Képviselőházi napló, 1931. II. kötet • 1931. november 04. - 1933. november 25.

Ülésnapok - 1931-18

Az országgyűlés képviselőházának 18. nos: Zsifkovics rendezte azt a választást! — Büchlei' József: Semmi változás nines, ugyanolyan gazságok történnek, mint azelőtt! — Zaj.) A megbízólevelet a Ház megvizsgálás és ^^jelentéstétel céljából kiadja, az állandó igazoló» bizottságnak. (Gaal Gaston: Hamisítás mint ^konstruktív eszköz! — Propper Sándor: Az ~~" augurok összenevetnek! — Kun Béla: Csak 200 ellenzéki választó aláírását fogadták el! — Zaj.) Méltóztassanak csendben maradni. Napirendünk szerint következik a gazdasági és hitelélet rendjének, továbbá az államháztartás egyensúlyának biztosításáról szóló 1931 : XXVI. te. alapján tett, valamint az ország gazdasági és pénzügyi helyzetére tekintettel szükségessé vált egyéb fontos rendeletekről a m. kir. minisztérium jelentésének, a pénzügyi bizottság idevonatkozó jelentésének és a 33-as országos bizottság 6-os albizottsága jelentésének tárgyalása. Minthogy ez a tárgy a napirendünk második pontja alatt szereplő üggyel tartalmilag összetartozik, ennélfogva a házszabályok 138. §-ának 2. bekezdése alapján javaslom a t. Háznak, hogy ennek a két tárgynak általános vitáját egyesítse. Természetes, hogy a t. Ház a szavazást mindegyik tárgyról külön-külön fogja megejteni. Méltóztatnak ezt a javaslatomat elfogadni! (Igen!) A Ház az elnöki javaslatot elfogadta. Az előadó urat illeti a szó. (Kun Béla: Egyórás beszédidővel! — Ügy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon.) Temesyáry Imre előadó: T, Képviselőház! Méltóztassék megengedni, hogy a házszabályok 154. §-a értelmében, minthogy az előadóra nézve is kötelező az egynegyedórai beszédidő, azt a kérést terjeszteni elő, hogy méltóztassék beszédidőmet egy negyedórával meghosszabbítani. (Folytonos zaj.) Elnök: Méltóztatnak a kért meghosszabbítást megadnii (Igen!) A Ház a kért meghoszszabbítást megadja. Temesváry Imre előadó: T. Ház! Mindenekelőtt ismertetem azt a javaslatot, amelyet az 1931 : XXVI. te. tárgyalása alkalmával Hadik János gróf felsőházi tag úr határozati javaslatként a Ház elé terjesztett. Ez a határozati javaslat a következőképpen szól (olvassa): «Állapítsa meg a Felsőház határozatilag azt, hogy a törvényjavaslat 2. §-ában foglalt felhatalmazás alapján a kormány csak a gazdasági és hitelélet rendjének, valamint a.z államháztartás egyensúlyának biztosítására irányuló rendelkezéseket tehet, és hogy a törvényjavaslat 2. Vában nem nyert a kormány felhatalmazást arra, hogy alkotmányunknak • törvényen vagy szokásjogon alapuló szabályait rendeletileg módosíthassa vagy hatályon kívül helyezhesse.» Minthogy a pénzügyi bizottság megállapítása szerint ez a határozati javaslat a törvény szellemével ellentétben nem áll, a pénzügyi bizottság javasolja a t. Képviselőháznak, hogy azt országos határozattá emelni méltóztassék. T. Képviselőház! A gazdasági és hitelélet terén világszerte bekövetkezett megrázkódtatások, sajnos, hullámveréseiktől nem kímélték meg a mi szerencsétlen kicsiny országunkat sem, és ennek következtében a törvényhozás a gazdasági és hitelélet rendjének megóvása, va

