Képviselőházi napló, 1931. III. kötet • 1931. november 26. - 1934. december 22.

Ülésnapok - 1931-34

Az országgyűlés képviselőházának 34. vannak feldolgozás és áttanulmányozás alatt, és ennek végeztével lesz a kormány abban a helyzetben, hogy lássa, mit tud rendeletileg el­intézni ebben a kérdésben, és mire nézve kell majd kikérnie a törvényhozás intézkedését. Hogy ezeket a túlzott többszörös fizetéseket és álláshalmozásokat meg akarjuk szüntetni, ehhez kétség nem fér, mert ezeknek fenntartása semmiképpen sem indokolt és nem kívánatos. (Helyeslés. — Mojzes János: Ezt a 33-as bizott­ság leszavazná!) Ez nem tartozik a 33-as bi­zottságra. (Mojzes János: Elég szerencse, mert különben leszavazná!) A 33-as bizottságra vo­natkozólag is volt szerencsém ma nyilatkozni: csak a legteljesebb elismeréssel és tisztelettel nyilatkozhatom a 33-as bizottság működéséről. Kérem t. képviselőtársamat és a t. Házat, hogy az interpellációra adott ezt a válaszomat most tudomásul venni méltóztassanak. Rövid időn belül a dolog érdemi elintézéséről is tudo­mást fognak szerezni. (Általános helyeslés.) Elnök: Dinnyés képviselő urat megilleti a viszonválasz joga. Dinnyés Lajos: Mély tisztelettel köszönöm a miniszterelnök úr felvilágosító szavait, és abban .a reményben, hogy még talán csonyi szünet előtt, vagy a közeljövőben tör­vényjavaslattal fog a kormány ebb<m a kérdés­ben a Ház elé jönni, vagy rendelettel fog abban intézkedni, a választ tudomásul veszem. Elnök: A Ház a választ tudomásul veszi. Sorrend szerint következik Propper Sán­dor képviselő úrnak az általános politikai köz­kegyelem tárgyában a miniszterelnök úrhoz be­jegyzett interpellációja. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az inter­pelláció szövegét felolvasni. Brandt Vilmos jegyző (olvassa): «Interpel­láció a miniszterelnök úrhoz. — Elérkezettnek látja-e a .miniszterelnök úr 13 esztendő után az időt arra, hogy az 1918. októberében és az azt követő időkben lezajlott tömegmozgalmakban és azokkal kapcsolatban, továbbá politikai okokból sajtó útján elkövetett bűncselekmé­nyek miatt jogerősen elítéltek vagy terheltek, akár belföldön, akár külföldön tartózkodnak, közkegyelemben részesüljenek ? Hajlandó-e a miniszterelnök úr erre vonat­kozóan sürgősen törvényjavaslatot terjeszteni a Képviselőház elé?» Elnök: Propper Sándor képviselő urat il­leti a szó. Propper Sándor: T. Képviselőház! Inter­pellációm tárgya rokon azzal az anyaggal, amelyet az előttem interpellált képviselő urak terjesztettek elő. Összefügg a magyar élettel, összefügg a magyar válsággal. Ha azt a sok­szor hangoztatott bizonyos új életet el akarjuk kezdeni, ha új utakon akarunk elindulni, ak­kor igenis szükség van arra, hogy az álparla­mentáris rendszert felcseréljük az igazi parla­mentarizmussal, szükség van arra, hogy a tíz­esztendős magnum-áldom ásnak véget vessünk és véget vessünk annak az állapotnak, hogy egyesek mindent maguk alá kaparnak, sokan pedig koplalnak és nyomorognak. Véget kell vetni annak, hogy ' a gondolatszabadságot gúzsbakötik, helyre kell állítani a közszabadsá­got, végre a múltra nézve jóvá kell tenni min­den bajt és hibát és^ egyszer egészen generális gesztussal amnesztiában kell részesíteni azo­kat a politikai üldözötteket, akik még mindig politikai üldözés alatt állanak. Amióta az ellenforradalom magához ra­gadta a hatalmat, a tizenharmadik karácsony virrad az országra, tizenharmadszor jön a ke­resztény szeretet, a megbékélés és kiengeszte­lése 1931 december 9-én, szerdán. 