Képviselőházi napló, 1931. IV. kötet • 1932. január 14. - 1934. február 24.

Ülésnapok - 1931-45

Az országgyűlés képviselőházának i5. ülése 19S2 február h-én, csütörtökön. 113 Emlékezzenek a francia forradalom nagy tanulságaira, emlékezzenek a spanyol esemé­nyekre, a spanyol forradalom tanúságaira s ha nem .hiszik az urak el azt, ami itt a mi ol­dalunkról ebben . a vonatkozásban elhangzik, méltóztassanak talán elolvasni az önök vezé­rének, a néhai miniszterelnök úrnak szerkesztő­bizottsági elnöklése alatt megjelenő «Magyar Szemlé-nek múlt évi augusztusi számát, ahol a^ spanyol események tekintetében való felelős­ség^ taglalásánál még olyan ízig-vérig konzer­vatív publicista, mint annak a cikknek az íróia, sem tudja véka alá rejteni azt a meggyőződé­sét, hogy egészen természetszerűen lett itt az­után a politikai bűnösök és a politikai felelős­ség alá vontak sorába bevonva a klerikaliz­raus, a jezsuita-rend s mindazok a politikai tényezők, amelyek Spanyolországban az ottani diktatúrát, az ottani elnyomást, az ottani osz­tályuralmat mindvégig támogatták, annak élesztői és r előmozdítói voltak. Ezek tények és ezeken a tényeken csak úgy lehet segíteni s csak akkor lehetne ezeken változtatni, ha az urak a vallást föléhelyeznék a harcos kiérikálizmusnak. Ha azonban a val­lás és a harcos klerikalizmus egymással min­dig összezávartatik, akkor itt a politikai fri­gyesség, a politikai felelősség okán együtt főárnak bukni a viszonyok és politikai erők változásával. Ami a hazafiatlanság vádját és a vele szemben való védekezést illeti, mindenkinek, aki kissé látja a dolgokat, tudnia kell, hogy a nacionalizmusnak, a hazafiasságnak abban a szellemében, amely itt mostan az egész világon eluralkodik, amely országokat és népeket egy­mással szembeállít, amelyik valósággal kínai falat von minden egyes országnak határain, amely odáig viszi — a szertelenségig — a gaz­dasági e öncélúságnak, a nemzeti öncélúságnak eszméiéből megszületett tételét, hogy azután voltaképpen együttesen kell elpusztulnia ennek a széttagolt, ennek a részekre szaggatott kis Európának éppen a nacionalista szellem tobzó­dása és ennek a szellemnek a gazdasági élet köv ételmén veivé I való összbangbah ozhatatlan­sáffa folytam ezekben a kérdésekben olyan idejét múlt és útszéli módon, ahogyan ezt a provokáló tette, nem lehet a kérdéseket taglalni és a Népszavának megfelelőképpen válaszolnia kell. Ami a hadiszállítóknak nemzetköziségét il­leti, azt hiszem, hogy ez sem lehet vitás. Néz­zék meg az urak a kompasszt. nézzék meg, bogy azok a hatalmas tőkeérdekeltségek, pl. a creuzoti Schneiderék milyen gyökerekkel ren­delkeznek egy egész sor középeurópai állam­ban. Sőt nézzék men- pl. azt az összefüggést, amely a creuzoti Schneidler-cégnek a bankja, az Union Européenne és a Magyar Altalános Hitelbank között fennáll, részint pakettek és érdekközösségek formájában. Olyan összefüg­gések ezek, amelyekről úgy lehet, még itten eb­ben a magyar parlamentben szó fog esni. Hát a tőkének, a kartelleknek nemzetközisége cs-ak nem vitatható, csak nem letagadható dolog ak­kor, amikor a francia oldalról jövő kezdemé­nyezések éppen erre a kartellszolidaritásra akarják felépíteni azt a szerintük való európai összhangot, azt a szerintük való tíj európai orientálódást. Vagy lehet talán kifogásolni. vagy kétséörbevonni azt, hogy e pillanatban is a szolidaritásnak- az együttérzésnek, a háborús­kodáson való felháborodásnak az embergyil­kolás