Képviselőházi napló, 1931. III. kötet • 1931. november 26. - 1934. december 22.
Ülésnapok - 1931-28
20 Az országgyűlés képviselőházának 28. és Ausztriában óriási összegekbe kerültek a szociális biztosítás terhei, amikről itt hallani sem akarnak. Ez lényeges differencia, ha a világválság okait a magyar helyzetre akarjuk alkalmazni. Nem, mi kivételes helyzetben voltunk, sokkal gazdagabbak vagyunk, mint Ausztria, nagyszerű fekvésünk van, jobban megélhettünk volna, ha ragyogó külföldi képviseleteket, ragyogó palotákat és nem egy, ötszáz Lillafüredet nem építettünk volna. Nem egy Lillafüredről van szó, a Lillafüredek és egyéb intézményeknek százairól, az elpocsékolt pénzek száz helyéről van szó, amelyeket még mindig a feledés fátyla akar takarni, amelyet nem lehet meglátni, nem lehet kikutatni, akármiféle módon reklamálják is. Az állami számszék nem tudja megtalálni, különféle kiadási címeken eltakarják a dolgokat. Itt az ellenzéki részen tízszer is felhozták már, hogy látni akarjuk pontról-pontra, nem főgvűjtő címek alatt, hova ment a ország pénze, hova mentek azok a százmilliók, amelyeket nem produktív kiadásokra fordítottak. Az iskolákat, szociális kiadásokat senki sem kifogásolja; azokról az összegekről beszéljenek, amelyeket a pólólovacskáktól kezdve egész a versenylovakig elköltöttek. (Farkas István: A tyúkkölcsönig, amelyből autókat vettek az egyes urak és elmentek r nyaralni rajta!) Tíz esztendeig élt ez az ország a kormánypárti optimizmus nagyon silány és egyáltalában nem tápláló eledelével. Tíz esztendeig beszéltek arról, hogy ők a megváltók, és mint külön érdemet akarják felhozni, hogy az ország konszolidálódott. Az konszolidáció, hogy a különítményeket meg tudták szüntetni? Utóvégre tíz évig nem lehet gvilkolni, bizonyos időben be kell szüntetni azt! (Zsindely Ferenc: Oroszországban lehet!) Ezt már hallottam. Oroszországért én nem vagyok felelős. (Zsindely Ferenc: De azt mondotta, hogy nem lehet tízévig! Hát lehet! — Farkas István: Ez sem különb, mint az oroszországi! Cseppet sem különb!) Mondom, valamikor ennek meg kellett szűnnie. De a különítményes szellem még ma sem szűnt meg. Van itt teljes konszolidáció 1 ? Talán azt hiszik, hogy az^ állam kormányzásában függetlenül a nép javára dolgoznak és minden, amit cselekednek, az ország^ népének javára szolgál? Nem! A különítményes szellem él és virágzik ebben az országban, (Üpv van! a szélsőbaloldalon.) és kis klikkek, szűkebb társaságok, osztályérdekek dominálnak, azok szabják meg a politikát. (Eqy hang a jobbközépen: Meq a szakszervezeti érdekek! — Esztergályos János: Tisztelt szmokingos képviselő úr, mit kíván ön?) A szakszervezetek? Erről lehetne nagyon sokat beszélni: a gyári szervezetek, a kartellek, a kizsákmányolások és a Danamák ezerféle válfajáról! Jobb azonban, ha erről nem beszélek e helyen, ezt egyelőre tényleg borítsuk a feledés fátyol ával. De beszélni kell arról, hogy a mostani egységespárt, amely itt van, minek köszönheti születését. (Farkas István: A korrupciónak! — Jánossy Gábor: A nemzet bizalmának! — Esztergályos János: A szolgabí ráknak!) Elnök: Csendet kérek! (Farkas István: A becstelenség szülötte!) Farkas képviselő urat rendreutasítom! (Farkas István: Mégis a becstelenség szülötte!) Weltner Jakab: A volt miniszterelnök urat nagy államférfiúnak, előrelátó ál 1 am férfiúnak dicsérik. Kérdem én, Ihogyi amikor a mostani választások előtt