Képviselőházi napló, 1931. IV. kötet • 1932. január 14. - 1934. február 24.
Ülésnapok - 1931-47
Az országgyűlés képviselőházának 47. ülése 1932 február 11-én, csütörtökön. 185 abban a helyzetben volt, hogy több gabonája lett, akár konvencióban, akár terméséből, mint amennyit sajátmaga és háza népe felhasználhatott, bizony a boletta feltétlenül hasznára 'szolgált (Ügy van! Ügy van! jobb felől-) és a kisgazdák legalábbis adójukat ebből tudták kifizetni. (Györki Imre: Háromszor annyi káruk volt!) De ennek ellenértékeképpen igyekezett az 1 a kormányzati intézkedés, főleg az iparosok tömegén a forgalmi adó leszállításával megfelelő módon segíteni. En tehát úgy vélem, hogy amikor valaki egy ilyen gazdaságpolitikai intézményt bírálat tárgyává tesz, nem muszáj azt feltétlenül büntetőtörvénykönyvbe ütköző hangon és tartalommal megbírálni. (Györki Imre: Nem muszáj mindjárt vádat : emelni!) Teljesen igaza van, nem szívesen látom, ha egy r ilyen politikai, gazdasági kérdés kapcsán 'megírt közlemény a királyi ügyészség részéről bűnvádi eljárás tárgyává tétetik. Viszont, ha már előttem van az a megkeresés és el kell bírálnom azt, hogy igaza van-e a királyi ügyésznek abban, hogy itt osztályelleni ^izgatás jelenségei foroernak fenn. akkor ismét a tárgyilagos igazság álláspontjára kell helyezkednem és azt kell mondanom: kétségtelen, hogy bűncselekmény jelenségeit tünteti fel a szóhanlévő cikk, mert igaztalanul szembe van állítva a vagyontalan osztály a nagybirtokos osztállyal, mégpedig gyűlöletre és megvetésre alkalmas módon. En tehát merőben, mint jogász, a cikk tartalmát olyannak ítélem meg. amely bűncselekmény elkövetésének megállapítására alkalmas lehet és ezért a mentelmi bizottság jelenté c ében foglalt javaslatát ajánlom a t. Háznak elfogadásra. (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök: Miután szólásjoga többé senkinek sincs, a vitát és a tanácskozást befeíezettnek nyilvánítom. Kérdem a t. Házat, méHóztatnak-e a mentelmi hizottsáe: javaslatát elfoeradni, igen vagy nem? (Igen!) A Ház a mn en tel mi bizottság javaslatát fogadta el, (Györki Imre: (Váry Albert felé): Már egyszer törvényhozónak kellene lenni, nem mindig ügyésznek! Még mindig ügyész! — Váry AlbeH: Az igazsá2'üq:yminiszter úrral tessék megalkudni!) és ebből az ügyből kifolyói ás: Farkas István képviselő úr mentelmi jogát felfüggesztette. Erődi-Harrach Tihamér képviselő úr. mint a mentelmi bizottság előadója kíván jelentést tenni. Erődi-Harrach Tihamér előadó: T. Képviselőház! "Van szerencsém beterjeszteni a mentelmi bizottság Jelentéseit Farkas I c tván országgyűlés képviselő úr 12 rendbeli mentelmi ügyében- (Bu^ninirer Manó: Még nem unták meg? — Zaj.) Tisztelettel kérem- hogy ebeknek a jelentéseknek kinvomatá«a és annakidején napirendbe tüzé Q e iránt intézkedni szíveskedjék. Flnök: A beadott jelentéseket a Ház kinyomatja, szétosztatna és azok napirendre tűzése iránt, kérőbb fogok a t. Háznak na vasi a tot tenni. Következik a mentelmi Mzött«Ag 78 ; számú jelentébe Farkas István országgyűlési képviselő mentelmi ügyében. Krüger Aladár előadó: Tisztelt Képviselőház! A budapesti kir. főügyészség 8019/1931. f. ü. szám alatt Farkas István országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kérte, mert a budapesti kir. büntető törvényszék B. XXXV. 12.1666/3—1930. sz. megkeresése szerint, a bíróság mint felelős szerkesztő ellen büntető eljárást indított a «Népszava» politikai