Képviselőházi napló, 1931. III. kötet • 1931. november 26. - 1934. december 22.

Ülésnapok - 1931-34

Àz országgyűlés képviselőházának S h. ülése 19$1 december 9-én, szerdán. 24Ï amikor statárium van, a t. kormányzatnak miért nem tetszik őket statárium elé állítani, ha pedig ók nem voltak hibásak, a felbujtókat? De látni ezt a műpuccsot napról-napra, különböző cikkekét, a cáfolatokat jobbrólbalra: mindez semmiképpen sem alkalmas arra, hogy a lelkeket gyökeresen megnyugtassa. (Zaj.) Sforza egy most megjelent müvében azt mondja, hogy Magyarország a választójogi törvény, a sajtókorlátozás és a gyűléstilalom következtében ma Európának második Oroszországa. A magyar nemzet sohasem volt forradalmár nemzet ! Jogaiért mindig síkra t tudott szállni és most is síkraszáll, hogy követelje legelemibb jogát, szabadságjogát és mi is követeljük a kormánytól, hogy ezt a gyűléstilalmi rendeletet minél előbb vonja vissza, hogy a magyar nép, a magyar nemzet necsak kötelességét tudja gyakorolni, hanem jogaival is élhessen. (Ügy van! Ügy van! — Éljenzés és taps a baloldalon.) Elnök: A belügyminiszter úr kíván szólani. vitéz Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter: T. Képviselőház ! Az interpelláló képviselő urak különböző szempontokból világították magi azt a kérdést, hogy miért van szükség a fennálló gyűléstilalom enyhítésére, illetve megszüntetésére. En nem akarok ezekkel a különböző szempontokból polémiába bocsátkozni, (Mojzes János: Nehéz is!) de méltóztassanak megengedni annak hangsúlyozását, hogy a kormányt akkor, amikor ezt a tilalmi rendelkezést kiadta, nem vezette hatalmi szempont, nem vezették a párturalom biztosítására irányuló törekvések, hanem vezette a nemzet egyetemes, nagy érdekeinek szempontja. (Propper Sándor: Mindent ebbe pakkolnak bele! Bő köpönyeg!) A kormányzat úgy ítélte meg a helyzetet, hogy a mai rendkivüli súlyos gazdasági viszonyok között, amikor a kormány tudatában van annak, hogy az újabb és újabb intézkedésekkel fokozott mértékben szükségessé válik az ország közönségének^ teherbíróképessége szempontjából való próbára tétele, szükségessé válik a gazdasági életnek bizonyos fokig való leépítése, ami súlyosan terhelő következményekkel jár a publikumra, akkor a magyar társadalom, bármennyire erős is és bármennyire kipróbált is abban a tekintetben, hogy vészt és vihart szilárdan áll ki, nem bírja ki ezt az izgatást. (Zajos felkiáltások a bal- és a szélsőbaloldalon: Mi nem izgatunk! — Zaj.) Elnök: Csendet kérek! (Propper Sándor: Azok az intézkedések izgatnak!) vitéz Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter: Nem lehet a magyar társadalmat az izgatók további és fokozott munkájának kitenni. (Mojzes János: De strigiis. quae non sunt ... — Buchinger Manó: A miniszterelnök úr izgatott délelőtt. — Zaj.) Az interpelláló képviselő urak egyikemásika a kritika biztosítása jogán kérte a gyűléstilalom felfüggesztését, (Mojzes János: Szomorú dolog, hogy kérni kell!) Igen t. képviselő urak, kérdem én, nincsen ebben az országban olyan szabad tere a kritikának, mint amilyen sehol másutt a világon? (Elénk ellenmondások a bal- és a szélsőbaloldalon. — Mojzes János: Ezt igazán nem lehet mondani! — Elnök, csenget.) Tessék a képviselőházi naplókat elolvasni, tessék elolvasni a magyarországi újságokat, (Felkiáltások a bal- és a szélsőbaloldalon: Az egyetlen hely, ahol beszélni lehet!), méltóztatnak látni, hogy a kritikának ennél szabadabb tere sehol sincsen. {Elénk ellenmondások