akik elintézik azt, hogy a parasztfiú leventézzen, a parasztleány a városban szolgáljon, a földmívesszegénység búzaföldön, szőlőben, erdőben^ izzadjon és robotoljon a más jólétéért. A fájdalom felnyitotta a szememet, megtanított arra, t hogy a falusi kunyhók népe teremti meg a jólétet, a kultúrát, az egészséget másoknak, de neki nem adnak belőle.» Az első hírlapi közlemény névtelenül jelent meg, a második Fekete Jánosné aláírással, akinek a kiléte azonban megállapítható nem volt Kéthly Anna felelős kiadó pedig a cikkek szerzőjét nem nevezte meg ós a cikkek kéziratát nem szolgáltatta be, mindezeknél fogva a vád tárgyává tett hírlapi közleményekért az 1914: XIV. te. 34. §-a értelmében Kéthly Annát, mint felelős kiadót, terheli a sajtójogi felelősség. A bizottság megállapította, hogy a megkeresés illetékes hatóságtól érkezett, az összefüggés a vélelmezett bűncselekmény és nevezett képviselő személye között nem kétséges, zaklatás esete nem forog fenn, javasolja a t. Képviselőháznak, hogy Kéthly Anna országgyűlési képviselő 'mentelmi jogát ezen ügyben függessze fel Elnök: Szólásra következik? Patacsi Dénes jegyző: Kertész Miklós! (Kertész Miklós: Elállók a szótól.) Elnök: Szólásra következük 1 ? Patacsi Dénes jegyző: Senki feliratkozva nincs. Elnök: Kíván még valaki szólani? (Váry Albert szólásra jelentkezik.) Váry Albert képviselő úr kíván szólani. Váry Albert: T. Képviselőház! A cikk gondos átolvasása után arra, a meggyőződésre jutottam, hogy abban a kérdéses osztályellenes izgatás bűntettének jelenségei nem forognak fenn. Kétségtelen, ugyanis, hogy ez a cikk azokon a szokásos szocialista szólamokon nem megy túl, amelyeket a szociáldemokrata párt küzdelmében már megszoktuk. Tekintettel arra, hogy Kéthly Anna országgyűlési képviselő ebben az ügyben csak mint felelős kiadó vonatik felelősségre és nem mint szerző, tekintettel továbbá arra, hogy Kéthly Anna országgyűlési képviselőnek hasonló természetű ügyével itt a Képviselőháziban még nem találkoztunk, tisztelettel indítványozom, hogy az előadó úr javaslatának mellőzésével a Kéüviselőház Kéthly Anna országgyűlési képviselő menlelmi jogát ebben az ügyben ne függessze fél. (Helyeslés ) Elnök: Kíván még valaki szólani? (Nem!) Ha szólni senki sem kíván, a vitát bezárom és a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Képviselőházat, méltóztatnak-e a mentelmi bizottságnak azt a javaslatát elfogadni, ho^ TT Kéthly Anna országgyűlési képviselő mentelmi joga felfüggesztessék, igen, vagy nem? (Nem!) A Ház a menteitmii bizottság javaslatát nem fogadta el s így ebben az ügyben Kéthly Anna képviselő mentelmi jogát nem függeszti fel. Napirendünk szerint következik a negyedük pont. a mentelmi bizottság jelentése a sajtórendészeti kihágással gyanúsított Farkas István képviselő úr mentelmi gügyében. (írom. 82.) Az előadó Krüger Aladár képviselő úr. őt illeti a szó. Krüger Aladár előadó: T. Képviselőház! A budapesti királyi főügyészség 8336/1931. f. ü. szám alatt Farkas István országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kérte, mert a budapesti királyi büntető járásbíróság B. IV. 28.325/2—1931. számú megkeresése szerint ellene, mint felelős kiadó ellen a «Bőripari munkás» című időszaki lap 1931. évi július hó 4-én megjelent számában «A szocializmus hódító ereje» fölirat alatt politikai tartalmú közleményt jelentetett meg, annak ellenére, hogy a St. 18. §-a rendelkezésének megfelelően a bíróságnál biztosítékot tett volna le, illetve, hogy a biztosíték esetleges letevésével kapcsolatban a lapnál beállott változásnak a St. 16. §-ának utolsó bekezdésében előírt bejelentését a tör vény hatos ás: első tisztviselőjénél teljesítette volna. A cikk szövege a következő: «A szocializmus hódító ereje. Lezajlottak a választások. Sok tanulság kínálkozik belőlük. Különösen a mi számunkra. Az első tanulság, hogy politikai aktivitásra a mozgalomnak olyan szüksége van, mint egy falat kenyérre. A másik tanulság, hogy az ország dolgozó népe a szociáldemokrácia mellett nyilatkozott meg. Vége van a bolsevizmussal való ijesztgetésnek? Hatástalan maradt a bolseviki agitáció is. Lepattant rólunk minden rágalom. Pártunk jelöltjeit és pártunk választási mozgalmát agyonhallgatták a polgári lapok. Agitációnkat akadályozta a szolgabírák és jegyzők önkényeskedése. Es mégis erőteljesen nyilatkozott meg a nép mellettünk. Minden társadalmi réteg hitet tett a szociáldemokrácia mellett. Tisztviselők, alkalmazottak, kispolgárok, mind tömegesen csatlakoztak a szociáldemokrácia zászlajához. A munkásosztály nagy erkölcsi diadalról, haladásról számolhat be. A fővárosban, a főváros környékén és a vidéken a szocializmus gondolata hódított. Erről a hódításról tesznek tanúságot a vidéki választási mozgalmak. A szociáldemokratapárt a főváros és környéki választókerületeken kívül közel ötven kerületben állított jelöltet. Es legalább még ugyanannyiban állíthatott volna jelöltet, ha erre anyagi eszközei lettek volna. A vidéki kerületekben való képviselőjelölés nem a mandátumokért történt. Tudtuk, hogy a nyiltszavazásos rendszer mellett nem lehet mandátumot szerezni. A mandátumot itt nem a nép bizalma adja. Nem a nép akaratának a kifejezése a nyilt szavazás, hanem a hatalom akaratának. Ez az akarat minden szociáldemokrata jelöltet elütött a mandátumtól, elütött már az ajánlások rendje is és azután a választások során. A vidéki választások nem hoztak számunkra meglepetést. Tudtuk, hogy nem lehet győzni, de azt is tudtuk, hogy programmunkkai, eszméinkkel minden községben, minden vidéki városban meg kell jelennünk! Ez volt a legfontosabb föladatunk. Ezt meg is tettük. Az eredmény biztató. A falvak néne meghódolt a szocializmus előtt. A szociáldemokratapártnak ma nincsen fontosabb feladata, mint a falvakban megkezdett nevelő, szervező és felvilágosító munka folytatása. Ennek az alapvető munkának eredménye lesz a mi jobb jövőnk. Ebből következik, hogy nem hirdetni kell a jelszót: ki a falvakba! hanem csendben, szívóban és kitartással meg kell valósítani! A vidéki titkosan választó kerületekben, Budapesten és környékén hatalmasan megnövekedett a 'szociáldemokrata szavazók száma. A szociáldemokratapárt szavazóinak a száma az egész országban 165.765, ebből a titkosan szavazó kerületekben szociáldemokrata ' szavazó 131683. A szociáldemokrata szavazók száma 1926-tal szemben 57.843-mal emelkedett. 34.082 választó szavazott nyíltan mellettünk! Hogy mekkora hősiesség, bátorság kell ahhoz, hogy
