Képviselőházi napló, 1931. II. kötet • 1931. november 04. - 1933. november 25.

Ülésnapok - 1931-18

Az országgyűlés képviselőházának 18. nos: Zsifkovics rendezte azt a választást! — Büchlei' József: Semmi változás nines, ugyan­olyan gazságok történnek, mint azelőtt! — Zaj.) A megbízólevelet a Ház megvizsgálás és ^^jelentéstétel céljából kiadja, az állandó igazoló­» bizottságnak. (Gaal Gaston: Hamisítás mint ^konstruktív eszköz! — Propper Sándor: Az ~~" augurok összenevetnek! — Kun Béla: Csak 200 ellenzéki választó aláírását fogadták el! — Zaj.) Méltóztassanak csendben maradni. Napirendünk szerint következik a gazda­sági és hitelélet rendjének, továbbá az állam­háztartás egyensúlyának biztosításáról szóló 1931 : XXVI. te. alapján tett, valamint az or­szág gazdasági és pénzügyi helyzetére tekintet­tel szükségessé vált egyéb fontos rendeletek­ről a m. kir. minisztérium jelentésének, a pénzügyi bizottság idevonatkozó jelentésének és a 33-as országos bizottság 6-os albizottsága jelentésének tárgyalása. Minthogy ez a tárgy a napirendünk má­sodik pontja alatt szereplő üggyel tartalmilag összetartozik, ennélfogva a házszabályok 138. §-ának 2. bekezdése alapján javaslom a t. Ház­nak, hogy ennek a két tárgynak általános vi­táját egyesítse. Természetes, hogy a t. Ház a szavazást mindegyik tárgyról külön-külön fogja megejteni. Méltóztatnak ezt a javaslatomat elfogadni! (Igen!) A Ház az elnöki javaslatot elfogadta. Az előadó urat illeti a szó. (Kun Béla: Egyórás beszédidővel! — Ügy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon.) Temesyáry Imre előadó: T, Képviselőház! Méltóztassék megengedni, hogy a házszabályok 154. §-a értelmében, minthogy az előadóra nézve is kötelező az egynegyedórai beszédidő, azt a kérést terjeszteni elő, hogy méltóztassék beszédidőmet egy negyedórával meghosszabbí­tani. (Folytonos zaj.) Elnök: Méltóztatnak a kért meghosszabbí­tást megadnii (Igen!) A Ház a kért meghosz­szabbítást megadja. Temesváry Imre előadó: T. Ház! Minde­nekelőtt ismertetem azt a javaslatot, amelyet az 1931 : XXVI. te. tárgyalása alkalmával Hadik János gróf felsőházi tag úr határozati javaslatként a Ház elé terjesztett. Ez a hatá­rozati javaslat a következőképpen szól (ol­vassa): «Állapítsa meg a Felsőház határozati­lag azt, hogy a törvényjavaslat 2. §-ában fog­lalt felhatalmazás alapján a kormány csak a gazdasági és hitelélet rendjének, valamint a.z államháztartás egyensúlyának biztosítására irányuló rendelkezéseket tehet, és hogy a tör­vényjavaslat 2. Vában nem nyert a kormány felhatalmazást arra, hogy alkotmányunknak • törvényen vagy szokásjogon alapuló szabá­lyait rendeletileg módosíthassa vagy hatályon kívül helyezhesse.» Minthogy a pénzügyi bizottság megállapí­tása szerint ez a határozati javaslat a törvény szellemével ellentétben nem áll, a pénzügyi bi­zottság javasolja a t. Képviselőháznak, hogy azt országos határozattá emelni méltóztassék. T. Képviselőház! A gazdasági és hitelélet terén világszerte bekövetkezett megrázkódtatá­sok, sajnos, hullámveréseiktől nem kímélték meg a mi szerencsétlen kicsiny országunkat sem, és ennek következtében a törvényhozás a gazdasági és hitelélet rendjének megóvása, va : lamint az államháztartás egyensúlybahozatala érdekében megalkotta az 1931 : XXVI. tc-et. Ebben a felhatalmazási törvényben a kormány meghatalmazást nyert arra nézve, hogy már korábban kiadott rendeleteihez kapcsolódva ülése 1931 november 10-én, kedden. 