Képviselőházi napló, 1931. II. kötet • 1931. november 04. - 1933. november 25.

Ülésnapok - 1931-24

340 Az országgyűlés képviselőházának Elf. Áttérek mármost felszólalásom tulajdonképpeni tárgyára. Peyer Károly képviselő úr két kérdést tárgyalt. Az egyik az, hogy én az Oti.-tól nyugdíjat kapok. Méltóztatik tudni, hogy az 1927 : XXI. te. a Társadalombiztosító Intézetről úgy van megalkotva, hogy a közszolgálat és az Oti. között reciprocitás van. A másik törvény, amelyre hivatkoznom kell, a választójogi törvény, amely azt mondja, hogy a köztisztviselőket, akik megválasztattak képviselőkké, a uyugdíj megilleti. (Egy hang balfelöl: Elég hiba!) Ha a többi képviselőtársamat, akik tisztviselőkből lettek képviselőkké, megilleti a nyugdíj, akkor engem is megillet. (Ügy van! jobbfelől.) Az Oti. elnöksége megpróbálta, hogy először a lakásbér-nyugdíjamat nem folyósította, de a miniszter a pénzügyminiszterrel egyetértőleg úgy döntött, hogy ez is jár; ameddig képviselőtársaimnak jár, addig nekem is jár. A másik dolog kenései beutalásom kérdése. (Zaj a szélsőbaloldalon.) Elnök: Csendet kérek. Kóródi Katona János: Meghallgattam a képviselő úr vádjait, méltóztassék most engem meghallgatni. Amikor Oti.-tisztviselő voltam, éppen úgy fizettem a betegsegélyezési járulékot, mint ahogyan azt a munkástag is fizeti. Ennek fejében akkor, ha én megbetegszem, vagy valaki családtagjaim közül megbetegszik, ugyanaz az orvosi kezelés jár, mint másnak. (Peyer Károly: A mézeshetek idejére!) T. képviselőtársamnak ebben sincsen igaza- A dátumok nem egyeznek. 1929. november 19-én, ma két esztendeje tartottam esküvőmet, (Egy hang jobbfelöl: Gratulálunk. — Derültség.) és a magam pénzén nyaraltam, a beutalás pedig 1930 nyarán volt. Méltóztatik tudni, hogy szanatóriumi beutalás csak orvosi vélemény alapján lehetséges. Az Oti.-szabályzat így van megalkotva. Méltóztassék kiemelni az orvosi véleményeket. (Peyer Károly: Láttam az aktát, azért beszélek!) Ezzel szemben csak egy kijelentéssel tartozom: ilyen a szociáldemokratapárt bizonyító ereje. (Zaj a szélsőbaloldalon.) Elnök: Gál Jenő képviselő úr a házszabályok 143. §-ának c) pontja alapiján kért sBÓt. A szót a képviselő úrnak megadom. Gál Jenő: T. Képviselőház! Néhány perccel előbb egy elnöki bejelentés történt a Házban, amely szerint Dréhr Imre képviselő úr mentelmi jogának a felfüggesztése kéretett. Ez a bejelentés nem egyezik meg a házszabályok 103. §-ának rendelkezéseivel. A házszabályok 103. §-ának rendelkezései szerint, hogyha a Házhoz mentelmi ügyben megkeresés küldetik egy képviselő ellen, akkor azt a nélkül, hogy előzetesen bejelentenék, a mentelmi bizottsághoz kell áttenni. Itt tehát az történt, hogy megelőzőleg érkezett egy megkeresés, — nem tudom, kinek a részéről, lehet hogy a népjóléti miniszter úr részéről, vagy más részéről — de történt egy megkeresés az elnökséghez, amelynek értelmében ezt az ügyet át kellett tennie a mentelmi bizottsághoz. Előzetes bejelentésnek helye nincsen, előzetes bejelentés, vagy külön tájékoztatás nem volt szokásban. A 103Í § második bekezdése rendelkezik arról, hogy olyan esetben, ha nem a Ház elnökségéhez tartozik ez a bejelentés, hanem valamely közbeszólás alakjában, vagy valamely képviselői bejelentés alakjában nyilt ülésen, akkor be kell jelenteni a Háznak és tudomására kell hozni, hogy milyen cselekmény az, amely a mentelmi jogba ütközik. ülése 1931 november 19-én

