Képviselőházi napló, 1931. IV. kötet • 1932. január 14. - 1934. február 24.
Ülésnapok - 1931-46
• , : p ' . -Ti ? no 11 \ V Az országgyűlés képviselőházának 46. ülése 1932. évi február hó 5-én, pénteken, Almásy László, Puky Endre és Czettler Jenő elnöklete alatt. Tárgyai : Elnöki előterjesztések. — Az állandó összeférhetlenségi bizottság előterjeszti jelentését Andreetti Károly összeférheti enségi ügyében. — Péchy László napirendelőtti felszólalása a közmunkaváltság aránytalanságai tárgyában. — A mentelmi bizottság jelentéseinek tárgyalása : Weltner Jakab 3-, Farkas István 7-, Lingauer Albin 1-, báró Prónay György 1-, Lázár Miklós 2-, Petrovácz Gyula 1- és Meskó Zoltán 1-rendbeli mentelmi ügyében. — Felszólaltak : Weltner Jakab ügyeiben : Propper Sándor, Buchinger Manó, Kéthly Anna, Kelemen Kornél (kétízben) ; Farkas István ügyeiben : Szeder Ferenc, Jánossy Gábor (kétízben), Esztergályos János, Kelemen Kornél (háromízben), Kertész Miklós és Malasits Géza ; Lázár Miklós ügyeiben : Dinnyés Lajos, Kelemen Kornél (kétízben), Pakots József. — A legközelebbi ülés idejének és napirendjének megállapítása. — A miniszterelnök írásbeli válasza Kertész Miklósnak, 1931. december 16-án a szellemi munkásság nyomora ügyében előterjesztett interpellációjára. — Kertész Miklós válasza. — Házszabályvita a 143. § a) pontjának magyarázata körül. — Hozzászóltak : Szakács Andor, Peyer Károly, Rassay Károly, Gál Jenő és Turchányi Egon. — Az ülés jegyzőkönyvének hitelesítése. A kormány részéről jelen vannak : gróf Károlyi Gyula, Walko Lajos. (Az ülés kezdődik délelőtt 10 óra 2 perckor.) (Az elnöki széket Almásy László foglalja el.) Elnök: T. Képviselőház! Az ülést megnyitom. A mai ülés jegyzőkönyvét vezeti Herczegh Béla jegyző úr, a javaslatok mellett felszólalókat jegyzi Héjj Imre jegyző úr, a javaslatok ellen felszólalókat pedig Pakots József jegyző úr. Bemutatom a t. Háznak az állandó összeférhetlenségi (bizottság elnökének jelentését» amellyel Andreetti Károly képviselő úr összeférhetlenségi ügyében az állandó összeférhetlenségi bizottság határozatát megküldi. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék^ az állandó összeférhetlenségi bizottság határozatát felolvasni. Herczegh Béla jegyző (olvassa): «A Képviselőház állandó Összeférhetlenségi bizottsága folyó évi február hó 4-én tartott ülésében Andreetti Károly országgyűlési képviselőnek az Országos M. Kir. Képzőművészeti Főiskola rector magnificusává történt megválasztása miatt önmaga ellen az 1901 : XXIV. tcikk 1. §-a alapján bejelentett Összeférhetlenségi ügyében a házszabályok 62. §-a alapján lefolytatott tárgyalás után megtartott zárt ülésben a következőleg határozott: Andreetti Károly országgyűlési képviselő összeférhetlenségi ügyében azon feltett kérdésre, hogy fennforog-e az összeférhetlenség esete a képviselőre nézve a bejelentett ügyben, az állandó összeférhetlenségi bizottság öt szavazattal két szavazat ellenében kimondotta, hogy az összeférhetlenség esete fennforog.» (Esztergályos János: Tíz év óta az első eset! — Jánossy Gábor: Nem az első és nem is az utolsó! — Eztergályos János: Első! — F. Szabó Géza: Ha nem került elénk olyan! — KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ. IV. Tovább olvassa): «Egyidejűleg egyhangúlag kimondotta, miszerint az összeférhetlenségi törvény 21. §-ában megszabott kötelezettség elmulasztása miatt Andreetti Károly országgyűlési képviselőt nyilvánvaló rosszhiszeműség nem terheli. A házszabályok 99. §-ának rendelkezéséhez képest az állandó összeférhetlenségi bizottság felhívja Andreetti Károly országgyűlésig képviselőt, hogy az ítéletnek a Képviselőházban történt bejelentését követő nyolc nap alatt vagy az Összeférhetlenségi esetet magára nézve szüntesse meg, vagy a képviselői megbízatásáról mondjon le. Az eljárás során költség nem merült fel s így e részben határozni nem kellett. A határozat nyomban kihirdettetvén, az érdekeltnek ezúton tudomására adatott. INDOKOK: A bizottság mindenekelőtt megállapította azt, hogy a Képzőművészeti Főiskola rektora nem oly hivatal, mely az országos intézetek igazgatóival egy tekintet alá ; esik, mert a rektort a tanári karból évente választják, megbízatása tehát időleges és egyenesen a Képzőművészeti Főiskola rendes tanári állásából folyik. A bizottságnak ennekfolytán azt kellett megvizsgálnia, hogy vájjon a '. Képzőművészeti Főiskola tanári állása összefér-e a képviselői megbízatással. Az 1901: XXIV. te. 1. Vának 6. pontja csakis a budapesti egyetem és műegyetem tanárait veszi ki a képviselőig összeférhetlenségnek az államfői vagy kormánykinevezés alapján hivatalt vagy megbízást nyertek összeférhetlensége alól. A bizottságnak tehát vizsgálnia kellett azt is, hogy vájjon a Képzőművészeti Főiskola akár a budapesti egyetem, akár a műegyetem kötelékébe tartozik-e, illetve ezen két főiskola 17
