Képviselőházi napló, 1931. II. kötet • 1931. november 04. - 1933. november 25.

Ülésnapok - 1931-27

440 Az országgyűlés képviselőházának 27, államháztartás egyensúlyára kell annak a bi­zottságnak vigyáznia és annak előmunkála­tait kell elvégeznie, hogy miként legyen az egyensúly megóva, akkor ez a bizottság nem tett egyebet, mint hogy még jobban megbil­lentette az államháztartás egyensúlyát, mert folyton adókat és adókat emelt rendeleti úton, szolgálatára állván a mélyen t. miniszter urak­nak. (Szilágyi Lajos: Nem a bizottság emelte!) A bizottság nem emelte, azonban méltóztassék megengedni, hogy a bizottság hozzájárulása semmi más, mint egy nagy támaszték a kor­mány számára, (Ügy van! balfelől. — Jánossy Gábor: Azért is van!) hogy a felelősséget ma­gáról elhárítsa. (Jánossy Gábor: A felelősség fennáll!) Ne játszunk ezzel a tűzzel tovább. En láttam, hogy igen tekintélyes képviselők, akik oda bementek elvi alapon és azt hitték, hogy ott munkájukkal hozzá tudnak járulni egy ki­bontakozási lehetőséghez, «(Szilágyi Lajos: Hozzá is járultak!) amikor látták, hogy a ma­guk közgazdasági tudásával és tekintélyével képtelenség ott érvényt szerezni egy olyan el­határozásnak, amely a kibontakozáshoz vezet, otthagyták és eljöttek onnan. Es én kíván­csian várom, hogy meddig lesz türelmük azok­nak a képviselőknek ott ezt a színjátékot vé­gignézni, vagy szerepet vállalni benne, akik ugyancsak kell, hogy meglássák, hogy az, ami ott folyik, nem egyéb, mint egyoldalú érdek­támogatás, és nem egyéb, mint az ország te­herbíró képességének olyan próbatétele, amely már veszedelmet jelent a lakosságra. T. Képviselőház! Érthetetlen tehát, hogy azt a határozati javaslatot, amelyet ideküldtek a nyáron, — a nyáron! — a t. Képviselőház elé, nem tárgyaljuk. Miért? Méltóztatik emlékezni? Még a Bethlen-kormány idejében történt, hogy ez a kérdés felvetődött itt a Házban és azt mon­dottuk, akarjak tudni, mit fog az a t. 33 úr ott végezni, akarjuk tudni, hogy mi lesz az az iránytű, amely mellett mint a nemzet vezérei jelentkeznek. (Rassay Károly: Ha bementél volna, mindjárt jobban tudtad volna! — Ügy van! Ügy van! jobbfelől.) Azt hiszem, hogy ha bementem volna, akkor egy nap után ki is jöt­tem volna. — Meggyőződésem, hogv sokáig nem bírják próbára tenni a Rassay Károly t. kép­viselőtársam 1 türelmét sem. (Rassay Károly: Ügy gondolom, hogy jó szolgálatot tettem azzal, hogy benn voltam! A képviselő úr aligha tudott volna hozzászólni a jelentéshez, ha én nem let­tem volna ott!) T. képviselőtársam, ez a kijelen­tésem nem ímegy kifogásszámba, ellenkezőleg, annak tulajdonítom bizonyos témáknak a Ház elé hozását, hogy a t. képviselő úr ott benn van. (Egy hang jobbfelől: Na látja! —- Rassay Ká­roly: Akkor rendben van!) Nem tagadom azon­ban, jobban szeretném, ha nem volna benn. (De­rültség. — Hódossy Gedeon: Csak haszon, hogy benn volt!) De, t. Képviselőház, .maradjunk a történelmi sorrendnél. (Rassay Károly: He­lyes!) A Bethlen-kormány azt mondotta, — méltóz­tassék visszaemlékezni — hogv most már nincs idő tárgyalni a Felsőház állásfoglalását, mert hiszen választás lesz. Utána összeült ez a Ház, megalakult egy új kormány. A természetes al­kotmányos rend az lett volna, hogy a parlament által kiküldött ennek a szervnek működési terü­letét, hatáskörét szigorúan körülírjuk, úgy, amint a törvényhozásnak egyik szerve, a Felső­ház, azt kifejezésre juttatta. Mi történt itt? El­amerikáztuk. Itt nem hozták napirendre és mi­vel híre jár annak, hogy december 10-én megint hosszabb szünet