Képviselőházi napló, 1931. III. kötet • 1931. november 26. - 1934. december 22.
Ülésnapok - 1931-41
522 Az országgyűlés képviselőházának hl T. Ház! A Statisztikai Közlöny közzétette a népszámlálás adatait; összeírta a munkanélkülieket is december 31-én. Budapesten 224.103, a környéken 70.481 volt a munkanélküli, vagyis Budapesten és környékén 300.000 volt a munkanélküliek száma. Szegeden 6263, Debrecenben 4505 munkanélküli volt, de azóta olyan arányokban nőtt meg a munkanélküliség, a tömegnyomor olyan méreteket öltött, hogy például — hogy csak egypár számot hasonlítsak össze — december 31-én Debrecenben 4505 munkanélkülit írtak össze, most pedig Debrecenben 22.000 embert írtak össze, aki inségsegélyre szorult. December 31-ike óta tehát 4500-ról 22.000-re f emelkedett fel azok száma, akik immár segélyre szorulnak. Es mi történik ezen a téren? A kormány bevezette a szükségadót, az inségadót. Magában Budapesten 14 rtiillió pengő folyt be inségadóból s a kormány Budapestnek összesen 200.000 pengőt ad inségsegélyre. Miire használják fel ezt? (Zaj a szélsőbaloldalon.) Hova teszik a többi pénzt, milyen célokra használják fel ezeket az összegeket? Hova fordítják ezt a részt? Hiszen azért vetették ki ezt a céladót, ezt az inségadót, hogy majd a télen az ínségeseket segíteni fogják. Hát mit gondol a kormány, hogyan fog lefolyni ez a tél? Ügy, amint itt az előbb beszéltek róla? (Zaj a szélsőbaloldalon.) Teljesen lehetetlen állapot, hogy a kormány ezt a politikát követi, amelyet követ, mert nincs^ joga a kormánynak a bűntények megtorlására, ha nem segít a nyomorúságon. (Ügy van! Ügy van a szélsőbaloldalon.) Nincs önöknek erkölcsi alapjuk arra, hogy a munkanélkülieket szétverjék, a munkanélküliek tüntetését megakadályozzák... Elnök: Kérem a képviselő urat, indulatában mérsékelje magát és tartózkodjék az ilyen kifejezésektől. Farkas István: Az én indulatom tiszta, világos, logikus. Az én okfejtésem világos. Az állam egy erkölcsi szerv s az államnak kötelessége gondoskodni arról, hogy mindenki meg tudjon munkája után élni. (Elénk helyeslés a szélsőbaloldalon.) Hanem tud gondoskodni, tessék munkanélkülisefélyt adni, mint ahogyan az egész világon adnak, csak Magyarországon nem. (Jánossy Gábor: Miből? — Propper Sándor: Inségadót szedtek! Hová tették ezt a pénzt? — Malasits Géza: Hová teszik ezeket a pénzeket?) Ha ez a kormány tehetetlen és nem tud segíteni, akkor nincs erkölcsi jogosultsága (Propper Sándor: Hol van az inségadó-pénz? Elpanamázták? — Jánossy Gábor: Semmit sem panamáztak el! Micsoda beszéd ez!) fellépni, bármi történjék is, mert ott kezdődik az állami hatalomnak erkölcsi alapja, ahol az állam nem erőszakkal nem terrorral akarja a kérdéseket elintézni, hanem megoldja a problémákat. Önök pedig nem oldják meg a problémákat, hanem nap-nap után mélyítik a munkanélküliséget politikájukkal kivetik az inségadót és felhasználják más célokra, nem tudom, milyen panamákra, milyen kiiárásokra és egyebekre. (Malasits Géza: A saját uralmuk biztosítására használják fel! — Propper Sándor: Drótozzák a bomladozó várat!) A munkanélkülieknek még a gyűlésezést sem akarják megengedni, még az is baj, ha deputációba akarnak menni a miniszter úrhoz, nem engedik meg nekik az összejövetelt, mert hiszen nyilvánvalólag félnek attól, pedig mégis csak meg kell oldani a problémát. Hiába beszélnek itt az urak arról, hogy szaporítsuk a rendőrség létszámát a duplájára. Nyolcmillió lakosa van ennek az országnak, de kérdem én, ha négymillió rendőr