Képviselőházi napló, 1931. III. kötet • 1931. november 26. - 1934. december 22.
Ülésnapok - 1931-36
328 Az országgyűlés képviselőházának nél előbb az intenzív gazdálkodás terére térjen át, hanem szükség van abból a szempontból is, hogy az egyre intenzívebb, belterjesebb gazdálkodás révén a kereskedelemmel, iparral foglalkozó és az intelligenciához tartozó közönségnek minél nagyobb tömegét legyen képes a magyar föld eltartani. (Zaj.) További szempont, hogy a magyar külkereskedelmi mérleg egyensúlyát legnagyobb mértékben elsősorban a magyar íöídmivelés biztosítja. Ebben az irányban is az intenzitás fokozása az egészséges töldbirtokmegoszlással előmozdítható. (Lázár Miklós: Mi van a hitbi : zományi reformmall) Végül a politikai szempontot sem lehet a földbircokmegoszlás kérdésénél figyelmen kívül hagyni, {Zaj a bal- és a szélsőbaloldalon. — Felkiáltások: Mol van a kisgazda miniszter? — Friedrich István: Jó volna ilyenkor a szikla!) mert a háború politikai jelszóvá is tette a földbirtokmegoszlást. Ez a'politikai szempont a mi földbirtokreformunknál csak annyiban érvényesült, hogy a politikai irányzattal feszített elégületlenséget szociális téren kívánta levezetni, nem tértünk azonban át arra az útra, amelyre a Magyarországból zsákmányban részesített szomszédos államok tértek, amelyek a magyar földbirtokreformmal ellentétben, a fősúlyt, sőt majdnem a kizárólagos súlyt a politikai szempontokra helyezték. A környező államokban a Magyarországtól elcsatolt részeken, a földbirtokpolitika magyarellenes politikai tendenciával alakult ki. Szükséges erre rámutatni akkor, amikor a magyar földbirtokreform befejezés előtt állván, ennek a földbirtokreformnak (Friedrich István: Csak most kell kezdeni!) helyes, igazságos mérlegét fel kell állítani. Ha a régi Nagy-Magyarország területét vesszük, akkor valóban seholsem volt kevésbbé szükség földbirtokreformra, (Szeder Ferenc: Mert 200.000-en vándoroltak ki!) — méltóztassék megvárni, hogy miről beszélek — mint például Erdélyben, ahol a nagybirtok mindössze 6.68%-ot tett ki, 10-1000 holdig 13.85, 5-10 holdig 61.17%-ot, — tehát a legegészségesebb földbirtokmegoszlás volt — 5 holdon alul pedig mindössze 18.3% és ennek dacára Erdélyben 2,700.000 katasztrális hold földet vettek el, amely nagymérvű földelvételnek az lett a következménye, hogy 925.310 holdat nem volt kinek kiosztani, és megtartották úgynevezett állami tartalékbirtoknak, amelynek egy igen jelentékeny része pozitív tudomásom szerint szántóföld. Nálunk ezzel szemben a földbirtokpolitika kizárólag szociális szempontok szerint alakult. (Lázár Miklós közbeszól.) Méltóztassék majd megvárni a mérleget. Rá fogok térni előadói beszédem befejező részében arra, hogy mi a szomorú a földbirtokreformban. Méltóztassék a mérlegnél először megvárni azt, hogy a pozitív eredményt adjam elő, mert másképpen nem lehet a földreformot igazságosan megítélni. (Helyeslés a baloldalon.) Nem szabad figyelmen kívül hagyni azt sem, hogy a környező államokban odáig mentek a földreformmal, hogy apró magyar földbirtokokat, törpebirtokokat is elvettek. Az egyházak létalapját tönkretették, a plébániák földjét fölosztották, ellenben megtörtént például Bihar vármegyében, Feketebátor megszállás alatt levő községben, hogy az agrártörvény előadója vásárolt 1920-ban 1500 holdat s ebből a háborús szerzeményű birtokból megmaradt neki 1000 hold. A mi földreformunk kizárólag szociális szempontokon épült