Képviselőházi napló, 1931. II. kötet • 1931. november 04. - 1933. november 25.
Ülésnapok - 1931-17
40 Äz országgyűlés képviselőházának 17 viselői tiszteletdíj mellett legyenek miniszteri nyugdíjak, államtitkári nyugdíjak és nem tudom még, milyen más m-agas állami tisztviselői nyugdíjak. (Fáy István: Hát a szakszervezetek ! — Buchinger Manó : A szakszervezetek odaadják a munkanélkülieknek utolsó fillérüket! — Esztergályos János: Beszéljen a titkos szervezetekről, ne a szakszervezetekről. — Zaj.) Elnök: Csendet kérek! Kabók Lajos: Mihálffy képviselő úr közbeszólása sem indokolt, mert tudomásom van róla. hogy mielőtt képviselő lett, olyan kijelentést tett, hogy addig nem megy nyugdíjba, amíg egy kerületet nem kap. (Zaj.) Az igen t. képviselő úr nyugtalansága sem indokolt, mert hiszen az államtitkári nyugdíj mellett nem kötelező önnek képviselőnek lenni. Ha ön ragaszkodik a nyugdíjához, akkor tessék a nyugdíjánál megmaradni és a képviselőséget ; átengedni azoknak, akik belátják, hogy a képviselői tiszteletdíj mellett is el lehet látni a képviselői teendőket. (Jánossy Gábor: De ha a választók őt akarták! — Ellenmondások a szélsőbaloldalon.) Ismerjük! (Malasits Géza: Szegény mohácsiak! Titkosan kérdezzék meg őket! — Zaj!) Elnök; Csendet kérek! (Buchinger Manó: «Dr. Egyhangú!» — Szeder Ferenc: Nem tehetnek a választók róla, hogy odakerült!) Csendet kerék, képviselő úr! (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: A közigazgatás! Nyílt szavazás! — Szeder Ferenc: Nyílt szavazás!) Kérem Szeder képviselő urat, méltóztassék csendben maradni. Kabók Lajos: T. Képviselőház! Ha indokoltnak tartja a kormány mögött álló többség azt, hogy az ország állami tisztviselőinek fizetésére előirányzott összeg csökkentessék 10— 12—15%-kai, ha indokoltnak tartja azt, hogy az állami üzemben dolgozó legalacsonyabb jövedelmű órabéres munkástól is levonják a 10%-ot, akkor igenis erkölcsi kötelessége kimondani és indokoltnak tartani azt is, hogy ilyen körülmények között nem lehet a törvényhozás tagjainak kettős, hármas jövedelmeket húzni közpénzekből és még nem. tudom, hányféle magas jövedelmet húzni magánpénztárból. (Úgy van! Ügy van! a bal- és a szélsőbaloldalon. — Bródy Ernő': Közpénzekből! Ez a fontos!) Ha le kell vonni a 90 pengős havi jövedelmű diósgyőri vasgyári munkás fizetéséből 10%-ot, ha le kell vonni 10%-ot az állami klinikákon alkalmazott munkások fizetéséből, akkor, amidőn a kereseti adó háromszoros összegét is reájuk róják, akkor semmi erkölcsi jogosultsága sincsen annak, hogy a törvényhozás tagjai az államkasszából, közpénztárból kettős, vagy hármas jövedelmeket vegyenek fel. (Igaz! Ügy van! a bal- és a szélsőbaloldalon. — Szeder Ferenc: A legnagyobb erkölcstelenség! — Úgy van! Ügy van! a bal- és a szélsőbaloldalon. — Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Olvasd fel a neveket!) Kik azok, akik a törvényhozás tagjai közül egyéb javadalmazásban részesülnek közpénztárból? (Halljuk! Halljuk!) Itt van a névsor (olvassa): «Almásy László, gróf Apponyi Al bért, (Zaj. — Halljuk! Halljuk!) Ángyán Béla, Bessenyey Zénó, gróf Bethlen István, Bleyer Jakab, Bottlik József, Brandt Vilmos, Bud János, Buday Dezső, Csák Károly, Czettler Jenő, Darányi Kálmán, Dencz Ákos, Dezseőffy Aurél, Dréhr Imre, Eckhardt Tibor, Endre Zsigmond, Ernszt Sándor, Farkas Elemér, Farkasfalvi Fakas Géza, Fáy István, Feniczy Ignác, Fitz Arthur, Fráter Jenő, Frey