és nyugalom következik a par­ülése 1931 november 25-én, szerdán. lament működésében, tisztán látom, hogy ez a Ház ehhez a javaslathoz hozzá sem szólhat, pe­dig ha hozzászólhatna, bírálatot mondhatna ar­ról, hogy mikép magyarázták félre a bizottság célját és miként zökkentették ki eredeti rendel­tetéséből a bizottságot. Elvégre jobb volna bevallani, t. Képviselő­ház, hogy felesleges ezt a parlamentesdit ját­szani. {Úgy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon.) Tessék kimondani, hogy a kormány rendeletek­kel akar kormányozni, (Ügy van! a szélsőbal­oldalon.) nincs szükség képviselőházra. Legjobb volna megmondani: elég nekünk a 33 meg a 6, mit akarnak a t. urak tovább? (Rassay Károly: Ez együttvéve 32, mert csak harmincketten van­nak! — Zaj. — Halljuk! Halljuk!) En nagyon sokaloaxi. ezt a számot is, mert hiszen a 33-as bizottság előjátéka, preludiuma a közeledésnek ahhoz, hogy minél kevesebb kézbe jusson az or­szág sorsának intézése. (Jánossy Gábor: Csak rövid határidőre szól a működése!) Ugy látom, hogy ez a rövid határidő nagyon hosszú időt jelent, mert már egy fél év óta nem történik semmi más, mint aimit a 33-as bizottság elhatá­roz. (Egy hang jobbfelől: No! No! Negyedév óta!) Amellett máltóztassanak észrevenni a t. képviselő urak, hogy miféle süllyedés annak a nyilvánosságnak elkobzása, amely a parla­mentben még valahogy megvan. Itt legalább hallhatják és láthatják azt, hogy tmit dolgoznak, mit cselekszenek a képviselők, de amikor elvo­nulnak a tapétás ajtók mögé és egymásnak ti­toktartást fogadnak, ez a parlament kijátszása és a parlamentarizmus lejáratása. Ezt nem le­het csak úgy könnyűszerrel 'elviselni. Nagyon tévednek a t. képviselő urak, ha azt hiszik, hogy odakinn a perifériákon nem tudják és nem lát­ják, hogy itt mi folyik. A nép nagyon jól tudja, hogy a Képviselőház, maga a parlament csak egy látszat, a valóság ott van a tapétás ajtók mögött, a titokban való tanácskozásoknál. Azt hiszem:, jobb volna őszintén bevallani ezt. Le­gyen vége ennek a komédiának, hadd tudják és hadd lássák, hogy a parlament nem munkál­kodhatok többé, mert a kormány nem foglalkoz­tatja. Kérem a t. Házat, méltóztassanak a hol­napi ülés napirendjére kitűzni a Felsőház üze­netét, amely már ki is van nyomatva, és amely a gróf Hadik. János indítványa nyomán kelet­kezett azt a felsőházi elhatározást foglalja ma­gában, amely szerint azt kívánja a Felsőház, hogy szabályoztassék a 33-as bizottság hatás­köre. Mert az, amit a 33-as (bizottság magához ragadott, mint tanácsadó testület, magához ra­gadott egy mondvacsinált tekintéllyel és azzal a vegyeskere°kedéssel, amelyet folytat, az lehe­tetlenség. Törvényileg és alkotmányilag meg van határozva, hogy ezt a szuverén törvény­hozást milyen jog illeti meg, nem engedhetjük meg tehát, hogy ez a jog elkoboztassák. Kérem az elnök úr napirendi indítványával szemben a magam napirendi indítványának el­fogadását. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Elnök: Szólásra következik? Patacsi Dénes jegyző: Gálffy Dénes! Gálffy Dénes: T. Képviselőház! Gál Jenő t. képviselő úr a napirendi vita során célszerű­nek látta és tartotta a 33-as bizott c ág szerve­zetével és működésével foglalkozni. (Sándor Pál: Jól tette! — Esztergályos János: Joga van hozzá! — Jánossy Gábor: Ezt nem vonja két­ségbe!) Ez a 33-as bizottság, amely tulajdonképpen véleményező és tanácsadó bizlottság, annakide­jén a felhatalmazási törvényjavaslattal szer­veztetett meg, és az a vita, amelyet Gál Jenő

Next

/
Thumbnails
Contents