Képviselőházi napló, 1931. II. kötet • 1931. november 04. - 1933. november 25.

Ülésnapok - 1931-27

Az országgyűlés képviselőházának 27. tárgyilagosan akarom megállapítani azt, hogy ebbe a helyzetbe tulajdonképpen miért jutot­tunk bele, akkor kötelességem elismerni, hogy a múlt kormánynak nemcsak hibái vannak, ha­nem igenis vannak elismerésreméltó eredmé­nyei is. (Ügy van ! Ügy van ! a jobboldalon.) Ezek az eredmények különösen abban csúcso­sodnak ki, hogy Bethlen Istvánnak és tízéves kormányának érdeme >a jogrend és a személy­es vagyonbiztonság megteremtése. (Ügy van ! Ügy van! a jobboldalon.) Ne felejtsük el, gon­doljunk vissza a tíz és a kilenc esztendővel ez­ellőtti időkre. Ebben a kérdésben elvitatha­tatlanul — és azt hiszem az ellenzék is velem van ebben a nézetben — nagy érdemei van nak Bethlen Istvánnak és nagy érdemei van­nak az előző kormánynak, ( Úgy van ! a jouboldalonj De ha ezt megállapítjuk lojálisán, (Jánossy Gábor : Igazságosan ! Nem kell lojalitás !) ak­kor meg kell állapítanunk azt is, hogy a másik oldalról a legutóbbi két-három esztendő pénz­ügyi gesztiójában igenis nagyon nagy hibák vannak. Nézetem szerint az a pénzügyminisz­ter jó, aki nemcsak elsőrangú pénzügyi kapa­citás, nemcsak nagyszerű adminisztrátor, ha­nem gerinces és erélyes ember, aki állandóan maga előtt látja az egész állami budgetet és tudja azt, hogy mit lehet megcsinálni, meny­nyire megy az ország teherbíró képessége és azután határozottan fellép a kormánnyal, határozottan fellép a miniszterelnökkkel szem­ben is és pontot tud tenni arra a költeke­zésre, tamely re már nincs az országban fedezet, amelyet az ország teherbíró képessege már nem bír el. Az volt itt a hiba, hogy már ezelőtt két esztendővel meg kellett volna állapítania a pénzügyi kormányzatnak azt, hogy azokat a terheket, amelyek erre az országra ki voltak vetve, az ország már nem bírja. Meg kellett volna állapítania két okból. Az első az, hogy a magyar állam úgy visel­kedett, mint egy rossz adós. Külföldi kölcsör nöket vett fel és amikor a kamatokat és a törlesztési részleteket fizetni kellett volna, ak­kor a maga háztartásából, a maga jövedel­méből fizetni nem volt képes, hanem ezekre a kamatokra és a külföldi kölcsönök törlesztési részleteire újabb kölcsönöket vett fel három ízben is. Itt volt az a pont, ahol észre kellett volna vennie a pénzügyi kormányzatnak azt, hogy ez az ország ezt nem bírja. De észreve­hette volna még másból is. Ezelőtt két esztendővel jelentkeztek azok az adóbehajtási nehézségek, amelyek azóta ál­landóan fokozottabban mutatkoznak és a pénzügyi kormányzat a helyes diagnózis meg­állapítása elől azzal tért ki, hogy ezekben a nehéz adóbehajtásokban állandóan adófizetési halasztásokat adott, ahelyett, hogy akkor, ezelőtt két-három r esztendővel vette volna eze­ket az adóbefizetéseket szigorúan és próbálta volna azokat behajtani. Akkor megállapíthatta volna azt, hogy ezek az adók már ezelőtt két esztendővel behajthatatlanok voltak. Akkor észre kellett volna ezt vennie és le kellett volna vonnia a konzekvenciákat, hogy azokat a terheket, amelyek papiron elő vannak írva a nemzet lakosságára, a nemzet nem fogja bírni. Itt volt tehát nézetem szerint a hiba, hogy a pénzügyi kormányzat ezt kellő időben nem vette észre, vagy ha észrevette, r nem volt a pénzügyi kormányzatban kellő erély, hogy ezt a hibát és ezt a nehézséget~a kormányzat és a Ház előtt felfedje és nagyobb takarékos­ságra, visszaépítésre ezelőtt két esztendővel nem forszírozta a kormányt és a Házat. ülése 1981 november 25-én, szerdán. 