és csendőr lesz . ülése 1981 december 22-én, kedden. és így mindenki mellett lesz egy csendőr vagy rendőr, akkor meg fognak ezek az emberek élni? Lehet-e életképes az az ország, ahol a nagy tömeg megélhetéséről nem gondoskodnak? Lehet olyan karhatalmat kitartani, -amellyel féken tarthatják bizonyos fokig az embereket, de ehhez nincs erkölcsi alapja, nincs létjogosultsága annak a kormányzati rendszernek, amely nem ad megélhetést, munkaalkalmat a dolgozó osztálynak. Hiszen adtak minden társadalmi rétegnek, mindegyiknek jutott az államon keresztül valami, csak a munkásosztály nem jutott^ hozzá semmihez. A emdák kaptak bolettát, szállítási kedvezményeket, tyúkkölcsönt, a tőke, a bankok, a nagyvállalatok kaptak és kapnak kedvez 1ményeket, ellenben a munkanélküli munkások nem kapnak semmit sem. Hát nem ezzel bizonyítják be az urak azt, hogy olyan politikát folytatnak, amely tisztára érthetetlen?! Érthetetlen ez az önök szempontjából is, mert hiszen senki sem tudja megérteni azt. hogy miért ne lehetne itt az államkasszából kihasítani egy összeget, amely bőségesen visszatérülne, hiszen kevesebb volna a bűntények száma is és a magángazdaság is jobban boldogulna. Nem kell itt másra hivatkoznom, mint arra az Ondira, akit felakasztottak és arra a csomó esetre, amelyek az utóbbi időben történtek, amely cselekmények elkövetői nem voltak notórius zsebmetszők, tolvajok, rablók, hanem akiket a munkanélküliség vitt a nyomorba és züllesztett le annyira, hogy ilyen bűnre vetemedtek. Bocsánatot kérek, így kell megakadályozni a bűnt? Ez a preventív intézkedés? A preventív intézkedés nem a rendőrség létszámának szaporítása kell, hogy legyen, hanem az életstandardnak az emelése^ a kereseti és megélhetési lehetőségek fenntartása. Ez nagyobb garancia és biztosíték, messzebbmenő biztosíték, mint amikor önök a szúronyokra építik fel a rendet. Furcsián nézünk ki mi ezzel a problémával, mert a kormány mereven elzárkózik a problémák megoldása elől és mégis azt ihiszi, mindent el fog intézni. Ezetk után mi fölényesen mondhatjuk azt, hogy az urak úgy forradalmosítanak, ahogyan sehol a világon nem forradalmosítanak, mert önök ezt a társadalmi réteget, a dolgozó osztályt lökik el maguktól. Egészen szép és épületes dolognak voltunk az előbb szemtanúi egy szerencsétlen eset kapcsán, amelyet mindenki elítél, de mi hozzáfűzünk ehhez néhány kommentárt, önök a karácsonyra, a szeretet ünnepére hivatkozva beszélnek.^ En is utalok rá, önök azt mondják, hogy a karácsony a Megváltó születésének emlékünnepe, a jóság, szépség és nemesség kifejezője. Önök most karácsonyi ünnepre mennek el, szétmegy ez a Ház ebből a ciklusból, az elnök úr majd boldog ünnpeket fog nekünk kívánni, mi pedig hazavihet j ük ia dolgozó néprétegeiknek, hogy egy krajcárt, egy fillért ettől a Háztól nem kaptak, hanem terheket és adókat viszünk haza. Önök nemcsak hirdetik azt, hogy a keresztény erköl'os alapján állaniak, hanem büszkélkednek is vele.'Nem gondolják önök, hogy egészen furcsa, egészen hamis és lehetetlen állapot az, hogy Önök, akik a keresztény jelszót hangoztatják, azt a keresztény jelszót, amely ember és ember között nem tesz különbséget, vagyoni viszonyok, születés és származás szerint különböztetik meg az embereket, a szegényt lenézik és elnyomják?! Pedig az a Mesiás, az az úgynevezett Megváltó (Jánossy Gábor: Az nem úgynevezett, az Megváltó!) a szegény ács fia, azt kiáltotta a farizeusok falankszának: eresszétek hozzám a kisdedeket, önök pedig a felnőtteket is