Képviselőházi napló, 1931. III. kötet • 1931. november 26. - 1934. december 22.

Ülésnapok - 1931-31

112 Az országgyűlés képviselőházának aki egészen nyersen rámutatott arra a tényre, hogy valljuk be és lássuk be, hogy Magyarország bortermelése igenis olyau méreteket Öltött, amelyeket sem magunk elfogyasztani nem tudunk, sem exportálni nem tudunk. (Lázár Miklós: Ez helyes!) Olyan kérdés ez, amellyel komolyan kell foglalkoznunk és méltóztassék meggyőződve lenni, amennyiben sasst tapasztalom, hogy a magyar gazdatársadalom saját gazdatársaival szemben isi nem látja be azt, hogy ma szőlőt az országnak csak olyan részén szabad termelni, amely kizárólag bortermelő vidék, (Helyeslés és taps d baloldalon.) nem fogok attól sem visszariadni, hogy az államhatalom kényszerével is belenyúljak ennek a kérdésnek ezúton való gyökeres rendezésébe. Mert ezt a kérdést meg kell oldanunk, nemcsak arxa a nagy gazdasági, hanem arra a nagy szociális szempontra való tekintettel is, amely e kérdés megoldásához fűződik. (Elénk helyeslés és taps a baloldalon. — Lázár Miklós: Bár már pár évvel ezelőtt lett volna miniszter a miniszter úr! — Jánossy Gábor: Jobb későn, mint soha! — Derültség. — Friedrich István: Mennyi az egész agrárexport? Inkey igen t. képviselőtársam a tejrendelet kérdésével foglalkozott és kifogás tárgyává tette, hogy ez a rendelet, amelyet cl öö~t£VS bizottság elé vittem, nem oldja meg a problémát, főképpen nem szolgálja a termelők érdekeit. Méltóztassanak megengedni, hogy utaljak arra t. Ház, hogy ez a rendelet mindössze két hete van életben, annak .hatását elbírálni ma onég nem lehet, mégis azt 'hiszem, helyesek voltak azok az intenciók, amelyek annak a rendeletnek előkészítésében vezettek. En nem tűzhetek magam elé más célt, mint amit elérni is tudok. Kitűzött célom az volt, hogy biztosítsam a termelőknek azt az árat, amely árat ezidőszerint a tejükért kapnak, másodszor, hogy bár a termelőknek ezt a mai árat tudom biztosítani, mégis olcsóbbá tegyem a fogyasztók részére a tejet, végül pedig, hogy a forgalombahozott tej kifogástalan jóminőségű, (hamisítatlan tej legyen. Ezt a^ három célt szolgálja ez a rendelet, és r hiszem és remélem, hogy azokkal az intézkedésekkel, amelyek ebben a rendeletben foglaltatnak, ezt a célt el is tudom érni. Mit nem fogok tudni elérni? Nem tudom elérni tudniillik azt, hogy az ipari tej árát felemeljem. Ehhez azonban nincs is meg a lehetőségem, mert mint (nagyon jól méltóztatnak tudni, a vaj ára a berlini vajtőzsdének árához igazodik, tehát azipari feldolgozás alá kerülő ipari tej ára függvénye a berlini vajáraknak, ebbe belenyúlni pedig nincs módomban és erre nincs lehetőségem. De igenis, úgy érzem, hogy a magyarországi tejkérdést a budapesti tejpiacon keresztül lehet megfognom, és ha itt rendet fogok tudni teremteni, ennek vissza kell hatnia általánosságban a magyar tejtermelés kérdésére. Továbbmenni ezen a téren nem tudok, mert különben olyan feladatot vállalnék, amelyet teljesíteni nem áll módomban. (Mojzes János: A termelő negyedrészét kapja a kartellárnak!) Inkey t. képviselőtársam a halértékesítés kérdését is felvetette és panaszkodott, hogy nem tudunk élőhallal kimenni a külföldre. Jelentem, hogy ezek a nehézségek kiküszöbölődtek, a Nemzeti Bank erre a célra már rendelkezésre áll úgy, hogy a halszállítmányok akadálytalan kivitele biztosítva van. Ugyancsak Inkey t. képviselőtársam tette szóvá a fahasználat kérdését és utalt