Képviselőházi napló, 1931. IV. kötet • 1932. január 14. - 1934. február 24.

Ülésnapok - 1931-46

Az országgyűlés képviselőházának 46. való természetes emberi jogot és világosan meg fogja jelölni azokat a módozatokat, ame­lyeknek alkalmazásával a kormány ezt a jogot biztosíthatja. Be kell vallania a munkásság­nak, hogy most már a kenyérért való élethalál­harcáról van szó, és ezért nem tágíthat, nem alkudozhat, mert különben menthetetlenül el­pusztul. Ezért hívunk most minden proletár­embert sorainkba. Ezért tartjuk lehetetlennek, hogy bárki is távolmaradjon a szeptember 1-i megmozdulástól és tétlenségével, tunyaságával, gyávaságával önmaga mozdítsa elő a végrom­lását. Szeptember 1-én a munkásság ismét bir­tokba veszi az uteát és a maga puszta megjele­nésével, valamint a gyűléseken történő komoly és férfias megnyilatkozásával ebben a legvál­ságosabb órában figyelmezteti majd a kor­mányt súlyos kötelességére. A gyárak, műhe­lyek és ipartelepek, valamint a földek és az irodák szenvedő népe már eddig is egyre-másra hozta meg a maga szűkebb körében iá leglel­kesebb határozatokat arra vonatkozóan, hogy a szeptember 1-i országos tömegnyilvánuláscm részt kér. Es hiába próbálkozik a kormány bár­milyen erőszakos eszközökkel, hiába kísérlete- . zik dédelgetett alakulataival hangulatot kelteni a munkásság e komoly és elszánt törekvésével szemben, a munkásság, amelynek úgyszólván nincs már veszteni valója, nem fogja magát megzavartatni és nem hagyj a magát eltánto­rítani szükséges demonstrációjától. Értsék meg végre a kormányférfiak épp úgy, mint hűséges csatlósaik, hogy a munkásság nem pénzbeli segélyt óhajt elsősorban, hanem munkaalkal­makat, amelyeknek keretében becsületes mun­kával maga keresheti meg kenyerét. Nem alamizsnákat követel az ország népe, hanem tisztességes megélhetési lehetőségeket. Es csak végső fokon, ha a munkaalkalomra semmiképpen sem tehet szert, akkor követel az éhenhalás ellen olyan pénzbeli segítséget, amelynek terheit el akarja osztani az ország­minden egyes tagjára. A munkásságnak nincs o'ka tehát rejtegetni tiszta és becsületes szán­dékait, de viszont senkinek sincs joga a mun­kásság megmozdulásában rejtett szempontokat keresni. A kormánynak pedig ebben a 12-ik órában súlyos erkölcsi kötelessége • a dolgozó népességet, ezt az egyedüli és igazi államalkotó erőt, panaszával és követelésével meghallgatni és munkaalkalmak teremtésével a bajt iorvo­solni. Ha a kormánynak sikerült a maga min­denre kapható parlamenti többségével játszi könnyűséggel »megszavaztatni az optánsqk 300 millióját, (Felkiáltások a jobooldalon: Öt perc!) ha keresztül tudta erőszakolni a boletta­javaslattal az agráriusok évi 45 milliós nem­zeti ajándékát, akkor módját kell ejtenie annak is, hogy munkaalkalmak teremtésére az ország közgazdasági életének megmentésére előteremtse a szükséges milliókat.» Elnök: A képviselő úr beszédideje lejárt, szíveskedjék tehát beszédét befejezni. Esztergályos János: Még ég a lámpa, bo­csánatot kérek. (Tovább olvassa): «Munkások! Dolgozók, munkanélküliek! A szenvedés, a gyötrődés e nehéz óráiban testvéri szóval hí­vunk benneteket.» (Felkiáltások a jobbolda­lon: Nem lehet! — Zaj.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak. Esztergályos János: T. Képviselőház! An­nál érdekesebb az eset, mert ezután a tárgyi­lagos és igazságos felhívás után megtörtént a szeptember l-e, felvonult Budapest munkás- ; sága a főváros utcáin és az urak, láthatták és j látniok kellett volna, hogy nem izgult ott ' KÉPVISELŐHÁZI NA.PLÖ. IV. ilése 1932 február 5-én, pénteken. 