Képviselőházi napló, 1931. IV. kötet • 1932. január 14. - 1934. február 24.
Ülésnapok - 1931-47
Àz országgyűlés képviselőházának Ifi. vezte meg és a cikk kéziratát nem szolgáltatta be- Mindezeknél fogva a vád tárgyává tett hírlapi közleményért az 1914 : XIV. te. 35. §-a érteimében farkas Istvánt, mint a lap felelős szerkesztőjét terheli a sajtójogi felelősség. A^ bizottság megállapította, hogy a megkeresés illetékes hatóságtól érkezett, az összefüggés nevezett képviselő személye és a vonatkozó bűncselekmény között nem kétséges, de mert a cikk nem meríti ki a hivatkozott törvénycikkben meghatározott vétség ismérveit, zaklatás esete forog fenn, javasolja a t. Képviselőháznak, hogy Farkas István országgyűlési képviselő mentelmi jogát ezen ügyben ne függessze fel. A jelentés értelmében kérek határozatot. Elnök: Kíván valaki szólni? (Nem!) Senki sem kíván szólni, a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom, kérdem a t. Házat, méltóztatik-e a mentelmi bizottság javaslatát elfogadni? (Igen!) A Ház a mentelmi bizottság javaslatát elfogadja, ennélfogva ez ügyből kifolyólag Farkas István képviselő úr mentelmi jogát nem függeszti fel. Következik ismét Farkas István képviselő úr mentelmi ügye. (írom. 73) Krüger Aladár előadó: Tisztelt Képviselőház! A budapesti kir. főügyészség 8010/1931. fü. szám alatt Farkas István országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kérte, mert a budapesti kir. büntető törvényszék B. XXXV. 5564/4-1931. sz. megkeresése szerint Gelb József budapesti lakos feljelentésére ellene, mint felelős szerkesztő ellen eljárás indult azon okból, hogy a «Népszava» politikai napilap 1930. évi november hó 5-iki számában «Gelb József fogtechnikust letartóztatták» felírás alatt közzétett cikk tartalma f és következő részletei az 1914 : XXI. te. 1. §-ába ütköző, a 3. § második bekezdés 1. pontja szerint minősülő rágalmazás vagy az 1912 : LIV. te. 96. ^ 2. pontja alá eső tiltott közlés vétségének jelenségét látszik feltüntetni: «Gelb József fogtechnikust letartóztatták. Állítólag nemzetközi leánykereskedő szövetkezet tagja volt. Keddi lapunkban hírt adtunk már arról, hogy a Budapesti rendőrség őrizetbe vett egy fogtechnikust, aki ellen annak gyanúja merült föl, hogy leánykereskedést folytat, A rendőrség levelet kapott egy fővárosi tisztviselő leányától, aki megírta, hogy az utcán egy fiatal leány megszólította és megkérdezte tőle, hogy nem akar-e artista pályára lépni, mert nagyszerű szerződéshez juthatna. A leány elvitte őt Gelb József érsekújvári ál 1 », lítólagos fogtechnikus Kákóczi-úti lakására. Gelb olyan módon viselkedett, hogy a leány csakhamar gyanút fogott és észleleteit közölte a rendőrséggel. A nyomozás megállapította, hogy Gelb apróhirdetések útján gyűjtötte lakásába a csinos leányokat. Egy 17 éves háztartási alkalmazottal lakott, akit arra is felhasznált, hogy az utcán kiszemelt csinos fiatal nőket (magához csábítgatta. Több, mint harminc «növendéke» volt már Gelbnek, aki artistaszerződés^ ürügye alatt különböző természetű vizsgálat alá vetette a leányokat, akik között 10—12 évesek is voltak. Gelb együtt működött egy szappangyári ügynökkel és egy kereskedelmi alkalmazottal. Az egyiket, mint egy bécsi mulatóhely igazgatóját, a másikat, mint külföldi világhírű artistaügynököt szerepeltette a leányok előtt. Ez a két ember a főkapitányságon azzal védekezik, hogy ők nem tudtak a leánykereskedelemről és arra gondoltak, hogy