417 így meg tudom érteni azt, hogy vannak resszortminiszterek, akik alkotási vágyukban sokszor olyanokat is alkottak, amikre nincs szükség és meg tudom azt is érteni, hogy van­nak a túloldalon és ezen az oldalon olyan kép­viselők, akiknek fogalmuk sincs arról, hogy tulajdonképpen hogyan kerültek elő ezek az óriási kiadások, akik azt mondják, nem vál­laljuk a felelősséget azért, hogy ezek az óriási kiadások megtörténhettek, mert mi nem tud­tunk róla, mert mi azt hittük, hogy az or­szág teherbíróképessége elbírja mindazt, ami­vel meg van terhelve. Nézetem szerint egy más hiba is van, amely talán a legfontosabb, amelyet a nép­szövetség pénzügyi bizottságának jelentése ha­tározottan kiemel, hogy ebben az országban olyan hibás költségvetési rendszert honosítot­tak meg, amely a beruházások legnagyobb része a költségvetésen kívül volt eszközölhető. Ez az, ami bizonyos homályt borít ennek a Háznak ellenőrzési képességére, így történhe­tett meg az, hogy költségvetési tételeket, ame­lyeket megszavaztak bizonyos célokra, más té­telekre, más beruházásokra használtak fel. Er­ről nem tudhatott senki ebben a Házban, csak aki ezt megcsinálta. Éppen azért nem tudom elmellőzni azt, hogy erről a helyről az állami számszék vezetőségét felelősségre vonjam. Felelőssé kell tennem azért, mert az állami számszék kötelessége a költségvetést és a zár­számadásokat ellenőrizni és hogy ez nem tör­tént meg, mutatja az, hogy nem kerültek ide a Ház elé olyan pregnánsan, egészen világo­san kifejtve a hibák, a másfelé való beruhá­zások és a beruházásoknak honnan való fe­dezése. A számszéknek igenis ide kellett volna ezeket hoznia és különösen fel kellett volna hívnia ennek a Háznak figyelmét arra, hogy igenis, itt és itt történtek változtatások és akkor e Ház egyetlen tagja sem mondhatta volna azt, hogy ezekről a változtatásokról, ezeknek a beruházásoknak hova való fordítá­sáról nem tud, mert módjában lett volna kellő időben kritikát gyakorolni. Elnök: A képviselő úr beszédideje lejárt. Petró Kálmán: Kérem beszédidőmnek ne­gyedórával való meghosszabbítását. Elnök: Méltóztatnak-e a meghosszabbítást megadni? (Igen) A Ház megadta a meghosz­szabbítást. Petró Kálmán: T. Ház! Ezeken a pénzügyi nehézségeken kívül azonban át kell térnem egy politikai kérdésre is, mégpedig a titkos válasz­tójog kérdésére. Az előző kormány programmjában is benne­foglaltatott a titkos választójog. Szerény véle­ményem szerint egy kormánynak a titkos vá­lasztójogot akkor kell életbeléptetnie, amikor annak a legjobban megy,, amikor a pénzügyi és a gazdasági helyzet kedvező. Nézetem szerint ezt a kedvező helyzetet mulasztotta el az előző kormány a titkos választójog behozatalára, mert ha már ezelőtt öt esztendővel vagy ha csak a legutóbbi választást megelőző választá­sokkor a titkos választójog alapján választot­tunk volna, akkor már a mi választóközönsé­günk, a mi választópolgáraink hozzászoktak volna a titkos választójog alapján döntésüknek alapos és nyugodt mérlegeléséhez. Nagy hibának tartom, ha egy kormány ak­kor kénytelen a titkos választójogot behozni, amikor az ellenzék erre kényszeríti vagy talán egy kormány y válsággal kapcsolatban kény­szerül erre, mert nehéz helyzetben nem is kí­vánhatjuk azt, üogy az a választóközönség, amely nehéz gazdasági és pénzügyi helyzetben 61*

Next

/
Thumbnails
Contents