13 semmi, csak néhány állag felfegyverkezett kurzushős teste volt libabőrös. Elmúlt a nagy szeptember 1-i felvonulás ; és utána a tehe­tetlen és pártatlan igazság nem tehet egye­bet... Elnök: Kérem a képviselő urat, szívesked­jék beszédét befejezni! Esztergályos János: ... minthogy bör­tönbe akarja juttatni azt, aki a felhívást írta. Miután ez is zaklatás, világos neme a zak­latásnak, éppen azért becsületes lélekkel ja­vaslom, hogy ne méltóztassék az előadó úr javaslatát elfogadni. (Helyeslés a szélsőbal­oldalon.) Elnök: Szólásra következik? ? Herczegh Béla jegyző: Kelemen Kornél! Kelemen Kornél: T. Képviselőház! Ha va­lakinek talán kételye lett volna, hogy ki kell-e adni ebben az ügyben Farkas István képvi­selőtársunkat, ezzel a szép felolvasással az előttem szólott t. képviselőtársam meggyőzött bennünket arról, hogy ki kell adni. (Ügy van! Ügy van! a jobboldalon. — Esztergályos Já­nos: Hogy politikai sintérmunkát végeznek!) Elnök: Esztergályos képviselő urat ismé­telten rendreutasítom. Kelemen Kornél: A felolvasott újságcikk tartalma, amelyet a jelentés hiányossága foly­tán talán nem ismertünk eléggé, de most már ismerjük, kétségtelenül kimeríti az izgatás tényálladékát... Minthogy tehát zaklatás esete fenn nem forog, ezért javaslom, hogy fogad­juk el a mentelmi bizottság javaslatát. (He­lyeslés a jobboldalon.) Elnök: Minthogy szólásjoga többé senki­nek sincs, a vitát bezárom és a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a ha­tározathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e a men­telmi bizottság javaslatát elfogadni, igen vagy nem? (Igen! — Nem!) Kérem azokat, akik el­fogadják, szíveskedjenek felállani. (Megtör­ténik.) Többség. A Ház tehát a mentelmi bizottság javas­latát elfogadta, ennélfogva Farkas István képviselő úr mentelmi jogát ez ügyből kifo­lyólag felfüggeszti. Következik a mentelmi bizottság jelenté­sének tárgyalása sajtó útján elkövetett két­rendbeli izgatás bűntettével gyanúsított Far­kas István országgyűlési képviselő mentelmi ügyében. (írom. 41.) Az előadó urat illeti a szó. Nánássy Andor előadó: Tisztelt Képviselő­ház! A budapesti kir. főügyészség 6885/1931. f. ü. szám alatt Farkas István országgyűlési kép­viselő mentelmi jogának felfüggesztését kérte, mert a budapesti kir. büntető törvényszék B. 9433/15—1930. számú megkeresése szerint a bu­dapesti kir. ügyészség indítványára ellene a bíróság mint felelős szerkesztő ellen eljárást indított, mivel a «Népszava» politikai napilap 1930. évi augusztus hó 28-án megjelent számá­ban «A munkásság válasza a főkapitány be­tiltó végzésére: az utcáról a munkásságot nem lehet kitiltani» és «A munkásnak tilos» fel­iratú cikkek tartalma .a Btk. 172. §. 1. bekezdé­sébe ütköző és az 1912 : LXIII. t.c 19. %-a, sze­rint minősülő sajtó útján elkövetett izgatás bűntettének az ismérveit látszik feltüntetni A cikk névtelenül jelent meg, ennek szer­zőjét az illetékes szerkesztőség erre felhatal­mazott tagja a nyomozó hatóság eljáró közege közvetlen felhívására sem nevezte meg, így a sajtójogi felelősség Farkas István országgyű­lési képviselő, felelős szerkesztőt terheli. A mentelmi bizottság megállapította, hogy 19

Next

/
Thumbnails
Contents