Képviselőházi napló, 1931. IV. kötet • 1932. január 14. - 1934. február 24.

Ülésnapok - 1931-46

Az országgyűlés képviselőházának Í6. van szó. Semmi egyebet nem tett, mint nyiltan és őszintén megírta azt, hogy igenis az osztályuralom nyilt, kihívó és erőszakos színvallása a boletta, mert nem az egész magyar társadalmon segített, még a polgári társadalmon sem ^ segített általánosságban, hanem a főúri osztály egy egészen kis, kiváltságos részén segített az egész nép teherviselésével, és ezek között is a legnagyobb és legsúlyosabb terhet a dolgozó osztály viseli. Ha tehát a dolgozó osztály feljajdul és azt mondja, hogy a boletta nyilt osztályharc alapján jött létre, iákkor jön az ügyész és a kádi elé állítja a szerkesztőt. T. Képviselőház! A politikai hipokrízisnek ma nagyszerű példáját hallottuk a Házban. Az egyik túloldali képviselő felállt s zengő bariton hangján beszélt nekünk arról, hogy a 48-as törvényekben mi áll s hogy Petőfi mit mond. Ha az ember behunyt szemmel próbálná megállapítani, hogy hol ül ez a képviselő úr, azt hihetné, hogy valóban 48-as, a szája 48-as, a lélek azonban Bach és Schmerling elméletét tartalmazza. Itt én az igen t. képviselőtársammal, aki olyan szépen zengette a 48-as sajtótörvény dicsőségét, kiállók versenyre; menjünk le a könyvtárba, vegyük elő és nézzük meg azokat az újságokat, amelyek Budapesten a 60-as években jelentek meg, hasonlítsuk össze azzal, ami ma van, s merem állítani azt találnók, hogy Bach és Schmerling sokkal kevésbbé kifogásolták és konfiskálták a cikkeket, mint ez a dicsőséges keresztény-keresztyén-nemzeti uralom". A sajtószabadság terén tehát 48 óta nagyon erősen visszakanyarodtunk, messzire Bach és Schmerling mögé. Ha nem hiszi, szolgálok bizonyítékkal, (Jánossy Gábor: Nem hiszem! Nem tudja bebizonyítani!) mert sem Schmerling, sem Bach nem félt annyira a munkásosztálytól 'és a polgári osztály sajtójától, mint amennyire önök félnek és rettegnek a sajtótól. Magyarországon egyetlen árva szál szocialista újság jelenik meg, ettől is rettegnek, ennek is 80 egynéhány sajtópört akasztottak a nyakába, mind olyan kérdésekért, amelyek ehhez a bolettaiigyhöz hasonlatosak. Semmiesetre sem használnak még a bíróság tekintélyének sem azzal, hogy ilyen cikkek miatt a szerzőket bíróság elé állítják, mert — amint mondottam már beszédem elején — a Népszövetség kiküldött bizottsága is kifogásolta â bolettát. A magyar kormány ebben a gazdasági esztendőben már elő sem mer rukkolni a bolettával, nem azért, mintha sajnálná a nép teherviselő képességét, (Jánossy Gábor: De sajnálja!) csöppet sem azért, hanem azért, mert a Népszövetségnek nem tetszik. Tessék őszintének lenni. A néppel úgysem hitetik el, hogy azért nem csinálnak mégegyszer bolettát, mert sajnálják a nép teherviselő képességét. Az az igazság, hogy a Népszövetség nem tűri meg az ilyen egyenlőtlen tehereloszlást s ezért szüntetik meg a bolettát. Megszüntetnek tehát külföldi beavatkozásra olyan intézkedést, amely a dolgozók terheit növelte, amely aránytalan, igazságtalan, die minden igazságos ember kritikiját kihívó intézkedés; megszüntették tehát, de ugyanakkor azt a szerkesztőt, aki ezt becsületesen megírta, semmivel sem erősebb szavakkal, mint ahogyan az önök klerikális sajtója nekiment a spanyol köztársaságnak, a kádi elé állítják és ha valaki beszél itt osztályharcról, elnöki megrovásban részesül. A politikai hipokrízisnek^ legjobb bizonyítéka az, amit az urak ezen a téren produkálnak. Éhben a cikkben nem látok semmi olyat, ami nem felelne meg a valóságnak, a cikk minden KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ. IV. ülése 1932 február 5-én, pénteken. 