Képviselőházi napló, 1931. III. kötet • 1931. november 26. - 1934. december 22.

Ülésnapok - 1931-34

Az országgyűlés képviselőházának 31*. Különösen a sómonopóliumnál megemlítem, hogy az egy teljesen idegen bankérdekeltség" tulajdonában van. Itt nagyon is kellene gondolkodni azon, hogy a sómanipulációval egy színmagyar intézet, egy szövetkezet, például az Okh. bízassák meg, amely már most is foglalkozik sómanipulációval, azonban eddig annak csak — hogy úgy mondjam — állatibb részét végzi el, mert a sókirakást eszközli munkanélküli földmunkásokkal. Ezen a téren ki kellene mélyíteni ezt a kérdést s a sómonopóliumot és a cukormonopóliumot teljesen át kellene adni a szövetkezeteknek. Mielőtt felszólalásom yégkonklúzióját levonnám, egy teljesen általános jellegű kérést intézek a miniszterelnök úrhoz. (Halljuk! Halljuk!) A Népszövetség pénzügyi bizottságának jelentése folytán számolnunk kell azzal, — legalább az eddigi kijelentések szerint — hogy a búza a jövőben segítésben nem részesül. Közhely s ma már az ipari és kereskedelmi érdekeltségnek is látnia kell, hogy Magyarországon a föld az egyetlen erőforrás, amelynek kiapadása esetén az egész gazdasági élet medre kiszikkad. A népszövetségi szakértők, akik azt az előbb említett tanácsot adták, idegen és ipari államok polgárai, úgyhogy azt az igazságot, amelyet előbb elmondottam, ők nem érezték és nem érezhették át. Nekünk azonban, akik foglalkozási ágra tekintet nélkül ennek az alapvető bajnak áldozatai vagyunk, speciális viszonyaink ismeretében speciális orvosságokhoz kell fordulnunk. A mezőgazdaság beteg. A mezőgazdaság orvosság nélkül nem állhat fenn s én végzetes szerencsétlenség kiindulópontjának tartanám azt, ha a mezőgazdaság legalább olyan mértékben nem részesülne termelési segélyben, hogy az a mi önköltségi árainkat fedezze.^ Nagy segítség lenne az iparcikkek árának leszállítása is. (Felkiáltások balfelől: Kartellek!) Nekünk, gazdáknak, amikor a búza áráról van szó, mindig azt mondják, hogy azt nem lehet feljebb emelni, mert hiszen világpiaci nívón van. Hát mozogjanak akkor az iparcikkek árai is világnívón, s akkor nekünk nem kell termelésig segély, (Ügy van! balfelöl.) nem kell semmi néven nevezendő segély, megállunk a saját lábunkon is. T. Ház! Valamennyiünknek tisztában kell lennünk azzal, hogy mindaddig, míg minden bajnak forrása, Trianon, meg nem szűnik, amíg azt az éppen Trianon folytán haldokló világnak az összefogása el nem söpri, addig nekünk még keserves^ Golgothát kell megjárnunk. De azzal is számolnunk kell, hogy ha minden nemzetmentő ideát százszázalékig és éjjelt nappallá teve megvalósítunk is, akkor is még mérhetetlen nyomorúság várakozik reánk. De nekünk mégis küzködnünk kell, mert győzni fogunk, csak legyünk makacsul és mindennek ellenére bizalommal. T. Ház! Virradat előtt legsötétebb az éjszaka. En ebben a lelkeket megülő komor feketeségben igenis, látom a hajnalcsillagot, amely keresztül fog bennünket vezetni az átmeneti idők nyomorúságán és ez a hajnalcsillag az egyéni becsület, a közélet tisztasága, amely minden államnak talpköve és támasza. (Élénk helyeslés és taps.) Miután tudom, hogy ennek a fundamentumnak legönzetlenebb harcosa a miniszterelnök úr, bizalommal vagyok iránta és a jelentést elfogadom. (Elénk helyeslés, éljenzés és taps a jobboldalon. A szónokot számosan üdvözlik. I ülése 1931 december 9-en, szerdán. 