napilap 1930. évi szeptember hó 2-án megjelent 198. számában «Halott bajtársaink fölött köszöntjük a feltámadott magyar proletárságot» felirat alatt megjelent cikk egész tartalma, de különösen következő részei miatt: «... az osztályharc frontjának is vannak ! hősi halottai és szeptember 1. elesettjei is erre I a történelmi veszteséglistára kerülnek. Ne1 veik köré fonjuk a dicsőség babérkoszorúját. Sebesültjeinknek, akik kórházi ágyon feküsznek és lázálmukban talán a mi szebb és jobb világunk ragyogó vízióját látják, a győzelem sugárzó napját, vigasztalásunkat és bátorító szavainkat küldjük. A sebeket, amiket kaptak, viseljék büszkeséggel, mint a harcnak szent bélyegét, amelyet a fájdalom és az extázis tüze forrasztott a testükre. Akiket bebörtönöztek, azok felé szolidaritásunkat küldjük. Viseljék el hősies türelemmel a rabság napjait és higyjenek a szabadulásban... Mindenkinek, aki velünk volt ezen a napon, a magyar^proletariátus hősies táborának, a vezetőknek és a közkatonáknak, férfiaknak és asszonyoknak,^ akik a bátorság és hősiesség csodáját művelték, a magyar őszi napoknak ezen a legszebbikén szóljon hálás köszönetünk szava. Nagy dolgot műveltek, úgy lehet, új történelmi korszaknak verték be kapuit és tudtára adták mindenkinek, hogy a magyar proletárság nem halt mestudtára adták a világ minden országában élő szociáldemokratáknak. hogy Magyarország munkáságából nem hunyt ki a harci tűz és a Duna medencéjében tud is. akar is új^ és jobb világot teremteni. Elvtársak! Meghajtjuk előttetek a proletárok szent lobogóját.» Ezek a kitételek a Btk. 174. §-ába ütköző bűntett feldícsérése vétségének a jelenségeit tüntetik fel. A jelentés értelmében kérek határozatot. Elnök: Kíván valaki szólni? Patacsi Dénes jegyző: Buch inger Manó! Buchine:er Manó: T. Ház! (Halljuk! Halljuk! a szélsőbaloldalon.) Ebben az előterjesztett javaslatban a mentelmi bizottság a cikkírót a büntetőtörvénykönyv 174. §-ába ütköző bűntett feldíosérés vétségének címén kéri kiadatni. A közlemény maga az 1930. szeptember elsejei nagy demonstrációról szól. Ez a demonstráció, amint emlékezetes, több mint százezer fővárosi munkásnak megmozdulása volt. munkáért, kenyérért, jobb megélhetésért. Megmozdulás volt a teljesen tűrhetetlenné vált viszonyok ellen, megmozdulás volt a nyomor, a nélkülözés ellen; megmozdulás volt az ellen a szándék ellen, amely a magyar munkásosztályt szociális tekintetben még az eddiginél is lej ebb akarja fokozni, degradálni akarna. Néma, de azért méltóságteljes tüntetés volt ez a .'•zep. tember elseiei tüntetés és mindezen kívül és mindezen felül memento is volt szeptember elsejének demonstrációja, memento, amelyet jó lesz az uraknak legalább is nem félreérteni. (Monads a jobboldalon.) Mindazonáltal azt kell kérdeznem a javaslattal szemben, hogv hol volt a bűn, amelyet a munkásság ezzel a demonstrációval elkövetett? Hol volt, vagy hol van bűn abban, ha ezt a demonstrációt valaki cikk tárgvává teszi és megírja? Mi volt a bűn abban % hogy szeptember elsején Budapest munkássága megmozdult? Bűn volt-e az, hogy dolgozni akart, hogy kenyér után vágyakozott és ezt a vágyakozását akarta méltóképpen kifejezésre juttatni? Bűn volt-e az, ho^y a munkásságnak ebben a demonstrációjában kifejezésre jutott az az akarata is. hogy becsüle-. tesen meg akar élni munkájából, nem akar lopni, nem akar rabolni, nem akar gyilkolni, nem akar élni azokkal a lehetőségekkel, ame25*
