Képviselőházi napló, 1931. III. kötet • 1931. november 26. - 1934. december 22.
Ülésnapok - 1931-41
524 Az országgyűlés képviselőházának Ul. ülése 1931 december 22-én, kedden. Igen t. Képviselőház! Azt is megmondja a törvény, 'hogy túlkiadást és előirányzat nélküli kiadást csak törvényjavaslatban lehet előterjeszteni és arra póthitelt, illetve rendkívül hitelt kérni. Csak abban az esetben nem, amikor az országgyűlés nincs együtt, vagy amikor elkerülhetetlen veszedelem van. Elismerem, hogy ha pl. fagykár következik be, akkor nem kell törvényjavaslatot kérni, de azok a szemelvények, amelyeiket én a zárszámadásokban foglalt előirányzatnélküll és túlkiadásokból már ideterjesztettem, az igenis, idevaló, hogy megbíráljuk, vájjon a felmentvénty ezen az alapon meg* lehet-e adni, igen vagy nem. Méltóztassék megengedni, hogy a tízéves uralomról, a zárszámadási jelentések kapcsán, egy kimutatást ismertessek. (Halljuk! Halljuk! a bal- és szélsőbaloldalon.) Ezekből az adatokból kitűnik, hogy 1921/1922-től kezdve micsoda túlkiadások, micsoda előirányzatnélküli kiadások és milyen összegben szerepelnek. 1921/22ben — még nagyon szerények voltak — pengőre átszámítva 1,017.811 pengő volt a túlkiadás. 1922/23-ban már emelkedtek ezek a kiadások s 6,704.082 pengőt tettek ki. 1923/24-ben 274,592.000 pengőt tettek ki. 1924/25-ben 15,377.848 pengőt tettek ki, 1925/26-ban 38,061.120 pengőt, 1926/27-ben 101,266142 pengőt, 1927/28-ban 161,485.429 pengőt, 1928/29-ben 90,711.941 pengőt, 1929/30-ban 30,241.000 pengőt, végül 1930/31-ben 77,577.779 pengőt tettek ki. Ez volt az utolsó jelentés. Összesen 797,015.153 pengő. (Zaj a bal- és a szélsőbaloldalon) T. Ház! Ez a kb. 800 millió pengő körüli előirányzat nélküli és túlkiadás. Ebbe nincsenek beleszámítva a különféle kölcsönök, amelyeket >az állam felvett. Nem szerepelnek benne a^ szövetkezetekbe, a különböző állami támogatással Jétesült alakulatokba betett összegek, részesedések és részvények. Ezek mind külön mennek. Nekem azt kell hinnem és feltételeznem, hogy az egységespárt sok tagja nem tud ezekről a dolgokról. (Andaházi Kasnya Béla: Nem is érdekli őket.) Azt nem mondom, hogy nem érdekli őket, mert minden törvényhozót kell, hogy érdekeljen. (Jánossy Gábor: Ezt nem is szabad feltételezni. Andaházi Kasnya Béla: Nézze, hogy diskurálnak, mennyire érdekli őket. — Jánossy Gábor: Az még nem jelenti azt, hogy ne lenne kötelességük.) Csak ebben a legutóbbi jelentésben, ha csak találomra fellapozok egy tételt, ott ezt olvashatom: A kiküldetési és átköltözkodési költségek rovatában felmerült 67.027 pengő túlkiadást az okozta, hogy n nemzetközi gyorsvonatoknak menetközben való ellenőrzésevei kapcsolatos rendészeti teendők ellátására az ellenőrző tisztviselők részére vonatkísérő átalányt, a menetközben ellenőrzés »alá nem tartozó éjszakai vonatok ellenőrzésére pedig alkalmazási pótdíjat kellett engedélyezni. Itt van még egy tétel, amelyet fel fogok említeni: Mezőgazdaság és közgazdaság különböző ágai. Az országos közgazdasági alap céljaira. E rovaton mutatkozó 60.000 pengő túlkiadás onnan^ ered, hogy a minisztertanács f. évi május 1-én hozott határozata a fennforgó közgazdalsági, közegészségügyi stb. érdekekre való tekintettel hozzájárult ahhoz, miszerint ia Kabay János-féle morphint és melléktermékeit előállító szabadalom kihasználása céljából alakult «Alkloida Vegyészsti Gyár Rt.» büdszentmihályi cég ottani gyártelepének