arra, hogy nincs szükség Magyarországon ilyen . ülése 19$ 1 december 2-án, szerdán. nagymennyiségű fabehozatalra, hanem talán saját termelésünkből is tudjuk a szükséges fatömeget előteremteni. Voltam bátor ebben a kérdésben egy interpelláció kapcsán már a t. Ház elé tárni azokat a számszerű adatokat, amelyekből konstatáltam, hogy Magyarország, sajnos, a trianoni határok következtében igenis elvesztette erdeinek legnagyobb részét és kénytelen külföldről megfelelő mennyiségű fát behozni. Nem állítom, hogy nem lehetne egy-két esztendőn keresztül talán saját fatermelésünkkel is elérni azt, hogy egy-két évig nem volna fabehozatalunk, de állítom, hogy ebben az esetben olyan rablógazdálkodást kellene folytatnunk, erdőink tőkéjét annyira fel kellene használnunk, hogy azután még több külföldi fára szorulnánk. Nemcsak termelési, hanem szociális érdekből is, hogy az országot tűzifával elláthassuk, kötelességünk gondoskodni arról, hogy megfelelő tűzifa külföldről is behozassák, mindig tekintettel a hazai termelés megvédésére. Hiszem, hogy amikor a fabehozatal idei mennyiségét a tavalyi behozatal 75%-ában prelimináltuk, termelőink is megtalálják számításaikat és a kérdés úgy szociális szempontból, mint az ár és a készletek tekintetében megfelelően megoldódik. (Mojzes János: A monopóliumból ne legyen árdrágítás!) Gaal Gaston • igen t. képviselőtársam a szérum drágaságának kérdését vetette fel. (Jánossy Gábor: Ez is régi gravamen!) En itt bizonyos fokig már perfektumokra ás utalhatok működésem során, t. Ház. Úgyszólván miniszterségem első napjaiban foglalkoztam ezzel a kérdéssel és azzal a kéréssel fordultam a szérumtermelő intézetekhez, hogy tekintettel a kérdés nagy közgazdasági jelentőségére, amely abból áll, hogy gazdáink mentül olcsóbban jussanak a szérumhoz, szállítsák le a szérumok árát. Ezt a kérésemet honorálták is az intézetek, annyiban, hogy 10%-os árleszállítást jelentettek be. Azonnal közöltem az intézetekkel, hogy ez a leszállítás a gazdatársadalom, igényeit nem elégíti ki (Ügy van! Ügy van! a jobb- és a baloldalon.) és utaltam arra, hogy tessék nekik a termelést racionalizálni, tessék fuzionálni és tessék megtalálni a módját és lehetőségét annak, hogy áraikat tekintélyes mértékben apasszák. Miután ezek a tárgyalások nem vezettek eredményre, megadtam az engedélyt egy új szérumtermelő intézet felállítására (Hosszantartó élénk éljenzés és taps a jobb- és a baloldalon.) és ennél az intézetnél kikötöttem, hogy a szérumok árát az akkori árak 30%-ával, a többi ojtóanyagok árát pedig az akkori árak 50%-ával szállítsák le. (Elénk helyeslés és taps a jobb- és a baloldalon.) Azt hiszem, hogy ezzel talán elértük azt a célt, amelyet Sigray igen t. képviselőtársam is, Gaal Gaston t. képviselőtársam is, de többen is felvetettek itt a Házban és ezzel az intézkedéssel a gazdatársadalomnak ezt az érdekét megfelelően szolgáltam. Egyben azonban kötelességem itt bejelenteni, t. Ház, hogy a magyar szérumok árai a mostani vonatkozásban is nem olyan horrensek, amint azt itt egyikmásik oldalról beállították, mert Ausztriát kivéve, mindenütt drágább a szérum,^ mint Magyarországon. Ausztriában pedig azért olcsóbb, mert az osztrák kormány fizeti a gazdáknak az árdifferenciát. (Farkasfalvi Farkas Géza: Az állatorvosi jutalékokat kellene leszállítani, vagy megszüntetni. Ma is jutalékot kapnak a gyáraktól.) Gaal Gaston igen t. képviselőtársam az ingatlanforgalom kérdésével is foglalkozott.