Képviselőházi napló, 1931. II. kötet • 1931. november 04. - 1933. november 25.

Ülésnapok - 1931-17

Az országgyűlés képviselőházának 17. . ság jelentését fogadják el, méltóztassanak fel­állani. (Megtörténik.) Többség! Most azokat .kérem, akik Dinnyés Lajos és Kabók Lajos képviselő urak kisebbségi véleményéhez csat­lakoznak, méltóztassanak felállani. (Megtörté­nik.) Kisebbség. (Kabók Lajos: Ez az ország többsége!) A Ház a gazdasági bizottság javas­latát elfogadta és Dinnyés Lajos és Kabók La­jos képviselő urak kisebbségi véleményét pedig elvetette. Végül kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e elfogadni a gazdasági bizottságnak a kép­viselőházi jegyzők külön tiszteletdíjára vonat­kozó javaslatát? (Igen!) Akik elfogadják, mél­tóztassanak felállani. (Felkiáltások a jobb­oldalon: Esztergályos lemondott! — Megtörté­nik.) Többség. A Ház a gazdasági bizottság javaslatát magáévá tette. Most pedig előterjesztést teszek a t. Háznak legközelebbi ülésünk idejére és napirendjére nézve. Javasolom, hogy a Ház legközelebbi ülé­sét folyó évi november hó 10-én, kedden dél­előtt 10 órakor tartsa és annak napirendjére tűzessék ki: 1. a gazdasági és hitelélet rendjének, to­vábbá az államháztartás egyensúlyának bizto­sításáról szóló 1931 :XXVI. te. alapján tett, va­lamint iaz ország gazdasági és pénzügyi hely­zetére tekintettel szükségessé vált egyéb fontos rendeletekről sízóló miniszterelnöki jelentés, a pénzügyi bizottságnak idevonatkozó jelentése és a miniszterelnöki jelentés mellékletét képező 6-os albizottság jelentése; 2. ia pénzügyi bizottság jelentésének tár­gyalása a gazdasági és hitelélet rendjének, továbbá az államháztartás egyensúlyának biz­tosításáról szóló törvényjavaslat felsőházi tár­gyalása során gróf Hadik János felsőházi tag által előterjesztett, ia Felsőház által elfogadott és alkotmányos hozzájárulás céljából a Kép­viselőházhoz áttett határozati javaslat tár­gyában. A napirendhez szólásra következik? Pakots József jegyző: Szeder Ferenc! Szeder Ferenc: Mélyen t. Képviselőház! Az elnök úr napirendi indítványához hozzá­járulok, azzal a megjegyzéssel, hogy a Ház ne november 10-én, hanem november 6-án, tehát a holnapi napon is tartson ülést és erre az ülésre az elnök^ úr javaslatán kívül tűzessék ki Far­kas István és társainak a választójogi reform bevezetéséről szóló indítványának megokolása. (Zaj a jobboldalon. — Kabók Lajos: Akkor el­mehetnek tényleg nyugdíjba!) Mi nem csináltunk sohasem titkot és nem is csinálunk titkot ebből nemcsak mi, hanem azok sem, akik a magyar gazdasági életet egy kissé tüzetesebben vizsgálják, hogy mindaddig, amíg a politikai viszonyokat nem rendezzük és európai vágányra nem jut a mi politikai éle­tünk, hiábavaló erőlködés, hogy a politikai viszonyoktól függetlenül, gazdasági Viszonyain­kat rendezhessük. De nemcsak erről van szó. Az a komédia, (Zaj a jobboldalon ) amely a nyáron a választások alkalmával lejátszódott... (Zajos felkiáltások a jobboldalon: Hallatlan! Micsoda hang ez!) Elnök: Kérem, méltóztassék parlamentáris kifejezéseket használni. Szeder Ferenc: ... az ország külpolitikája szempontjából is veszedelmes játék, inert Európa demokratikus életéből ezzel a látszat­alkotmányossággal és ezzel a választójogi mód­szerrel, amely^ itt van, kiszakítjuk magunkat és az a választójogi játék, amely a nyár folya­mán a választásokkal kapcsolatban lejátszó­KÉPVISELÖHÁZI NAPiÖ. II. 1931 november 5-én, csütörtökön. 