a bal- és a szélsőbaloldalon. — bau?. Amikor a régi állanirend, a cáriznms. és minden, ami régi volt, teljesen felfordult, egy új világrend alakult ott ki a maga esztelenségóvel, amelyben ezrek és miLiók nyomorognak. Ók" maguk itt átvették Stolipyn rendszerét és a nyomort és kétségbeesést növelik azáltal, hogy a régi recept szerint elnyomják a kritika jogát és elnyomják a szabadságot. Avagy nézzük Spanyolországot. Ott is diktatúra volt. Elnyomták a kritika szavát, nem tűrtek ellenvéleményt. És mi van ma Spanyolországban?. Az alvó parázs lángra lobbant, felfordított mindent, egyházat, királyságot, még ma is ég és hogy 'hol fog megállni, azt ma még nem mondhatjuk, és nem állapíthatjuk meg. Ezeknek az említett rendszereknek is politikai okok voltak mindenkor a szülői, behozván a gyűlés tilalmát. Legyen szabad itt leszögeznem, hogy nálunk a gyűléstilalom behozatalára a t. kormánynak semmi politikai oka nem volt A kormány egy őrült ember gaztette következtében léptette életbe a gyűléstilalmat. Egy őrült gaztette volt az ürügy, mondván, hogy ez alkalmas a mai fűtött atmoszférában arra, hogy az országban izgatás folyjék és ezáltal az amúgy is ideges lelkeket esetleg szélsőségekre ragadtassa. Ez a gyűléstilalom, ha nem is vallja be nyíltan a kormányzat, az ellenzék ellen van statuálva. (Mojzes János: Természetes!) Pedig nem értein és nem tudom, hogy miért félnek tő lünk, ellenzéktől. En már sok gyűlésen vettem részt, de ha mi, ellenzéki képviselők kimentünk a falúba, sohasem izgattunk, sohasem lázítottunk, ellenkezőleg igenis mi vagyunk azok, akik a népet fékezzük, akik a könnyeket felszárítjuk, akik a népet vigasztaljuk, hitet és reményt öntve bele egy jobb jövő reményében A tények voltak azok, amelyek ebben az országban a lelkeket odakényszerítették, hogy bizalmatlanok legyenek a mai kormányzattal szemben. Ha mi kimegyünk a vidékre, gyűlést tartunk és elmondjuk a tényeket, az nem izgatás. A mai időkben, amidőn Magyarországon ezek a szomorúan súlyos állapotok vannak, tényleg furcsán hangzik és bizonyos lelkekbe« izgatólag hat az, ha előállunk és megmondjuk, hogy máról-holnapra emberek vagyonokat harácsoltak. Ezt nem mi statuáltuk, ezt ez a rendszer termelte ki. Ennek a rendszernek égisze alatt, mint egyik igen t. képviselőtársam mondotta, voltak a rendszernek olyan tá maszai, .akik úszónadrágban jöttek ide és ma köntös van rajtuk. Ezzel szemben én kénytelen vagyok megállapítani, hogy nagyon sokan vannak ennek a rendszernek olyan támaszai, akiknek még úszónadrágjuk sem volt, hanem fügefalevéllel jöttek és most bíboros, hermelin E

alást van rajtuk és tetemes vagyonuk van ízért elvenni emberi jogainkat nem lehet. Gladstone angol államférfiú állapította meg egyik munkájában, hogy abból, amit az emberek elmondhatnak, ritkán lesz baj, de abból, amit nem mondhatnak el, mindig baj szokott lenni. E gyűléstilalom következtében is lassan-, ként két Magyarország keletkezik. Az egyik a földfeletti Magyarország, a másik a földalatti Magyarország! A földalatti Magyarország nem a szankcionált pártokból áll, ez abból a határtalan elégedetlenségből él, amely sejtszerűen szaporodik, napról-napra hatalmasabb tömege ket mozgat meg, amely mozgalmakat itt még nem lepleztek le, mert ezek nem műpuccsok, amelyeket napidíjak mellett házhoz szállít az igen t. kormányzat igen különböző időben, és már kabarétéma. Ezeken a mtipuccsokon a magyar nemzet ma nevet, annál is inkább, mert, hogyha tényleg komoly puccs volt ez, akkor.