255 lődés ünnepe. Ezt az alkalmat, mint már több­ször^ most is fel akarom használni annak a kérdésnek felvetésére: mikor látja a kormány elérkezettnek az időt arra, hogy ezt a kérdést végre egyszer közmegnyugvásra és közmeg­elégedésre elintézze? A tizenharmadik kará­csony küszöbén, t. Képviselőház és igen t. kor­mény, még mindig vannak börtönben politikai üldözöttek, még mindig bujdokolnak a : kül­földön emigránsok, és nemcsak hogy nem dsökken, hanem még inkább szaporodik az ül­dözöttek száma. Üldözik a munkássajtót kü­lönleges rendszabályokkal, üldözik a munkás­intézményeket, üldözik a munkásság szószó­lóit, tömegével gyártják a pereket, specializál­ják az igazságszolgáltatást, úgyhogy ma az igazsászolgáltatásban van egy jobboldali és van egy baloldali külön mérték. Elnök: Figyelmeztetem a képviselő urat, hogy az igazságszoláltatásnak ilyen pártos megítélésétől tartózkodjék. Propper Sándor: A helyzet ebben a pil­lanatban is az, ami az ellenforradalom tizen­három esztendeje óta állandóan, hogy a jobb­oldali gyilkosok szabadon járnak, közülük né­melyek közhivatalokban f ülnek, (Farkas Ist­ván: Es puccsokat csinálnak!) de börtönben ül egy 83 éves aggastyán Szegeden, aki vala­melyik varasban az októberi forradalomban valami kis szerepet játszott, egy Bártfai ne­vezetű, és nem jöhet haza az emigrációból a 75 éves katholikus lelkész, Hock János (Gr. Ráday Gedeon: Még csak az kellene!) és szám­talan sok-sok olyan becsületes, derék szocia­lista, (Mozgás a jobboldalon. — Mal a sits Géza: Ezen nincs nevetni való!) aki elvi alapon küzdő, tisztakezű ember, politikus volt; nem jöhet haza még mindig csak azért, mert vala­milyen szerepe volt valamelyik társadalmi megmozdulásban, és csak azért, mert férfiú maradt és nem tagadta meg elveit és meg­győződését. Példátlan ez a konok kitartás az üldözés­ben. Még az osztrák szoldateezka sem tudott ilyen kitartóan és hosszasan gyűlölni azok­kal szemben, akik uralmára törtek. A leghosz­szabb tartam a történelem tanueága szerint a párizsi komiműn utáni politikai üldözés, amely azonban kilenc év múlva teljesen megszűnt. Ha figyelembe veszem, hogy azóta elmúlt jó 60 esztendő, és figyelembe veszem, hogy mi már a 13-ik esztendőben vagyunk a forradalmak bukása óta, akkor azt hiszem, hogy ez a mérték már túlságosan sok, túlságosan nagy.túlságosan szigorú. A háború utáni forradalmak aktáit már. egész Európában lezárták. (Tankovits János: Oroszországban nincsenek lezárva!) Ha Tankovits képviselőtársam elismeri, hogy a mai magyar uralom azonos az orosz uralom­mal, akkor igaza van, (Malasits Géza: Ezzel elismeri! — Tankovits János: Szó sincs róla!) de miután önök keresztény erkölcsöket hirdet­nek, nincs joguk ilyen összehasonlításokat tenni. (Tankovits János: Azt tetszett mondani, hogy egész Európában! — Malasits Géza: Ne beszéljen, maga fehér terrorista* — Zaj.) Más országokban is voltak forradalmak, más országokban is voltak váltakozó uralmak. {Folytonos zaj.) — Farkas István: Ö is részt vett az októberi forradalomban! Ha hű ma­radt volna elveihez, ma is benn ülhetne még. — Tankovits János: Miért védik maguk a kommunistákat, hiszen ellenségeik maguknak! — Zaj.) más országokban is voltak politikai üldözések, de minden ország kormányának volt annyi magához való esze, hogy ezeket az ak­•

Next

/
Thumbnails
Contents