43 I dott, szomorú jelenség. Most, amikor súlyos megpróbáltatások előtt áll ez az ország és még ennek a megpróbáltatásnak seri vagyunk a mélypontján, amikor tehát mindenki áldozatos készségére szükség volna, akkor önök gőgös előkelőséggel elzárkóznak azoktól, íBuchinger Manó: Gőg van, de előkelőség?!) akiket terhek­kel, a legsúlyosabb terhekkel raknak rneg, de akiket jogokban nem akarnak részesíteni. Hi­szik-e önök azt, hogy a konszolidáció útja az, amelyet ez a kormányzat a Bethlen-kormány gazdasági- és politikai rendjének folytatása­ként képvisel és amelyből ízelítőt kaptunk a tegnapi napon, amikor a miniszterelnök úr be­szédét elmondotta? Hiszik-e önök azt, hogy a magyar nép sokáig fogja tűrni azt, hogy rajta csak uralkodjanak, de ő a jogok birtokába ne juthasson? Hiszik-e önök azt, hogy lehet sokáig játszani az alkotmányosságot, ezt az alkotmá­nyosdit, amit a nyilt választás jelent ennek a szerencsétlen országnak a számára és amely­nek áldozatai azok a tömegek, amelyek — csak így tudom ismételni — koplalnak ebben az or­szágban? Hiszik-e önök azt, hogy sokáig lehet csendőrrel, rendőrrel, szolgabíróval, statáriális intézkedésekkel uralkodni ebben az országban? Ha önök ezt hiszik, akkor tévednek és ha Önök­nek sikerül az uralmukat valamennyi időre ki­tolni, az az ország pusztulását és katasztrófá­ját jelenti. (Ügy van! a szélsőbaloldalon.) Mélyen t. Képviselőház! De túl ez,en — es itt a belügyminiszter úr figyelmét szeretném bizonyos jelenségekre felhívni és felszólalásom­nak ez az egyik célja — egy értesítést kapok. A szociáldemokratapárt képviselői itt vannak, de a párt szervezetei kint a perifériákon a szolgabírók, a csendőrök és a közigazgatás erő­szakossága következtében nem működhetnek, önök csak ide, a parlamentbe akarják sűríteni a szocialista mozgalmat. (Gáspárdy Elemér: Angliáiban mi történt!) Ott azonban nem verik össze csendőrökkel az embereket. (Esztergályos János: ön is kimehetne oda tanulni!) Az egyekiek kötelességszerűen bejelentik; a pártszervezet megalakulását a közigazgatási hatóságoknak és a csendőrök azokat az embere­ket, akik a bejelentést aláírták, behívják, be­viszik a jegyzői szobába és véresre verik az egyiket: Szabó Imrét. (Feniczy Ignác: Mese­beszéd! Ne beszéljen ilyeneket! — Malasits Géza: Bizalmas utasításra! — Zaj. — Elnök csenget.) Vasárnap délelőtt történt ez az egyeki községházán. Én ismerem már ezeket a meséket, (Feniczy Ignác: Mi is ismerjük!) mert már lát­tam ilyen Összevert embereket, akiket a közigaz­gatásnál vertek össze azért, mert szociáldemo­kratának vallják magukat. (Feniczy Ignác: Maguk csinálták azt, nem mi! — Malasjts Géza: Maga éppen olyan jól tudja, mint én, hogy ez bizalmas utasítás!) Elnök: Csendet kérek. Ne méltóztassanak párbeszédet folytatni. Szeder képviselő urat il­leti a szó. (Malasits Géza: A valóság az, hogy megverik. — Feniczy Ignác: Nem igaz!) Szeder Ferenc: A belügyminiszter úr.figyel­mét felhívom erre a jelenségre. Próbálja csak sürgősen kivizsgáltatni az egyeki atrocitást. Hozunk még a legközelebbi alkalommal többet is. De túl ezen a felhíváson, szeretném sze­rény és halk hangon figyelmeztetni az urakat, (Derültség és, zaj a jobboldalon. — Brogly Jó­zsef: Hogy képzeli ezt? Érdekes!) hogy a nyo­morúság gyötri és kínozza az embereket, de a közigazgatási .atrocitások versenyre kelmék ezzel a nyomorúsággal. (Egy hang a jobbolda­lon: Konkrétumot kérünk!) Lesz konkrétum! ' (Malasits Géza: Van konkrétum bőven!) És ha 7

Next

/
Thumbnails
Contents