megbélyegzésének eszméi helyett egyet­len várakozás az egész kapitalista gazdasági rend, hogy hátha kitör a távol keleten valami ós megint lesznek jó zsiros üzletek, szállítások és egyebek. Nézzék meg a jelentéseket A nyers­bőrárak megszilárdultak, mert kezdődnek már a jó finom bakkancsniegrendelések, lehet, hogy a japánoknak, lehet, hogy a kinaiaknak, lehet, hogy valamilyen másik hatalom áll mögöttük, de hogy ezek a hadiszállítói érdekek mindig szemben állnak az emberiség nagy érdekeivel, az nem vitás. Hogy pedig ezzel az internaciona­lizmussal szemben mi büszkén állunk a ma­gunk szocialista interna ci onaliznmsának állás­pontján, az ad 1) nem olyan tény, amely nem lenne publíkus az egész világon, ad 2) ezért még nem lehet valakit osztályéllenes izgatás címén perbefogni és kiszolgáltatni. Ez a cikk — ismétlem — válaszcikk egy talán még sokkal erősebb tónusú jobboldali provokációra. Semmi olyasmit nem tartalmaz, amely ezekbe a törvényhelyékbe ütköznék. A zaklatás tipikus esete forog fenn, azért kérem a t. Házat, hoö*y Farkas István mentelmi jogát ne függessze fel. Elnök: Szólásjoga többé senkinek nincs. A vitát bezárom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e a men­teimi bizottság eredeti javaslatát elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) A ház a mentelmi bi­zottságnak azt a javaslatát, hogy Farkas Ist­ván országgyűlési képviselő mentelmi jogát csak a «Se istene, se bazája» című cikkre nézve függessze fel, viszont az «Évforduló» című cikkre nézve emelt vád tekintetében a mentelmi jogot ne függessze fel, elfogadta. Következik a mentelmi bizottság 33. számú jelentése, a bűntett feldícseresének vétségével gyanúsított Weltner Jakab országgyűlési kép­viselő mentelmi ügyében. (írom. 33.) Az előadó urat illeti a szó. Váry Albert előadó: T. Képviselőház! A bu­dapesti kir. főügyészség 8827/1931. f. ü. szám alatt Weltner Jakab országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kérte, mert a budapesti kir. büntetőtörvényszék B. XXXV. 11.275/1931. számú megkeresése szerint a (bíró­ság mint felelős szerkesztő ellen büntető eljá­rást indított a «Népszava» című politikai napi­lap 1931. évi augusztus hó 9. napján kiadott 163. számában «Fényes László hatvanadik születés­napjára» fölirat alatt közzétett cikk tartalma a Btk. 174. Vába ütköző bűntett vétségének je­lenségeit tünteti fel. A szóbanforgó hírlapi közlemény névtele­nül jelent meg, a lap felelős szerkesztője pedig a cikk szerzőijét felhívás dacára sem nevezte meg és a cikk kéziratát nem szolgáltatta be ; Mindezeknél fogva a vád tárgyává tett hírlapi közleményért a St. 35. §-a értelmében Weltner Jakabot, mint a lap felelős szerkesztőjét terheli a sajtójogi felelősség. A bizottság megállapította, hogy a megke­resés illetékes hatóságtól érkezett, az összefüg­gés nevezett képviselő személye és a vélelme­zett vétség között kétséges, mert abban Fényes László bűntette sem megjelölve, sem földí­csérve nincs, ezért zaklatás esete forog fenn, javasolja a t. Képviselőháznak, hogy Weltner Jakab országgyűlési képviselő mentelmi jogát ezen ügyben ne függessze fel. Elnök: Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e a mentelmi bizottság javaslatához hozzájárulni*! (Igen!) A Ház Weltner Jakab országgyűlési képviselő menteim!! jogát ebből az ügyből ki­folyólag nem függesztette fel. Következik a mentelmi bizottság 34. számú jelentése, a hűtlen kezelés bűntettével gyamisí-

Next

/
Thumbnails
Contents