Képviselőházi napló, 1931. III. kötet • 1931. november 26. - 1934. december 22.

Ülésnapok - 1931-29

Az országgyűlés képviselőházának 29. kik kellett volna a kormányzattal szemben élesen állást foglalniok. Súlyosan éreztük a múltban a megfelelő kereskedelmi szerződések hiányát és különö­sen azt a körülményt, hogy a mezőgazdaság érdekei külkereskedelmi szempontból nem vol­tak kellőképpen megvédve. Az ország mező­gazdái elvárják a kormánytól, hogy úgy a cseh, mint az osztrák tárgyalásoknál a mező­gazdaság érdekeire fogja a fősúlyt fektetni. (Ügy van! balfelől.) Kívánatosnak tartom, hogy belföldi vi­szonylatban a szabadforgalom elve nagyobb megbecsülésben részesüljön. Híve vagyok ugyan a szövetkezeti eszmének, annak áldásos voltát nem ismerem félre, azonban igazságta­lanságnak tartom azt, hogy az állam pénzén támogatott szövetkezetek az egyéni kereske­delemnek fokozódó versenyt jelentenek és azok­nak részbeni elpusztulását idézik elő. Nem ér­tem ide az Országos Központi Hitelszövetke­tét, amely a múltban is hasznos szolgálatot tel­jesített és ezután is nagy feladatok várnak rá, ÍAzs elnöki széket Puky Endre foglalja el.) T. Ház! Rá akarok mutatni arra is, hogy az ország statisztikai hivatalának a nemzeti ter­melésre vonatkozó adatcsoportjai helytelen ké­pet mutatnak. (Ügy van! Ügy van! balfelől.) Két példát hozok fel. A Központi Statisztikai Hivatal minden évben kiadja a gyáripari ter­melésről szóló értékstatisztikát. Ha ezeket az adatokat megnézzük, azt látjuk, hogy egyes dolgok, mint ül. a cukor, a szesz az adókkal együtt, a dohánytermékek pedig monopólium­árakon vannak értékelve. Szokásos, hogy a gyáripar végadataihoz hozzáadják a mezőgaz­dasági termelés értékadatait és azt állítják, hogy az így kapott szám az ország mezőgazda­ságának és iparának termelési értékszáma. Nem veszik észre azt. hop-v egyes tételek itt három­szor vagy Ötször is szerepelnek, amint azt pl. a cukorrépánál látjuk, először mint cukorrépa, másodszor mint cukor az adóval együtt, har­madszor, mint melasz, negyedszer mint szesz az adóval együtt szerepel. De ennél még sokkal különösebb a Pénzin­tézeti Központ évi gazdasági jelentése. Például 1928-ban, a legszárazabb esztendőben azt^ lat­juk, hogy a legelök és rétek termelési értéke 800 millióval szerepel. De ennél még különö­sebb az, hogy ezekhez a számadatokhoz hozzá­adják a állatnövekedés értékét 508 millió pengő értékben, pedig az állatok a növekedés alatt a legelőt tudvalevőleg lelegelik. Ilyen és hasonló, talán jóhiszemű, de téves adatokkal a Pénzin­tézeti Központ nemcsak a kormányzatot, de még a jóhiszemű közvéleményt is megtévesz­tette, így nem is tűnik soknak, hogy emellett az 500 milliós nemzeti termelés mellett majd­nem egy milliárdos a költségvetésünk. T. Ház! Mi volt az elmúlt tíz év legnagyobb bűne'? Az, hogy ilyen hatalmas összeggel el­adósodott az ország. Hogyan lehetséges az, hogv ez a horribilis összeg nem éreztette kon­junkturális hatását a gazdasági életben, egy­két nagybank és iparvállalat kivételével $ En­nek egyik oka a magas bankkamat, másik oka az. hogy az állam is olvan erős^ szívó-motorral dolgozott, hogv a szívás erős áramlata nem­csak a gyengébb, de az erősebb gyökérzetű adó­alanyokat is tövestől kitépte, kiszaggatta. Egy másik ok az. hogy a Nemzeti Bank nem jól töltötte be hivatását. Kevés bankjegyet ho­zott forgalomba és állandó pénzszűkével ope­ülése 1931 november 27-én, pénteken. 