Képviselőházi napló, 1931. III. kötet • 1931. november 26. - 1934. december 22.

Ülésnapok - 1931-38

404 Az országgyűlés képviselőházának i elnökének levelét, amelyben tudatja, hogy Eszterházy Móric giróf, Túri Béla és Wolff Károly képviselő urak a 33-as Országos Bizottságban viselt tagságukról lemondottak. (Helyeslés és éljenzés bal felől.) Lemondásukat a Ház tudomásul veszi.' A megüresedett bizottsági tagsági helyek betöltésére nézve később fogok a t. Háznak javaslatot tenni. (Felkiáltások bal felől: Minek?) Bejelentem a t. Háznak, hogy a kereskedelemügyi miniszter úr holnap a napirend megállapítása után szóbelileg válaszolni fog vitéz Bajcsy-Zsilinszky Endre képviselő úrnak a földesúri vásár jog anomáliái tárgyában folyó évi december hó 11-én előterjesztett interpellációjára. A bejelentést a Ház tudomásul veszi. Most pedig előterjesztést teszek a t. Háznak legközelebbi ülésünk idejére és napirendjére nézve. Javaslom, hagy a Ház legközelebbi ülését holnap délelőtt 10 órakor tartsa s annak napirendjére tűzessék ki: 1. a 33-as Országos Bizottságban megüresedett tagsági helyeknek választás útján való betöltése: 2. a földbirtokrendezés befejezésével kapcsolatos tennivalók ellátásáról szóló törvényjavaslat folytatólagos tárgyalása. Van valaki feliratkozva? Frey Vilmos jegyző: Kun Béla! Kun Béla: T. Ház! Tiltakozom az elnöki napirendi javaslat ellen, hogy elsősorban a 33-as Országos Bizottságban megüresedett tagsági helyeket töltsük be. (Ügy van! Ügy van!) Ügy gondolom, az ország közvéleményének adok kifejezést, amikor nyiltan megmondom, hogy ,a 33-as bizottság további fenntartására semmi szükség nincsen. {Ügy van! Ügy van! half elől. — Pakots József: Már kiléptek, akik maguk is belátták, hogy nincs szükség rá!) Ez a bizottság leszereoelt. hogy úgy mondjam, végvonaglásban kimúlt. Tagjai közül nemcsak az ellenzékiek, hanem még azok is kiléptek, akik 10 éven keresztül a kormány mellett nyilatkoztak itt a Képviselőházban egyes beszédeikben, miniszterük volt a kormányban, viszont nagyon sokszor kifejezésre juttatták azt a nézetüket, hogy a tízéves kormányrendszerrel megelégedve nincsenek. Aimint gróf Zichy János, a keresztény községi párt vezére itt a Képviselőházban pár héttel ezelőtt kinyilvánította: azt szerette volna a keresztény gazdasági párt, ha a kormányzat végre ráhelyezkednék az etikai és erkölcsi alapra. Ebben a kijelentésben az is benne foglaltatik, hogy a kormányzó többség 10 éven keresztül nem állott azon az erkölcsi és etikai alapon, amelyet az ország jól felfogott érdekében tőle megkövetelni lehetett volna. (Ügy van! Ügy van! a baloldalon. — Zaj jobb felől.) Mindazonáltal a súlyos nemzeti szempontok hangoztatása, hogy ha otthagynák a kormányt, akkor fel bomlana a többség és a szeleknek szabadon való eresztése folytán (Derültség és zaj.) olyan felfordulás jönne, amely nemcsak a mai kormányzó többséget, hanem Magyaországon a polgári uralmat is megingatná, volt fedezője éveken keresztül annak a kormánytámogatásnak, amelyet a keresztény gazdasági párt részéről az egységespárt több-kevesebb szerelem mel, féltékenységi jelenetekkel is élvezett. (Ügy van! Ügy van!) Mindennek azonban vége szakadt. A keresztény gazdasági párt nem látja tovább tárgyi és személyi biztosítékait sem annak, hogy a 33-as bizottságban benn maradjon. Itt áll tehát a kérdés előttünk a maga meztelenségében: ezek után, amikor a 33-as bizottság tisztán &gy . ülése 1931 december 15-én, kedden. párturalmi bizottsággá degradáltatik, mert az ellenzék egyetemlegesen kimondja, hogy nem vesz részt benne, szükség van-e arra, hogy ez a bizottság továbbra is fennmaradjon és a 33-as bizottságnak pártköri szűkebb társasága fedezője legyen annak a sokszor imparlamentáris munkának, amelyet a többség velünk szemben, akik a nemzeti közvélemény szempontjából mindig az igazságnak adunk kifejezést és hangot, végez. Pár szóval megmondom, hogy miben áll ez az imparlamentáris rendszer és kormányzat. Abból, hogy önök is tisztában vannak vele, hogy nem folytathatják tovább gazdasági, hitel- és pénzügyi politikájukat azon az úton, amelyen eddig haladtak, mert ez a^ nepzet küzdő és vergődő, különböző rétegeződésű érdekeinek agyontaposását és semtmbevevesét jelenti. De politikai szempontból is, amikor a minap úgy nyilatkozott Sztranyavszky Sándor volt belügyi államtitkár, mint ahogy kilépő levelében nyilatkozott, lehetetlenné válik a t. többség számára az, hogy az eddigi úton tovább haladjanak és fel ne vessék magukkal szemben a felszámolásnak kérdését abban a csődbejutqtt, vagy hogy úgy mondjam, kényszeregyességi politikai helyzetben, amelyben jelenleg nyakig benne vannak. (Ügy van! Ügy van! a bal és a ssélsőbaloldalon.) Sztranyavszky Sándor, (Rassay Károly: Alapító volt!) t. volt belügyi állaimtitkár úr (Rassay Károly: Sztranyavszky alapító volt! ö alapította a pártot! ö csak tudja!) akinek a legutóbbi képviselőválasztások alkalmával, mint sajnos, szomorú esetek is bizonyítják, köszönik politikai exisztenciájukat egyénileg és egyetemlegesen, (Zaj és ellenmondások a jobboldalon.) mert ő volt a választások legfőbb intézője, azt mondotta egészen nyiltan kilépő levelében, hogy egyetemes átfogó nemzeti ; proigramtara van szükség, (Zaj.) s ezt nem látja a t. túloldal és a kormány részéről. Azt mondotta, hogy — aki mindig a nyilt választói rendszer híve volt — ő felveti magával szemben a kérldést, vájjon nem jelent-e immár nagyobb biztonságot a nemzeti érdekek védelme szempontjából egy megfelelő óvatossági intézkedésekkel megalapozott titkos választójogi rendszer. Óvatossággal nyál a kérdéshez, (Rassay Károly: Nem akarja a beteget megijeszteni!) de mégis megmondja: titkos választójogi rendszer. Ez a^ kérdés méregfoga, amelyet ki kell húzni, (Zaj.) ez a jövendő Magyarország jobb sorsa megalapozásának lehetősége, (Ügy van! Ügy van! a baloldalon.) hogy mindannyian pártkülönbség nélkül, még azok is, akik a Nagyatádi Szabó István huszonegy programmpontjába felvett titkos választójogot tíz éven keresztül szegreakasztották (Felkiáltások a baloldalon: Elárulták! — Zaj.) lássák be, hogy másképpen jobb gazdasági, pénzügyi, politikai és közjogi jövője ennek az országnak el nem képzelhető, csakis akkor, ha a kormány minél hamarabb hozni fogja a nyilt választás elejtésével, az ajánlási kényszer megsemimisítésével, (Élénk helyeslés a baloldalon.) a titkos választójogról szóló törvényjavaslatot. (Ügy van! Ügy van! a baloldalon) De azt is mondja Sztranyavszky Sándor, hogy a mai kormány helyzetét éppen programmtalansáiga és sorozatosan elkövetett ballépések miatt — «ballépések!» — (Zaj a baloldalon.) amelyeket gazdasági és politikai téren követett el, nemcsak tarthatatlannak^ hanem a továbbiakban veszel y hozónak is tartja a nemzet érdekei szempontjából. (Folytonos zaj.) Kérdezem, a t. túloldaltól: hogy hol vannak azok,