Képviselőházi napló, 1931. IV. kötet • 1932. január 14. - 1934. február 24.

Ülésnapok - 1931-46

Az országgyűlés képviselőházának 46. való természetes emberi jogot és világosan meg fogja jelölni azokat a módozatokat, amelyeknek alkalmazásával a kormány ezt a jogot biztosíthatja. Be kell vallania a munkásságnak, hogy most már a kenyérért való élethalálharcáról van szó, és ezért nem tágíthat, nem alkudozhat, mert különben menthetetlenül elpusztul. Ezért hívunk most minden proletárembert sorainkba. Ezért tartjuk lehetetlennek, hogy bárki is távolmaradjon a szeptember 1-i megmozdulástól és tétlenségével, tunyaságával, gyávaságával önmaga mozdítsa elő a végromlását. Szeptember 1-én a munkásság ismét birtokba veszi az uteát és a maga puszta megjelenésével, valamint a gyűléseken történő komoly és férfias megnyilatkozásával ebben a legválságosabb órában figyelmezteti majd a kormányt súlyos kötelességére. A gyárak, műhelyek és ipartelepek, valamint a földek és az irodák szenvedő népe már eddig is egyre-másra hozta meg a maga szűkebb körében iá leglelkesebb határozatokat arra vonatkozóan, hogy a szeptember 1-i országos tömegnyilvánuláscm részt kér. Es hiába próbálkozik a kormány bármilyen erőszakos eszközökkel, hiába kísérlete- . zik dédelgetett alakulataival hangulatot kelteni a munkásság e komoly és elszánt törekvésével szemben, a munkásság, amelynek úgyszólván nincs már veszteni valója, nem fogja magát megzavartatni és nem hagyj a magát eltántorítani szükséges demonstrációjától. Értsék meg végre a kormányférfiak épp úgy, mint hűséges csatlósaik, hogy a munkásság nem pénzbeli segélyt óhajt elsősorban, hanem munkaalkalmakat, amelyeknek keretében becsületes munkával maga keresheti meg kenyerét. Nem alamizsnákat követel az ország népe, hanem tisztességes megélhetési lehetőségeket. Es csak végső fokon, ha a munkaalkalomra semmiképpen sem tehet szert, akkor követel az éhenhalás ellen olyan pénzbeli segítséget, amelynek terheit el akarja osztani az országminden egyes tagjára. A munkásságnak nincs o'ka tehát rejtegetni tiszta és becsületes szándékait, de viszont senkinek sincs joga a munkásság megmozdulásában rejtett szempontokat keresni. A kormánynak pedig ebben a 12-ik órában súlyos erkölcsi kötelessége • a dolgozó népességet, ezt az egyedüli és igazi államalkotó erőt, panaszával és követelésével meghallgatni és munkaalkalmak teremtésével a bajt iorvosolni. Ha a kormánynak sikerült a maga mindenre kapható parlamenti többségével játszi könnyűséggel »megszavaztatni az optánsqk 300 millióját, (Felkiáltások a jobooldalon: Öt perc!) ha keresztül tudta erőszakolni a bolettajavaslattal az agráriusok évi 45 milliós nemzeti ajándékát, akkor módját kell ejtenie annak is, hogy munkaalkalmak teremtésére az ország közgazdasági életének megmentésére előteremtse a szükséges milliókat.» Elnök: A képviselő úr beszédideje lejárt, szíveskedjék tehát beszédét befejezni. Esztergályos János: Még ég a lámpa, bocsánatot kérek. (Tovább olvassa): «Munkások! Dolgozók, munkanélküliek! A szenvedés, a gyötrődés e nehéz óráiban testvéri szóval hívunk benneteket.» (Felkiáltások a jobboldalon: Nem lehet! — Zaj.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak. Esztergályos János: T. Képviselőház! Annál érdekesebb az eset, mert ezután a tárgyilagos és igazságos felhívás után megtörtént a szeptember l-e, felvonult Budapest munkás- ; sága a főváros utcáin és az urak, láthatták és j látniok kellett volna, hogy nem izgult ott ' KÉPVISELŐHÁZI NA.PLÖ. IV. ilése 1932 február 5-én, pénteken. 13 semmi, csak néhány állag felfegyverkezett kurzushős teste volt libabőrös. Elmúlt a nagy szeptember 1-i felvonulás ; és utána a tehetetlen és pártatlan igazság nem tehet egyebet... Elnök: Kérem a képviselő urat, szíveskedjék beszédét befejezni! Esztergályos János: ... minthogy börtönbe akarja juttatni azt, aki a felhívást írta. Miután ez is zaklatás, világos neme a zaklatásnak, éppen azért becsületes lélekkel javaslom, hogy ne méltóztassék az előadó úr javaslatát elfogadni. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Elnök: Szólásra következik? ? Herczegh Béla jegyző: Kelemen Kornél! Kelemen Kornél: T. Képviselőház! Ha valakinek talán kételye lett volna, hogy ki kell-e adni ebben az ügyben Farkas István képviselőtársunkat, ezzel a szép felolvasással az előttem szólott t. képviselőtársam meggyőzött bennünket arról, hogy ki kell adni. (Ügy van! Ügy van! a jobboldalon. — Esztergályos János: Hogy politikai sintérmunkát végeznek!) Elnök: Esztergályos képviselő urat ismételten rendreutasítom. Kelemen Kornél: A felolvasott újságcikk tartalma, amelyet a jelentés hiányossága folytán talán nem ismertünk eléggé, de most már ismerjük, kétségtelenül kimeríti az izgatás tényálladékát... Minthogy tehát zaklatás esete fenn nem forog, ezért javaslom, hogy fogadjuk el a mentelmi bizottság javaslatát. (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök: Minthogy szólásjoga többé senkinek sincs, a vitát bezárom és a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e a mentelmi bizottság javaslatát elfogadni, igen vagy nem? (Igen! — Nem!) Kérem azokat, akik elfogadják, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) Többség. A Ház tehát a mentelmi bizottság javaslatát elfogadta, ennélfogva Farkas István képviselő úr mentelmi jogát ez ügyből kifolyólag felfüggeszti. Következik a mentelmi bizottság jelentésének tárgyalása sajtó útján elkövetett kétrendbeli izgatás bűntettével gyanúsított Farkas István országgyűlési képviselő mentelmi ügyében. (írom. 41.) Az előadó urat illeti a szó. Nánássy Andor előadó: Tisztelt Képviselőház! A budapesti kir. főügyészség 6885/1931. f. ü. szám alatt Farkas István országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kérte, mert a budapesti kir. büntető törvényszék B. 9433/15—1930. számú megkeresése szerint a budapesti kir. ügyészség indítványára ellene a bíróság mint felelős szerkesztő ellen eljárást indított, mivel a «Népszava» politikai napilap 1930. évi augusztus hó 28-án megjelent számában «A munkásság válasza a főkapitány betiltó végzésére: az utcáról a munkásságot nem lehet kitiltani» és «A munkásnak tilos» feliratú cikkek tartalma .a Btk. 172. §. 1. bekezdésébe ütköző és az 1912 : LXIII. t.c 19. %-a, szerint minősülő sajtó útján elkövetett izgatás bűntettének az ismérveit látszik feltüntetni A cikk névtelenül jelent meg, ennek szerzőjét az illetékes szerkesztőség erre felhatalmazott tagja a nyomozó hatóság eljáró közege közvetlen felhívására sem nevezte meg, így a sajtójogi felelősség Farkas István országgyűlési képviselő, felelős szerkesztőt terheli. A mentelmi bizottság megállapította, hogy 19