213 * Elnök: Szólásra következik? Brandt Vilmos jegyző: Farkas István! Farkas István: Az előttem szólott t. képviselő úr úgy fejezte be beszédét, hogy látja a hajnalt, látja felkelni azt a szép napot, amely őt reménnyel tölti el, de annak ellenére, hogy beszédét úgy kezdte: baj van, veszélybe jutott hajó vagyunk és mindenki menjen a fedélzetre, azt mondotta: ne vizsgáljuk azt, hogy ennek a hajónak konstruktőre, tervezője rosszul építette meg ezt a hajót, ő végeredményben erről a rossz hajóról is látja a hajnalt, bízik ebben a rossz hajóban, ezen a rossz hajón akar tovább építeni, ezen a rossz hajón akar megmaradni és ezen a rossz hajón akarja az országot boldogítani. En úgy tudom, hogyha egy hajót katasztrófa ér, akkor annak kapitányát, vezetőit kérdőre vonják és nem állítják fel azt a tételt, hogy azzal a rossz hajóval menjünk tovább, hanem azt a hajót kivonják a forgalomból, csinálnak egy jobbat, tökéletesehbet és azzal a tökéletes hajóval mennek neki a viharnak és így akarják elérni a célt. Igaza van a t. képviselő úrnak abban, hogy rossz hajón ülünk: ennek a kormányzati rendszernek hajóján. Konstrukciója is rossz volt, a kiindulása, a megtervezése is rossz volt, (Kabók Lajos: A kormányos is rossz!) mert nem a nép egyetemének vágyára, akaratára, nem a közszabadságra, nem a demokráciára volt felépítve, hanem arra az autokrata rendszerre, amellyel egyszer már tönkretették Magyarországot és amellyel most másodszor juttatják ezt a megcsonkított trianoni Magyarországot olyan válságba, tényleg olyan katasztrófába, amely csak rossz hajót érhet, és amelyet a vihar ellenére mégis tengerre bocsátanak. 1924-ben szanálták ezt az országot. Akkor indult el az a nagy hozsannával fogadott politika, amely restaurálni akarta Magyarországot és amely ígért mindent, ma pedig ott tartunk, hogy megint szanálnak. Kiküldöttek a 33-as bizottságot, de nem tudom, hogy ezt a 33-as bizottságot miért akarják még tovább fenntartani? Meddig akarják az urak ezt a parlamentet semmibe venni, meddig komédiáznak itt azzal, hogy a kormány a 33-as bizottság háta mögé bújva, olyan adóemeléseket csinál, amelyek ellenkeznek azzal, amit ígértek a választások előtt? (Szeder Ferenc: Sőt még a józan ésszel is ellenkeznek ezek az adóemelések!) Hiszen tudják, hogy ezeknek az adóemeléseknek gyakorlati hasznuk nem is lesz. Az egyik kormánypárti képviselő, a 33-as bizottság egyik elnöke állapította meg a választások tartama alatt, hogy szamárság arról beszélni, hogy adóemelés lesz. Elnök: Képviselő úr, szíveskedjék a parlamenti illemnek megfelelő kifejezéseket használni. Farkas István: Bocsásson meg nekem a t. Ház és bocsásson meg nekem a t- elnök úr... Elnök: Tudomásul veszem. Farkas István: ... de Ugrón Gábor képviselő úr, az egységespárt egyik oszlopos tagja, a 33-as bizottság egyik elnöke mondotta. Itt van a kezemben az «Uj Somogy» című lap, amely kiadta Ugrón Gábor képviselő úr programmbeszédét 1931. június 14.-én. Ebben szó szerint ez van (olvassa): «Kortesfogásból ter^ jesztik azt a híresztelést, hogy a kormány új adóemelésre készül. Senkinek sem jut eszébe ilyen súlyos viszonyok között ilyen szamárságra gondolni.» (Derültség.) Elnök: Képviselő úr, ez nem itt, a parlamentben hangzott el.