49 mindent megtegyen, amivel a gazdasági és hiteléletet rendbehpzhatja és az államháztartás egyensúlyát biztosíthatja. Felhatalmazást nyert arra is, hogy olyan intézkedéseket tehessen, amelyek egyébként a törvényhozás hatáskörébe tartoznának. A törvényben egyúttal utasítást kapott a kormány arra nézve, hogy az állam­háztartás kiadásait csökkentse és ezenkívül — hogy az államháztartás egyensúlya biztosítható legyen — bevételeit fokozhassa. Azokban ' t az esetekben azonban, amikor olyan intézkedése­ket tesz, amelyek egyébként alkotmányunk ér­telmében a törvényhozás jogkörébe tartozná­nak, köiteles azokat a rendeleteket mindenkor az országgyűlés két házából alkotott, 33 tagból álló országos bizottság elé terjeszteni. A tör­vény 8. §-a értelmében a kormány mindezekről a megtett intézkedéseiről jelentést tartozik tenni az országgyűlésnek. Ennek a kötelezettségnek felelt meg a kor­mány akkor, amikor a gazdasági és hitelélet rendjére, továbbá az államháztartás egyensúly­ban tartására vonatkozó 1931 : XXVI. te. alap­ján kiadott rendeleteiről az előttünk fekvő je­lentést a törvényhozás elé terjesztette. Méltóz­tassanak tehát megengedni, hogy az ebben a jelentésben foglaltakat röviden összefoglalva a következőkben ismertessem. Á jelentés tulajdonképpen két főrészre osz­lik. Az első rész az említett felhatalmazási tör­vény alapján kiadott rendeletekre vonatkozik, és ennek A és B melléklete tartalmazza mind­azokat a rendeleteket, amelyeket a törvény meghozatala előtt a kormány már kiadott, és amelyeket a hivatkozott törvény 1. §-a már legalizált, és tartalmazza azokat a rendeleteket is, amelyeket tevábbmenőleg már ezen törvény alapján bocsátott ki, s tartalmazza azokat is, amelyeket ezeknek folyományaként az egyes mi­niszterek adtak ki a kiadott kormányrendele­tek végrehajtására. Ezenkívül ezek a mellék­letek felsorolják még azokat a rendeleteket is, amelyeket a kormány, illetőleg az egyes mi­niszterek nem a hivatkozott 1931 : XXVI. r te. alapján adtak ki, hanem amelyeket e törvény szellemében kiadott kormányrendeletek módo­sítása, illetőleg végrehajtása céljából szintén abból a célból adtak ki, hogy az 1931 : XXVI. te.-ben kontemplált cél minden tekintetben el­érhető legyen. Ennek a jelentésnek második része foglal­kozik az ország pénzügyi helyzetének meg­vizsgálására ideküldött nemzetközi pénzügyi bizottság tárgyalásaival és ezeknek a tárgyalá­soknak eredményéről közzétett jelentésével. Hozzá van még csatolva a kormányjelentéshez a 33-as országos bizottság által az államháztar tásban elérendő megtakarítások megállapítása céljából kiküldött 6-os albizottság jelentése is, amelyet majd a későbbiek folyamán leszek bá­tor szintén ismertetni. A minisztérium jelentésének A és B mel­lékletében felsorolt rendeletek szintén három csoportba sorolhatók. Az első csoportba tartoz­nak azok a rendeletek, amelyek a gazdasági és hitelügyi kérdésekre vonatkoznak, és amelyek­nek célja az volt, hogy a gazdasági és hitel­életet a további megrázkódtatástól megmentsék és lassú átmenetben átvezethessék azt a nor­mális mederbe. Ezek közül kiemelendőnek tartom a pengő­értékre szóló pénzköveteléseknek aranypengő­ben való megállapítására vonatkozó rendeletet és ennek végrehajtására vonatkozólag kiadott későbbi rendeleteiket. Ezen rendelet értelmében aranypengőnek tekintendő a 0*26'315*789 száz­milliomodrész gramm tiszta színarany.^ To­vábbi intézkedésig a kiadott rendeletek értei-

Next

/
Thumbnails
Contents