Debrecenben programra beszédét tartotta, akkor még sejtelme sem volt az ülése 1931 november $6-án, csütörtökön. ország mostani helyzetéről? Közvetlenül az összeomlás előtt nem tudta, hogy az ország milyen gazdasági viszonyok között él? Ha nem ludta, kétszeresen bűnös! Tudnia kellett volna! (Jánossy Gábor: Csak a jó Isten tudta! Senki a világon nem tudta! — Farkas István: A jói Istenre bízták?) Gyönyörű kis kormányzat az, ahol csak a pénzügyminiszter tudja, hogy meg fognnk halni, és a miniszterelnök nem tud róla semmit. Ez a védelem nagyon rossz. Mert" tudnia kellett volna, hogy az összeomlás előtt vagyunk! Tudta is; azért voltak a választások, mert tudta, hogy az összeomlás előtt állunk. (Farkas István: Gyáván megszökött előle!) Azért kellett ilyen gyorsan választani. Választási programmb eszedében Debrecenben június hó 14-én. tehát közvetlenül a választások előtt, a banketten, amely a programmbeszédet követte, azt mondotta a miniszterelnök úr (olvassa): «Triviális idézettel kezdem, és ezért bocsánatot kérek elsősorban a hölgyektől. Azt mondják, hogy sohasem hazudnak az emberek annyit, nrnt a házasság előtt, a vadászat után, meg a választások aVtt» Ezt tényleg be is tartotta. (Farkas István: Tíz évig hazudtak!) A hasonlat legutolsó téte'lével teljesen egyetértek, mert ha ezután némely részét a programmibeszédnek idézni fogom, azokkal bebizonyítom, hogy enyhén szólva valótlant áhított. A. Budapesti Hírlap, a kormány hivatalos lapja a választások előtt a következőket írta erről a programmbeszédről (olvassa): «Akik a mostani nagy beszédet végighallgatták,, azoknak az volt a közvetlen és legerősebb impressziójuk, mintha ez az államférfiú a történelmi idők őrtornyában állana, szemben azokkal, akik azért nem tudják, vagy nem akarják megérteni, mert nem jutottak feljebb ennek a toronynak egy-két alsó lépcsőfokáná 1 . Bethlen áttekintésének rádiusza messze nyúlik vVsza a múltba és^ a jövőbe és a jövőben is sokkal távolabbi útra vet világosságot, mint afcoké, akik a magyar feladatokat csupán az elnyúló nap lehanva'fló sngárterében nézik.» (Ems hona a szélsőbaloldalon: Ezt is állami pénzen fizetik!) Űgy látszik azonban, hogy egyik lee'nagvobb államférfiunk áttekintésének rádiumában akkor még nem jelent meg gróf Károlyi Gyula miniszterelnök, aki nagyon rövid idő múlva átvette ezt a rádiuszt, átvette az államférfiú «zerepét és itt van, hogy b elvett esi t se. A választások alatt mondott beszédéből itt van még néhány idézet, nagyon érdekeiek (olvassa): «Minden programm annyit ér, amennyiben ér valamit, amennyiben a nemzetet átsegíteni kénes azokon a nehéz gazdasági időkön, amelyekben élünk Ha mégis azt mondom, hogy a mi helyzetünk sok más országéval szemben jobb, úgy az igazat mondom». Vagy például az adók kérdéséről ezt mondta (olvassa): «Önök bizonyára kíváncsiak, mit tervez a magyar kormány az adózás terén, "ßn csak annyit mondhatok, hogy mindazok a hírpfc, amelyek a tanokban napvilágot láttak, bieikliadóról és hasonló száz másféle adónemről, teljesen lécből kapott kobolmányok, mert a kormány ezekkel nem foglalkozik ; sainos. viszont nem helyezhetem kilátásba az adók csökkentését sem.» Adóemelésről tebát nem lesz szó, viszont megTiymgtatásnl a választóknak az adók csökkentését sem helyezheti kilátásba. Nos én azt mondom : nem hiszem, hogy a volt kormányelnök akkor az igazi helvzetet nem látta volna meg. A gyors választások, a