: lamint az államháztartás egyensúlybahozatala érdekében megalkotta az 1931 : XXVI. tc-et. Ebben a felhatalmazási törvényben a kormány meghatalmazást nyert arra nézve, hogy már korábban kiadott rendeleteihez kapcsolódva ülése 1931 november 10-én, kedden. 49 mindent megtegyen, amivel a gazdasági és hiteléletet rendbehpzhatja és az államháztartás egyensúlyát biztosíthatja. Felhatalmazást nyert arra is, hogy olyan intézkedéseket tehessen, amelyek egyébként a törvényhozás hatáskörébe tartoznának. A törvényben egyúttal utasítást kapott a kormány arra nézve, hogy az államháztartás kiadásait csökkentse és ezenkívül — hogy az államháztartás egyensúlya biztosítható legyen — bevételeit fokozhassa. Azokban '

t az esetekben azonban, amikor olyan intézkedéseket tesz, amelyek egyébként alkotmányunk értelmében a törvényhozás jogkörébe tartoznának, köiteles azokat a rendeleteket mindenkor az országgyűlés két házából alkotott, 33 tagból álló országos bizottság elé terjeszteni. A törvény 8. §-a értelmében a kormány mindezekről a megtett intézkedéseiről jelentést tartozik tenni az országgyűlésnek. Ennek a kötelezettségnek felelt meg a kormány akkor, amikor a gazdasági és hitelélet rendjére, továbbá az államháztartás egyensúlyban tartására vonatkozó 1931 : XXVI. te. alapján kiadott rendeleteiről az előttünk fekvő jelentést a törvényhozás elé terjesztette. Méltóztassanak tehát megengedni, hogy az ebben a jelentésben foglaltakat röviden összefoglalva a következőkben ismertessem. Á jelentés tulajdonképpen két főrészre oszlik. Az első rész az említett felhatalmazási törvény alapján kiadott rendeletekre vonatkozik, és ennek A és B melléklete tartalmazza mindazokat a rendeleteket, amelyeket a törvény meghozatala előtt a kormány már kiadott, és amelyeket a hivatkozott törvény 1. §-a már legalizált, és tartalmazza azokat a rendeleteket is, amelyeket tevábbmenőleg már ezen törvény alapján bocsátott ki, s tartalmazza azokat is, amelyeket ezeknek folyományaként az egyes miniszterek adtak ki a kiadott kormányrendeletek végrehajtására. Ezenkívül ezek a mellékletek felsorolják még azokat a rendeleteket is, amelyeket a kormány, illetőleg az egyes miniszterek nem a hivatkozott 1931 : XXVI. r te. alapján adtak ki, hanem amelyeket e törvény szellemében kiadott kormányrendeletek módosítása, illetőleg végrehajtása céljából szintén abból a célból adtak ki, hogy az 1931 : XXVI. te.-ben kontemplált cél minden tekintetben elérhető legyen. Ennek a jelentésnek második része foglalkozik az ország pénzügyi helyzetének megvizsgálására ideküldött nemzetközi pénzügyi bizottság tárgyalásaival és ezeknek a tárgyalásoknak eredményéről közzétett jelentésével. Hozzá van még csatolva a kormányjelentéshez a 33-as országos bizottság által az államháztar tásban elérendő megtakarítások megállapítása céljából kiküldött 6-os albizottság jelentése is, amelyet majd a későbbiek folyamán leszek bátor szintén ismertetni. A minisztérium jelentésének A és B mellékletében felsorolt rendeletek szintén három csoportba sorolhatók. Az első csoportba tartoznak azok a rendeletek, amelyek a gazdasági és hitelügyi kérdésekre vonatkoznak, és amelyeknek célja az volt, hogy a gazdasági és hiteléletet a további megrázkódtatástól megmentsék és lassú átmenetben átvezethessék azt a normális mederbe. Ezek közül kiemelendőnek tartom a pengőértékre szóló pénzköveteléseknek aranypengőben való megállapítására vonatkozó rendeletet és ennek végrehajtására vonatkozólag kiadott későbbi rendeleteiket. Ezen rendelet értelmében aranypengőnek tekintendő a 0*26'315*789 százmilliomodrész gramm tiszta színarany.^ További intézkedésig a kiadott rendeletek értei-