39 rál. A mai Magyarországnak nem volt ele­gendő ez a 400 milliós bankjegykeret; ez talán elég lett volna 70 évvel ezelőtt ennek az ország­nak. Hogyan volna lehetséges az, hogy most, amikor a ihitelélet teljesen megszűnt, 400 mil­liós bankjegykerettel 1 bonyolítsuk le a for­galmat? Az állandó pénzszűke megbénította a forgalmat és segített lenyomni az amúgyis vi­iágkrízissel küzdő agrártermékek árát. Ma tisztán fizikailag is kevés a bankjegy, és ez okozza az óriási pénzszűkét. Ami a kormánynak az adók beszolgálta­tására vonatkozó várakozását illeti, erősen tar­tok attól, hogy ez csalódással fog járni. Ma már a falusi nép nagyrésze egyáltalán képte­len adóját beszolgáltani és azt « hiszem, ele­gendő, ha arra utalok, hogy a vidéken a szarvasmarha ára 20—30, a sertés ára 50—60 fillér között mozog, de így is csak jelen­téktelen része talál vevőre a felkínált árunak. Hazánk mai legyengült állapotával, ami­kor általános közgazdasági válságról beszé­lünk, amúgy is aránvban nem állónak tartom államunk költségvetését. Aggodalommal tölt el^ az inségakció lebonyolítása. Eddig a munka­nélküliek és^ falusi nincstelenek közmunkával való megsegítéséről hallottunk. Elismerem, hogy a kormánynak a mai pénzügyi heyzetben nincs módjában ezenfelül segíteni, azonban mégis módot kell találnia arra, hogv az olyan va­gyoni színvonalon állók, akiknek vagyona 20 hold körül mozog, de akinek aszálysuj­totta vidéken annyi sem termett, hogy évi kenyérszükségletük biztosítva volna, akiknek egy pengő hitel nem áll rendelkezésükre és akik az inségmunkából ki vannak zárva, de adóvégrehajtás alatt állnak, az ilyen és ha­sonló, a jelenlegi időkben illuzórius vagyonnal bíró adóalanvok feltétlenül átmentessenek. Az adózók nehéz helyzetének megjavítá­sára eddig^ alig történt valami. A 12%-os ka­matmaximálás is csak az adósok pusztulási folyamatát lassítia, ellenben a hitelezőnek előnyt nyújt ott, hogy míg eddig a törvény előtt csak 8 százalékos kamatig részesült íog­védelemben ma nyiltau 12%-ot követelhet. Egyes adóalanyok részesültek ugyan védelem­ben, de azok. akik nem részesültek ebben, an­nál inkább ki vannak téve a követelések be­hajtásának, mert ezeket szorítják amazok he­lyett is. A mai kormánytól teljes őszinteséget és határozott pénzügyi politikát követelek. A bi­zonytalan pénzügyi helyzet számtalan fonák­ságát az amúgy is legyengült állam' nem bírja el. Az. ország gazdasági politikai iránya és célja egyedül a termelő adóalanyok épségben­tartása lehet. A kormányelnök úrnak jó szán­dékaival szemben : a legmesszebbmenő megér­téssel viseltetem és bár minden olyan törek­vését, amely tekintet nélkül a magánérdekre, a köz érdekét kívánja előmozdítani, támoga­tom, a fenti okok miatt a kormány jelentését nincs módomban elfogadni. (Helyeslés bal­felől) Elnök: Szólásra következik? > Takách Géza .iegyzÖ: Fáy István! Fáy István: T. Ház! Tisztelettel kérem be­szédidőmnek 15 perccel való meghosszabbítását. Elnök: Méltóztatnak hozzáirulni? (Iaen!) A Ház a kért meghosszabbításhoz hozzáiárult, tehát a képviselő úrnak harminc perc áll ren­delkezésére, Fáy István: T. Ház! (Halljuk! Halljuk!) A magyar állam mai súlyos pénzügyi és gaz­dasági helyzetében azt hiszem, sokkal helyesebb lenne, ha a helyett, hogy bűnbakot keresünk, 6*

Next

/
Thumbnails
Contents