Képviselőházi napló, 1931. III. kötet • 1931. november 26. - 1934. december 22.

Ülésnapok - 1931-28

Az 'országgyűlés képviselőházának 28. ü ségek is elimináltatni fognak. (Dinnyés Lajos: Szivattyúteleppel !) Ez már részletkérdés. A legnagyobb nehézség azonban t. Ház a járulékok kérdése. Méltóztatnak tudni, hogy ez a társulat külön törvénnyel, az 1925: IV. te.-kel 7 millió pengő kölcsönt kapott az államtól. Az »akkori kamatozás és 15 évi törlesztés mellett ezeknek a súlyos terheknek viselését a mai adott viszonyok között, természetesen az érde­keltek bizony alig bírják el. Éppen ezért már a múlt kormány pénzügyminisztere erre a rend­kívüli helyzetre való tekintettel a múlt eszten­dei járulék 50%-át függőben tartotta. Én köte­lességemnek tartottam ugyanilyen értelemben az idei esztendőre is megkeresni a pénzügymi­niszter urat és kérni arra, hogy vagy a kérdés ideiglenes rendezésével, vagy esetleg magának az 1925 : IV. tc.-nek talán oly értelmű módosí­tásával, hogy a törlesztés hosszabb időre tolas­sék ki, — mert hiszen a 15 év alatt való törlesz­tés teszi súlyossá főleg a helyzetet, nagy össze­gek törlesztéséről lévén szó — a kérdést ren­dezze. Azt hiszem, ha ennek a megoldásnak is megvolna a lehetősége és ha a műszaki kérdést ennek az újabb csatornának létesítésével kor­rigálják, végül, ha az osztályozás kérdését biztosítani tudjuk, azt hiszem, nyugvópontra fog jutni ez az érdekeltségek között sok nyug­talanságot okozó kérdés is. (Helyeslés jobb­felől.) Elnök: Napirend előtti felszólalás sem vita, sem határozathozatal tárgyát nem képezheti. Temesyáry Imre képviselő úr, mint a pénz­ügyi, '• közjogi, valamint közgazdasági és köz­lekedésügyi együttes bizottság előadója, jelen­tést kíván előterjeszteni. Temesváry Imre előadó: T. Ház! Az épít­kezések előmozdítását célzó egyes intézkedé­sekről és az Országos Lakásépítési Hitelszö­vetkezetről szóló 1930 : XLI. te. kiegészítése tárgyában beterjesztett 95. számú törvényja­vaslatról a pénzügyi, közjogi, valamint köz­gazdasági és közlekedésügyi együttes bizott­ság jelentését tisztelettel beterjesztem. Kérem annak kinyomatását, szétosztását és napirendre tűzését. Elnök: A beadott jelentést a Ház kinyo­matja, a Ház tagja között szétosztatja; an­nak napirendre tűzése iránt később fogok a t. Háznak előterjesztést tenni. Következik a napirenden lévő két jelentés együttes vitájának folytatása (írom. 16, 17. 62). Szólásra következik? Patacsi Dénes jegyző: Meskó Zoltán. (Kun Béla: Mi van a titkos választójoggal? Mikor lép ki a kormányzópártból a t. képviselő úr?) Meskó Zoltán: T. Képviselőház! Mielőtt beszédem tulajdonképpeni tárgyára rátérnék, engedje meg a t. Ház, hogy már csak azért is, mert magam is el szoktam követni azt a hibát, hogy néha-néha közbeszólok, legelőször erre a közbeszólásra válaszoljak. Álláspontomat a választójog kérdésében itt a Házban többször kifejtettem és a választó­jog kérdésében elfoglalt álláspontomat nem­csak szóban, hanem szavazatommal is alátá­masztottam, őszintén és nyiltan kijelentem, hogy a választójog kérdésében a maga egé­szében osztozom Apponyi Albert gróf t- kép­viselőtársam véleményében. Pártunk Pro­grammpában benne van a titkos választójog. Ezt már félve mondom, mert rendszerint azt mondják, hogy hiszen kenyeret nem kér, benne maradhat. Mi azonban, akik a titkos választó­jog alapján állunk, mint ahogyan magam is és képviselőtársaim közül többen a pártban a lése 1931 november 26-án, csütörtökön. 