Képviselőházi napló, 1931. IV. kötet • 1932. január 14. - 1934. február 24.

Ülésnapok - 1931-42

Az országgyűlés képviselőházának 4&* van, felhívom, hogy a házszabályok 63. §-ának 3. bekezdésében előírt esküt tegye le. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az eskü szövegét felolvasni. Frey Vilmos jegyző (olvassa az eskümin­tát, — Fáy István leteszi az esküt). Elnök: Fáy István képviselő úr a ház­szabályokban előrt esküt letette. Minthogy napirendünknek egyéb tárgya nincsen, előterjesztést teszek legközelebbi ülé­sünk idejére és napirendjére nézve. Javaslom, hogy a Ház legközelebbi ülését holnap délelőtt 10 órakor tartsa és annak napirendjére tűzessék ki a mentelmi bizottság 107., 122., 19., 25., 27., 18., 20., 21—24., 26., 28—59., 64—69., 71—83., 108., 109. továbbá 116—121. számú jelentéseinek tárgyalása. Ki jelentkezett szólásra a napirendhez? Frey Vilmos jegyző: Bródy Ernő! Bródy Ernő: T. Képviselőház! A magam részéről a következő napirendet indítványozom. Javaslom, hogy a holnapi ülés napirendjére az elnök úr által javasolt tárgyakon kívül tűzes­sék ki Fábián Béla képviselő indítványának megokolása a népjóléti minisztérium ügyei­ben vizsgáló bizottság kiküldése iránt. A holnapra javasolt napirendi tárgyak között van a mentelmi bizottság javaslata Dréhr Imre képviselő mentelmi jogának fel­függesztése iránt. En azon az állásponton va­gyok, hogy ezt az ügyet egyedül a mentelmi bizottság javaslatával kapcsolatban nem lehet elintézni. A Dréhr-üggyel kapcsolatban áll a népjóléti minisztérium ügye. A népjóléti mi­nisztérium ügye nem egyszerű fegyelmi ügy. (Farkas István: Nagy panama!) A népjóléti minisztérium ügyeivel kapcsolatban nekünk tisztán és világosan kell látnunk, hogy milyen gazdálkodás folyt abban a minisztériumban, (Rassay Károly: Es kik a felelősek?) látnunk kell, hogy kik a felelősek, mit követtek el és milyen lépéseket kell tenni a politikai felelős­ség szempontjából, a bűnvádi felelősség szem­pontjából, (Ügy van! a szélsőbaloldalonT) a ma­gyar közéleti erkölcs szempontjából. (Ügy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon). Ezek a kérdések merülnek fel,, mert »itt olyan gazdálkodás folyt, amely mindannyiunk kritikáját szükségessé teszi és bele kell lát­nunk ennek az ügynek szövevényeibe. Egy egy­szerű mentelmi üggyel, egy egyszerű fegyelmi üggyel ez az _ ügy el nem intézhető. Nemcsak a népjóléti 'minisztérium ügyeinek, hanem egy­általában az egész állami gazdálkodásnak végre szőnyegre kell kerülnie, mert a zárszá­madások nekünk nem adnak módot arra, hogy ezekhez a kérdésekhez hozzászóljunk. Három zárszámadási év anyaga még nem volt a Kép­viselőház előtt: az 1923/24., az 1928/29. és 1929/30. évi zárszámadásokat a Képviselőház még nem tárgyalta. Felteszem a kérdést: miért? A költségvetés­nek egyedüli ellenőrzője, a zárszámadás. A mi költségvetési jogunk ki van játszva, meg van semmisítve, meg van hamisítva azzal, hogy a zárszámadásokat nem terjesztik elénk és a zár­számadás útján nem tudunk beleszólni a költ­ségvetésekbe. (Kun Béla: Eveken keresztül helytelen «adatokkal félrevezették és becsapták az országot!) Ha normális időkben is áll a felelősségünk ezekben a dolgokban, fokozott a felelősségünk akkor, ha arra gondolunk, hogy 1924 és 1929 között folyt itt egy úgynevezett hasznos beru­házási korszak, egy hasznos beruházási dáridó, egy hasznos beruházási majális. Ügy van! ülése 1932 január 14-én, csütörtökön. 