147 szaváért helyt lehet állani, inert annak" minden sora igaz, és azért, mert igaz és mert politikai zaklatást látok abban, hogy Farkas képviselőtársamat kiadják, nem fogadom el a mentelmi bizottság javaslatát. Elnök: Szólásra következik? Pakots József jegyző: Kelemen Kornél! (Esztergályos János: Csak egyetlen ember meri védeni ezeket! Ez is jellemző! Senki sem vállalkozik erre, csak a képviselő úr. Lelkiismerete nem engedi felszólalni a többi képviselőt, csak a képviselő úr szólal fel egyedül.) Kelemen Kornél: T. Ház! Előttem szólott t. képviselőtársam a boletta-intézménnyel foglalkozott és kritizálta a boletta intézményét. Mi a boletta intézményébe szintén nem vagyunk szerelmesek, éppúgy, mint az Oti-ba sem voltunk szerelmesek azelőtt. (Ellentmondások a szélsőbaloldalon.) Elismerem a jogosságát annak, hogy a boletta intézménye felett lehet vitázni, szabad tárgyilagos hangon megmondani, hogy a boletta-intézmény helytelen, hogy egyeseknek kedvez, másoknak nem. Ezt senki sem kifogásolhatja, mert a tárgyilagos kritika szabad. A tárgyilagos kritika azonban bizonyos határon nemmehet túl; ez a határ pedig a büntetőtörvénykönyv. Amint ez a kritika a büntetőtörvénykönyv mezejére téved, akkor bűncselekmény keletkezik. Ebben a cikkben a kritika tovább ment a megengedettnél. Ebben olyan kitételek vannak, amelyek az egyes osztályok közötti gyűlöletnek felkeltésére alkalmasak. Zaklatás esete nem forogván fenn, javaslom, hogy a mentelmi bizottság javaslatát fogadjuk el. (Helyeslés jobb felől.) Elnök: Szólásjoga többé senkinek nines, a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e a mentelmi bizottságjavaslatát elfogadni, igen vagy nemi (Igen! Nem!) Akik elfogadják, méltóztassanak felállni. (Megtörténik.) Többség. A Ház a mentelmi bizottság javaslatát elfogadván, Farkas István országgyűlési képviselő úr mentelmi jogát ez ügyben felfüggesztette. Következik a mentelmi bizottság jelentése ugyancsak Farkas István mentelmi ügyében. (Irom>. 48.) Nánássy Andor előadó: Tisztelt Képviselőház! A budapesti kir. főügyészség 8061/1931. f. ü. szám alatt Farkas István országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kérte, mert a budapesti kir. büntető törvényszék B. 14.044/6—1930. számú megkeresése szerint dr. Pongrácz Jenő budapesti lakos feljelentésére ellene a bíróság, mint felelős szerkesztő ellen büntető eljárást indított, mivel a «Népszava» politikai napilap 1930. évi november hó 6-iki számában «Egy ügyvéd, akinek szenvedélye a pörösködés» feliratú cikk tartalma az 1914. évi XLI. te. 1. és 2. §-ába ütköző, 3. §-a szerint minősülő sajtó útján elkövetett rágalmazás és becsületsértés vétségének ismérveit látszik feltüntetni. A cikk névtelenül jelent meg, ennek szerzőjét az illetékes szerkesztőség erre felhatalmazott tagja a nyomozó hatóság eljáró közege közvetlen felhívására sem nevezte meg, így a sajtójogi felelősség Farkas István országgyűlési képviselő, felelős szerkesztőt terheli. A bizottság megállapította, hogy a megkeresés illetékes hatóságtól érkezett, az összefüggés nevezett képviselő személye és a vonatkozó bűncselekmény között kétséges, mert sem a feljelentésben, sem a bíróság megkeresésében nincs feltüntetve, hogy a cikk milyen kitételei képezik a rágalmazás és becsületsértés bűn20