Vilmos, Gálffy Dénes, Gáspárdy Elemér, vitéz, Gömbös Gyula, Görgey István, vitéz Görgey József, (Kóródi Katona János: Györki az Oti-tól mit kap?) . ülése 1931 november 5-én, csütörtökön. Grata Gusztáv, (Kóródi Katona János: És Györkit miért nem olvassa fel?) Hermann Miksa, Hodossy Gedeon, Homonnay Tivadar, Huszár Dezső, Illés József, lvády Béla, Jánossy Gábor, Karafiáth Jenő, Káger József, Kállay Miklós, Kállay Tibor, gróf Károlyi Gyula, -Kenéz Béla, vitéz Kenyeres János...» Mondjam tovább, t. Képviselőház? (teikrált' sok jobbfelöl: Mondja csak! — Zaj. — Eszter** gályos János: Ez jellemző önökre! Ez-a cinizmus, ez az elbizakodottság!) Elnök: Csendet kérek! (Kóródi Katona János: Györkit miért nem mondta? Az Oti. pénzéből kap nyugdíjat!) Kabók Lajos: Több mint száz olyan képviselő-tagja van ennek a Háznak, akik köztisztviselők voltak; ez azután rányomja a maga bélyegét ,az egész Képviselőházra; azért van ez a törvényhozás állandóan olyan állásponton, amely mindig a tömegek ellen szól, mert erőszakosan egybetoborzott, csendőri és rendőri asszisztenciával összehordott köztisztviselő-többsége van ennek a Háznak s ezt kell az ország adófizetőinek eltartaniuk. En ez ellen tiltakozom és javaslom, hogy a ; Képviselőház szíveskedjék elfogadni különvéleményemet. (Helyeslés a szélsőbaloldalion.) Elnök: Szólásra következik? Pakots József jegyző: Vázsonyi János! Vázsonyi János: T. Képviselőház! A most tárgyalt javaslattal kapcsolatban egy visszás tényre kell felhívnom a t. Ház figyelmét. Tudomásom szerint ennek az évnek július havában a Képviselőháznak azok a tagjai és azok a választott tisztviselői, akik az előző ciklusban is képviselők, illetőleg választott tisztviselők voltak, előzetesen is, utólagosan is felvették tiszteletdíjukat, tehát kétszeres javadalmazásban részesültek. Amikor a legkisebb tisztviselőnek is, a legcsekélyebb nyugdíjat élvező nyugdíjasnak is csökkentik a fizetését vagy • nyugdíját, akkor kénytelen vagyok ezt viszszás jelenségnek tekinteni. Nem akarnék ebben a kérdésben vitát provokálni, ezért indítványt nem is teszek, csak az elnökség figyelmét hívom fel arra, hogy méltóztassék ez irányban olynemű intézkedést tenni, amely megnyugtatja a közvéleményt, különösen akkor, amikor az országban köztudomású az ínség és a nyomorúság és amikor van egy ínség-nyomorenyhítő akció, amelynek, ha ez az összeg kezei közé kerülne, 150.000 pengőt meghaladó összeg jutna birtokába, ami a nyomorúság és ínség enyhítésére lenne fordítható. Csupán ennek felemlítése volt felszólalásom célja s kérem az elnök úr intézkedését ebben az irányban! (Helyeslés balfelöl és a szélsőbaloldalon.) Elnök: Szólásra következik? Pakots József jegyző: Esztergályos János! Esztergályos János: T. Ház! Nagyon természetes, hogy előttem szólott Kabók Lajos képviselőtársam felszólalását és a hozzá fűzött indokokat teljes egészükben magaméivá teszem. En is lehetetlennek tartom, hogy a mostani viszonyok között, amikor — amiként Kabók Lajos képviselőtársam mondotta — a legkisebb közalkalmazott havi fizetéséből is, ha ez ötven pengő volt, lehúztak négy-öt pengőt, akkor itt à képviselő urak közül nagyon sokan, többen, mint százan, az állam pénzéből, tehát közpénzekből, az adózó népből kipréselt adókból kétszeres, háromszoros, sőt négyszeres jövedelmet húzzanak. (Andaházy Kasnya Béla: Magának is kétszeres a jövedelme: jegyző és képviselő!) Különösen akkor tartom ezt erkölcstelennek s