üzembehelyezése (Rassay Károly: Mibe került ez n hosszú cím?) 160.000 pengő értékű részvény jegyzésével lehetővé tétessék, mégpedig akként, hogy a már két ízben és pedig az 1927. évben, majd az 1929. évben engedélyeztetett 50.000—50.000 pengő államkölcsön rész- • vényjegyzéssé talakíttassék át, míg a még fennmaradó 60.000 pengő értékű részvény az Országos Közgazdasági Alap után jegyeztessék le, és a részvényjegyzéshez szükséges 60.000 pengő fenti rovat terhére utalványoztassék. (Propper Sándor: Formálisan kifosztották az országot! — Zaj!) Elnök: Csendet kérek. Bródy Ernő: Ez csak egy tétel. Kérdeznem kell, hogyan történhetik az, hogy ezek a zárszámadások rendíes időben nem terjesztettek ide, az országgyűlés elé. Mert, bocsánatot kér rek, utánanéztem, mikor és. ki által terjesztettek be ezek és a következőket találtam. Az 1923/24. évi zárszámadás beadatott 1930, június 12-én Bethlen miniszterelnök áltál, az 1928—29. évi zárszámadás beadatott 1930 május 6-án Bethlen miniszterelnök által, az 1929—30. évi zárszámadás beadatott már gróf Károlyi Gyula miniszterelnök által 1931 augusztus 28-án. (Rassay Károly: Ugyanakkor gondoskodtak arról, hogy ne kelljen tárgyalni.) Nem tudom magamnak megmagyarázni és megérteni, hogy a zárszámadásvizsgáló bizottság miért nem jött még össze és miért nem tárgyalta le és miért nem kerülünk abba a helyzetbe, hogy ezekről a kérdésekről tárgyalhassunk. (Zaj, — Jánossy Gábor: A bizottsághoz tartozik!) A bizottság viszont a kormányhoz tartozik, mert, ha a párt az ország, a bizottság is az ország. (Jánossy Gábor: A bizottság független. — Zaj. — Elnök csenget.) Sajnálom, hogy sem a pénzügyminiszter úr, sem a miniszterelnök úr nincsenek jelen. (Zaj. Mondottam, hogy nem tetszettek tudni erről, azért kellett idehozni, hogy beszéljünk és tudjunk róla. (Jánossy Gábor: Minden idejön majd!) De mikor? (Friedrich István: Még a százmilliók sem jönnek ide! Mi van a három és félmilliós köles önnel 1!) Elnök: Csendet kérek. Bródy Ernő: Az 1929—30. évi zárszámadási jelentésben találok egy olyan adatot, amelyet a magam részéről megfejteni nem tudok. (Simon András felé) még ha tisztelt barátom hátat fordít is nekem; inkább segítsen nekem az ügy felderítésében, mert az 1929—30. évi jelentés a következőket tartalmazza az alapokról. (Friedrich István: Miről 1 ? Az alapokról: (Friderieh István: Még vannak? — Olvassa): E bejelentést követőleg a Legfőbb Állami Számvevőszék az egyes alapokról hozzá beküldött évi zárszámadások alapján, de főleg az alánok és alapítványok kezelési teendőinek ellátásával megbízott közoonti állampénztárnál az 1928. év március havában foganatosított váratlan rovancsiolás alkalmával (Friedrich István: Ahá!) beható vizsgálat alá vette az alapok és alapítványokkal összefüggő összes kérdéseket s megállapította», — méltóztassék figyelni, mert én ezt eddig nem tudtam (Halljuk! Halljuk!) — «hogy a kormány kezelése és igazgatása alatt álló és számiban az 1400-at meghaladó alao és alapítvány tőkevagvona • legnagyobbrészt úgyszólván elértéktelenedett», — tehát 1400 alánról van mé — (Magyar Pál: Alános megállapítás!) ezt én nem értem (Halljuk! Halljuk! — «úgyhosy ennek következtében nemcsak, hogy rendeltetésüknek megfelelni már nem képesek, de a nagyobbrészt filléres értékeknek nyilvántartása időt és nyomtatványt igénylő nagy munkát ró a központi állampénztárra, amely nem áll arányban a kpzeit összegek értékével. E megállapításaiból