3 csütörtökön. A házszabály azért vigyáz erre, mert a mentelmi jogot, mint közjogot és mint a Ház szuverenitásának egy részét, előzetes találgatás tárgyának kitenni nem szabad. A házszabályok 103. $ának eis őrésze tehát azzal óvja meg a diszkréciót, hogy a mentelmi bizottság foglalkozása nélkül, vagy azt megelőzőleg senki sem, sem a Ház, sem a közvélemény tájékoztatást ne kapjon arról, hogy mi a mentelmi sérelem, de akkor, ha már nem ezt a módját választja az elnök a bejelentésnek, hanem a Háznak tudomására hozza, ez csak a mentelmi jog sérelmével és a mentelmi bizottsághoz való utasítás nélkül történhetik. Nagyon kérem a mélyen t. elnökséget, szíveskedjék a Házat tájékoztatni, vájjon ez az ügy átment-e már a mentelmi bizottsághoz? Ha áttétetett a mentelmi bizottsághoz, akkor itt további diszkussziónak addig, amíg a mentelmi bizottság jelentést nem tesz, helye nincs. Ha azonban nem ment át a mentelmi bizottsághoz az ügy, akkor szíveskedjék az elnökség tájékoztatni bennünket arról, hogy milyen cselekmény miatt kérik egy képviselőtársunk mentelmi jogának felfüggesztését, mert a házszabályok világosan így intézkednek. Utána, a bejelentés ilyen formája után történik meg az, hogy vita nélkül a mentelmi bizottsághoz tétetik át az ügy. Ennek megkerülésével a legkülönbözőbb találgatásokra adhat okot ez a helyzet, azért én a házszabályoknak megfelelő intézkedést kérek. Elnök: T. Ház! En csatlakozom mindahhoz, amit Gál Jenő t. képviselőtársam mondott: ha áttétetett az ügy a mentelmi bizottsághoz, itt további felszólalásnak, vitának helye nincs. Szíves figyelmébe ajánlom azonban a képviselő úrnak a bejelentésem tartalmát: A miniszter úrnak ezt az átiratát a további intézkedések megtétele végett a házszabályok 103. %-& alapján a mentelmi bizottsághoz tettem át. Ezzel tehát további vitának helye nincs és nagyon örülök, 'hogy a képviselő úrral egyetértelműleg állapítom ezt meg. (Derültség, éljenzés és taps a jobboldalon és a középen.) Szeder Ferenc képviselő úr a házszabályok 143. §-ának a) pontja alapján kért szót. A szó a képviselő urat megilleti. Szeder Ferenc: T. Képviselőház! Én ugyan Kéthly Anna képviselőtársam beszéde közben, amikor a leventeintézményről volt szó, tényleg megkockáztattam olyan közbeszólást, mint amit Váry képviselőtársam felolvasott, viszont azonban annak a képviselő úr által^ a vármegyeházán tartott beszéde volt az előzménye. Nekem ugyanis annyira tetszett a képviselő úrnak a vármegyeházán nemcsak e tárgyban, hanem más tárgyakban is tartott ellenzéki felszólalása, hogy úgy gondoltam, hogy mihelyt a legelső alkalom kínálkozik, azonnal megkérem Váry képviselőtársamat arra, hogy n.ecsak a vármegye törvényhatósági bizottságában méltóztassék ellenzéki szellemű beszédeket tartani és olyan természetű indítványokat beadni, amelyeken keresztül a kormányt meg akarják kérni bizonyos intézkedések foganatosítására, hanem méltóztassék azokat az ellenzéki beszédeket itt a Képviselőházban is •. elmondani, amint képviselőtársam távozása után én a vármegye közgyűlési termében ugyanezeket meg is mondottam. Ami már most a kérdés lényegét érinti, tényleg nem olyan szempontból^ bírálta Váry képviselőtársam a leventeintézményt, mint Kéthly Anna t. képviselőtársam, ezt konstatálom, viszont azoniban a gazdasági szempon-