fel. Az eredmény mutatja, Î. ülésé 19$ 1 december 11-én, pénteken. hogy mit ért el a földbirtokrendező bíróság. Mintegy egymillió kat. hold föld mozgósítta* tott meg — megmondom a pontos számot is, egyelőre azért említek csak mintegy-et, mert hozzá akarom tenni, hogy a mezőgazdasági terület Csonka-Magyarországon 16 millió kat. holdat tesz ki, tehát ennek egytizenhatod részét mozgósította a földbirtokrendezés. (Lázár Miklós: l)e milyen földeket!) Arra is rátérek. (Lázár Miklós: 25 kilométerre a községektől kaptak földet!) Nem lehetett közelebb hozni a földet, ott kellett kiosztani, ahol van. (Lázár Miklós: 25 kilométernyire a községtől. — Zaj. — Elnök csenget) Ha a földbirtokrendezést igazságosan akarjuk niegítélni, akkor össze kell hasonlítanunk az úrbéri rendezéssel. A legsúlyosabb kifogás, amelyet fel szoktak hozni a földbirtokrendezéssel szemben, az, hogy túlságosan hosszú időre nyúlt. Méltóztassanak ezzel szemben viszszagondolni arra, hogy az úrbéri rendezést elrendelte az 1848 :IX. te, a tényleges végrehajtásra rákerült a sor Magyarországon és Horvát-Szlavonországban az 1853. évi március 2-iki, Erdélyben az 1854. évi január 17-iki nyilt paranccsal s mégis 1877-ben, tehát egy negyedszázaddal az úrbéri rendezés megindulása után még mindig kénytelen a törvényhozás a megszüntetett úrbéri kapcsolatokból fennmaradt jog- és birtokviszonyok rendezésével foglalkozni. Ezzel szemben a mostani földbirtokrendezés^ már közvetlenül a^ befejezés előtt áll, tehát elbírja az összehasonlítást az úrbéri rendezéssel, mert igaz ugyan, hogy az úrbéri rendezés nagyobb területre terjedt ki, nagyobb területek jutottak mások tulajdonába, viszont azonban az úrbéri rendezésnek volt egy kész gerince: a birtokban levő jobbágyság, amelyet csak rögzíteni kellett; voltak kész elvek és birtoknagyság meghatározó szabályok az urbáriumokban. Ezek voltak gerince az egész úrbéri rendezésnek, amelyre a felépítés már könnyebb munka volt. Ellenben a mostani földbirtokrendezés kénytelen volt egészen új exisztenciákat egészen új területhez juttatni, elhelyezni, ezeknek minden jogviszonyát rendezni. Hogy csak a legsikerültebb részére a földbirtokrendezésnek, a házhely rendezésre utaljak ennél a pontnál... (Szeder Ferenc: Ez is siralmas.) akkor t. képviselőtársam nem járt olyan helyeken, ahol a házhelyrendezést végrehajtották... (Szeder Ferenc: Lehet!) ki kell emelnem, hogy 58.586 hold 254 négyszögölön az Országos Földbirtokrendező Bíróság 259.645 „házhelyet létesített, tehát 259.645 új családi tűzhelyet, új otthont teremtett. Ezt így elmondani könnyű, azonban méltóztassék csak a megvalósításra gondolni, mit jelentett a 260.000 embernek az egyéni érdemességét elbírálni, ezekre a házhelyekre alkalmas területet kikeresni, r a megosztást megcsinálni, a telekkönyvezési végrehajtani, a vételárat megállapítani, annak kifizetési módozatait elszámolni, a telekkönyvben a hátralékokat bekebelezni 260.000 esetben — és ez csak a házhelyrendezés. Most, ha nézem a házhelyrendezésen kívül az ezzel kapcsolatos egész földbirtokrendezést, akkor a következő adatokat látom. Az összesen mozgósított terület 940.639 hold és 1431 négyszögöl. Ebből földhöz juttattatott egyén volt összesen 410.282, akik kaptak 691.831 holdat és 91 négyszögölet. Arany és ezüst vitézségi érmes földhöz jutott 2662, továbbá 30.027 hadirokkant, 25.696 hadiözvegy, 1029 felnőtt hadiárva, 185.822 mezőgazdasággal foglalkozó földnélküli