7 titkosság alapján állunk, (Helyeslés a balol­dalon.) igenis anindent elkövetünk a magunk részéről itt benn a pártban, hogy a következő választás már a titkosság jegyében folyjék le. (Felkiáltások balfelől: Mikor? —• Jánossy Gábor: öt év múlva, ha lejár a ciklus! — Fel­kiáltások balfelől: Tavasszal!) Egészen őszintén és nyiltan megmondom, hogy az egész ajánlási rendszer csődöt mon­dott. (Ügy van! Ügy van! balfelől.) Az aján­lási rendszer jelenlegi formájában fenn nem tartható (Jánossy Gábor: Ügy van!) és azt er­kölcstelennek minősítem. Erkölcstelen azért, mert a legtöbb visszaélésre ad alkalmat úgy az ellenzék, mint a kormánypárt részéről, mert az ötvenfilléres aláírásgyűjtők nem azt nézik, hogy melyik pártnak hamisítanak, hanem hogy melyiktől kapják meg aláírásonként az ötven fillért. Ez pedig megtörténik minden pártnál. Osztozom azonban Nagy Emil t. képviselő­társam véleményében is, aki azt mondotta, hogy a mai kerületi beosztás mellett többet fel sem lépne. Teljesen igaza van, mert amig a mai kerületi beosztás mellett és nem nagyobb kerületben és nem lajstroïnos szavazás alapján választanak, addig azok kerülnek be képvise­lőknek, akik a legtöbbet ígérik, akik demagó­goskodnak, akik a nyomorbajutott magyar népet a legjobban tudják hangolni és félrevezetni. En ezzel a kérdés s el^ többet nem is foglalkozom. mert erős a meggyőződésem, hogy a következő választás titkosan és lajstromosan" fog az or­szágban megtörténni. (Taps balfelől.) A másik kérdés az, hogy mikor lépek ki a pártból. (Weltner Jakab: Ideje volna már!) Erre sem térek ki. Megmondom őszintén, hogy amikor az a hajó, — amelyen szolgálatot telje­sítettem én is, ha nem is mint kormányos és. nemis kapitányi minőségben, csak mint egy­szerű matróz, — a nemzetközi szelek következ­tében a viharzó tengeren sziklára nient é* lé­ket kapott, akkor nem illendő a hajót a^ matróz­nak sem elhagyni, amikor a kapitány és a kor­mányos kezében tartja a kormány rúdját. Leg­alább is illik megvárni, amig valahogy rend­behozzák a dolgokat. Ha-azonban ez a hajó az­után a továbbiakban nem azon az úton halad, (Kun Béla: Már most sem úgy halad!), amely az ország demokratikus felfogásának megfelel és az én szempontomból nézve, az ország föld­mívelő népének t érdekeit szolgálja (Weltner Jakab: Akkor már most nyugodtan csomagol­hat és jöhet!), akkor nem mint menekülő patkány, hanem felemelt fővel fogok a hajó­ról leszállani. (Zaj a bal- és a szélsóbalolda­lon!) Ezek után kijelentem, azt hiszem, nem szol­gáltattam okot erre a közbeszólásra, mert azok közé tartozom, akikkel együtt elmondhatom, hogy meggyőződésemmel szemben kényszert nem követek el, hanem mindig őszintén és bát­ran, nyiltan meg mertem mondani és megmon­dottam a magam effvéni meggyőződését, véle­ményét. (Jánossy Gábor: Minden képviselőnek ez a kötelessége!) Áttérve beszédem tulajdonképpeni tárgyára, csodálkoznom kell azon, hogy amikor az ország ebben az őrült, súlyosan nagy gazdasági vál­ságban van, amikor a hajóból már alig lát­szunk ki, többet említik itt az országgyűlésen a t. szónok urak Lillafüredet, mint Trianont. Lát­juk, hogy Borah szenátor, Mussolini, Grandi és .elsősorban a mi nagy angol pártfiogónk, lord Rothermere (Éljenzés a jobboldalon.) egymás­után rámutatnak fontos, komoly, mélyreható gazdasági tanácskozások közepette arra, hogy addig, amig ez a helyzet fennáll, a gazdaság?

Next

/
Thumbnails
Contents