11 Ügy van! a szélsőbaloldalon,) Hiszen nagyon jól méltóztatnak tudni, hogy azokat a beruhá­zásokat rendszerint nem azokra a címletekre fordították, mint amilyen címletekre kérték. (Ügy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon.) A be­ruházási eljárásról a legsúlyosabb kritikát mondja a népszövetségi pénzügyi bizottság^ je­lentése, amely azt mondja, hogy «a beruházá­sokra fent ímegadott számok — egy táblázatot állít össze — nem azonosak az állami üzemek költségvetéseiben szereplő számokkal, mert egy nem megfelelő költségvetési rendszer követése folytán (Kun Béla: Tévedés vagy csalás?) a beruházási kiadások legnagyobb része költség­vetésen kívül, az országgyűlés előzetes ellen­őrzése nélkül nyert fedezetet». Ezt mondja a népszövetségi pénzügyi bizottság jelentése. Es ha én felemlítem ezt, kell, hogy ismét fel­hívjam a Képviselőház figyelmét arra, hogy közel egy milliárd pengő folyt el beruházá­sokra, pontosan 931 millió pengőt adtak ki hasznos beruházások címén. Es ha kérdezem, hogy miből ment el, mit látok? 213 millió pengő a népszövetségi kölcsönből, 671 millió pengő a bevételi feleslegekből és 43 millió pengő az in­flációból visszamaradt összegek kezelésére lé­tesített alapból, aimelyet nem ismerünk, csak Szabóky Alajos tanulmányában van ez ennek nevezve. Ebből az összegből 482 millió vissza nem térül, 449 milliót pedig kiadtak kamatozó kölcsönre, üzletrész jegyzésre és kamatnélküli kölcsönre. (Rassay Károly: Mennyit?) 449 mil­liót. (Felkiáltások a bal- és a szélsőbaloldalon: Hallatlan!) Maga Saabóky Alajos tanulmánya megállapítja, hogy 482 millió vissza nem térül, az hasznos beruházásokra el van költve és be van fektetve. Most méltóztassanak elképzelni, hogy a 449 millió pengőből mennyi fog vissza­térülni kamatban, mennyi üzletrészben és mennyi a kamatnélküli kölcsönből. (Sándor Pál: PoLitikai forradalom!) Látjuk tehát, hogy mi folyt itt beruházá­sok címén. Most már azt hisszük, hogy legalább a költségvetésekben volt módunk és alkalmunk kiigazodni. De a költségvetésről a 6-os bizott­ság jelentése mondja a legsúlyosabb kritikát, amikor megállapítja, hogy nagy az az összeg, amely különböző költségvetési tételek közt elosztva, különböző társadalmi, gazdasági és kulturális alakulatok támogatására fordítta­tik, nem egyszer olyan költségvetési rovat hi­telének keretében, mely rovat elnevezése nem is sejteti, hogy az azon rendelkezésre álló hi­teleknek többé-kevésbbé jelentékeny része ilyen társadalmi, gazdasági és kulturális alakulatok támogatására szolgál. (Úgy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon — Rassay Károly: Érdekes! Hát hol a fegyelmi ezekben az ügyekben, kik csinálták?') Ezt mondja a 6-os bizottság jelen­tése. Majd rögtön be fogom mutatni példákkal, hogyan áll a dolog. (Friedrich István: Őrizetbe kellene venni egypárat!) Azt mondja a továbbiakban a 6-os bizott­ság jelentése, hogy az is megesik... (Fábián Béla: Majd a 6-os bizottságot őrizetbe veszik azért, mert ezt meg merte állapítani. — Zaj.)... hogy ugyanaz a társadalmi és kulturális ala­kulat több tárca részéről és több költségvetési rovat hitele terhére részesíttetik támogatás­ban. (Zaj. — Rassay Károly: Hol a fegyelmi? Kik csinálták ezt!) Méltóztatnak tehát látni, hogy úgy a nép­szövetségi pénzügyi bizottság jelentése, mint a 6-os bizottság jelentése megállapítja, hogy sem a beruházásokban, sem a költségvetésben ki nem igazodhatunk. Most még egy dolgot hozok fel, amely a mi 2*

Next

/
Thumbnails
Contents