az idős fogtechnikus ilyen trükkel akar magának barátnőket szerezni. A KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ. IV. êse 1932 február 11-ént csütörtökön, 175 rendőrség megállapítása szerint Gelb az utóbbi időben sokat utazgatott Európaszerte és lehetséges, hogy valamelyik nemzetközi leánykereskedő szövetkezet tagja. Azt még nem lehetett megállapítani, hogy közvetítésével kikerültek-e külföldre magyar lányok. A fogtechnikus védője a rendőrségen orvosi bizonyítványt mutatott be, amely szerint Gelb nemrég súlyos ibeteg volt és talán ennek tulajdonítható, hogy a különben jómódú ember ilyen különös tevékenységű «artistaképző iskolát» tartott fönn. A rendőrség ez ügyben folytatja a nyomozást és azoknak a lányoknak a kihallgatását, akik Gelb növendékei voltak.» Gelb József és négy társa ellen kerítés bűntette miatt hivatalból folyamatba tett nyomozást a budapesti kir. ügyészség 107.340/1930. kü. sz. határozatával megszüntette, mert csak az nyert megállapítást, hogy Gelb József a hirdetés alapján nála jelentkező leányokat kikérdezte, megfogdosta, majd táncra és tornára tanította, ígérte, hogyha jól tanulnak, kiviszi őket külföldre. Egyik másik leányt felszólította, hogy legyen barátnője. A tiltott közlés vétségének jelenségei fennforogni látszanak. A hírlapi közlemény névtelenül jelent meg, a lap felelős szerkesztője pedig a cikk szerzőjét nem nevezte meg és a cikk kéziratát nem szolgáltatta be, mindezeknél fogva a vád tárgyává tett hírlapi közleményért az 1914 : XIV. te. 35. §-a értelmében Farkas Istvánt, mint a lap felelős szerkesztőjét, terheli a sajtójogi felelősség. A bizottság megállapította, hogy a megkeresés illetékes hatóságtól érkezett, az összefüggés a vélelmezett bűncselekmény és nevezett képviselő személye között nem kétséges, zaklatás esete nem forog fenn, javasolja a t. Képviselőháznak, hogy Farkas István országgyűlési képviselő mentelmi jogát ezen ügyben függessze fel. A jelentés értelmében kérek határozatot. Elnök: Kíván valaki szólni? (Nem!) Senki nem kíván szólni, a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e a mentelmi bizottság javaslatát elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) A Ház^ elfogadja & ez ügyből kifolyólag Farkas István képviselő úr mentelmi jogát felfüggeszti. Következik újból Farkas István képviselő úr mentelmi ügyében. (írom. 74)) Krüger Aladár előadó: Tisztelt Képviselőház! A budapesti kir. főügyészség 8013/1931. f. ü. szám alatt Farkas István országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kérte, mert a bpesti kir. büntető törvényszék B. XXXV. 12.873/3-1930. sz. megkeresése szerint ellene a bíróság, mint felelős szerkesztő ellen, büntetőeljárást indított a «Népszava» politikai napilap 1930. évi október hó 31-én megjelent számában «1918 október 31.» felirat alatt közzétett cikk tartalma, de különösen annak következő kitételei miatt: «ök «patkánylázadásnak» mondják. A magyar nép nemes és tiszta törkevésű forradalomnak tudja, amelynek célja volt, hogy a magyar nép önmaga alkossa meg a '. vérzivataros viliágháborútól és az összeomlástól agyonsanyargatott és széjjelszaggatott országban új életének új rendjét. ök «patkánylázadásnak» mondják, mert ez a nemes törekvésű forradalom elbukott. Ha nem bukott volna el, ma, október 31-én, a forradalom évfordulóján, lobogókkal ünnepelnék, mint aa ország és a nép nagy fölemelkedésének emléknapját, mint ahogy a háború utáni, 1918. 24
