Képviselőházi napló, 1931. II. kötet • 1931. november 04. - 1933. november 25.

Ülésnapok - 1931-23

Âz országgyűlés képviselőházának 23 Amit a törvény keretei között lehet tenni, azt megtettem és azt hiszem, ha közelebbről megvizsgáljuk azokat az eseteket, nem lesz olyan fekete az ördög, amilyennek festeni méltóztatott. Kérem válaszom tudomásulvételét, (Helyeslés a jobboldalon és a középen.) Elnök: Az interpelláló képviselő urat a viszonválasz joga megilleti. Lázár Miklós: T. Ház! Engedjék meg nekem, hogy néhány mondatban válaszoljak az államtitkár úr válaszára. Az a rendelet, amely a napokban — ndnt ahogy az államtitkár úr szíves volt a Házzal közölni — kibocsáttatott a pénzügyi adminisztrációnak, magában véve igazolása az én szerény interpellációmnak. Mert, ha nem futottak volna be tömegestől ilyen panaszok az államtitkár úrhoz, ha az Ördög nem lenne olyan fekete, (Kun Béla: Nagyon fekete!) ekkor ennek a rendeletnek kiadását semmi sem indokolná. (Pattacsi Dénes: Előrelátta!) Miután azonban az államtitkár úr azt mondotta, hogy a jegyzők vagyoni felelősségét a törvény szabályozza és ez a törvényes rendelkezés már 1870 óta divatos a mi pénzügyi igazgatásunkban, erre vonatkozólag e rendelet pótlására és kiegészítésére legyen szabad mély tisztelettel az államtitkár úr figyelmébe ajánlanom az 1929:XXIII. t.-c 16. §-át, amelynek betartása teljesen feleleslegessé teszi azt a különben igen jóhiszemű, megértő és remélem, közmegnyugvást keltő rendelkezést, amely e tárgytban kiadatott. (Kun Béla: Jól kell végrehajtani!) A törvény 16. §-a kimondja a következőket (olvassa): «Felhatalmaztatik a pénzügyminiszter, hogyha több éven át fölszaporodott, valamint a három évnél régebbi adó- és illetéktartozások rendezését időnkint elrendelhesse és hogy az ilyen adórendezések során méltánylást érdemlő esetekben a hátralékok után járó késedelmi kamatokat, sőt ha a tartozások behajtása a fizetésre kötelezett megélhetését létalapjában támadná meg, a fennálló tőketartozásokat is mérsékelhesse, vagy esetleg egészben is törölhesse». (Kun Béla: Ez még több!) En sem kívánok mást, mélyen t. államtitkár úr, mint a törvény (betartását. Ez a törvény, az 1929. évi XXIII. t.-c. 16. §-a, többet ér, mint ez a rendelet, ha ennek a törvénynek kizárólag méltánylást érdemlő esetekben érvényt méltóztatik szerezni. T. Képviselőház! Lehetetlenség az, hogy amikor a latifundiumoknak lumnolási szabadalmat adunk, akkor annak a dolgozó polgárnak a maga létminimuma ne legyen hitbizomány, amelyhez hozzányúlni nem szabad. (Felkiáltások a, baloldalon: A kisbirtokosoknak! A kisiparosoknak! A kiskereskedőknek!) Nem kívánunk mást erről az oldalról, mint azt, hogy a dolgozó polgárok további t megélhetéséhez szükséges eszközök biztosításával családjuk nyugalma, 'békessége fenntartassák s épúgy, mint ahogy egy 20.000 vagy 50.000 holdas latifundium tulajdonosa meg van óva, mint hitbizománytulajdonos az ilyen árverésektől, legyen megóva a dolgozó polgár is attól a folytonos lidércnyomástól, amely most fenyegeti, ha a munkájához, az eexisztenciájának továbbfolytatásához szükséges nyugalma és az ahhoz szükséges eszközök számára nem biztosíttatnak. A t. államtitkár úr válaszának a rendeletre vonatkozó részét azzal veszem tudomásul, hogy közmegnyugvást az ilyen rendeletek KÉPVISELŐHÁZI NAPLÖ. II. ülése 1931 november 18-án, szerdán. 303 csak akkor keltenek, ha nem itt a képviselőházban, hanem messze a falukban, a vidéken is érvényt szereznek nekik. (Kun Béla: Ha az alsóbb hatóságokat ilyen irányban méltóztatik utasítani.) Utolsó mondatom a t. államtitkár úrhoz az, hogy fájdalom a gyakorlat azt mutatja, hogy a rendelkezések és a rendelkezések végrehajtása között áthidalhatatlan szakadékot látunk. Erre a szakadékra méltóztassék hidat építeni és mindnyájan örömmel és megelégedéssel fogjuk elfogadni a kijelentéseket. (Helyeslés és taps a baloldalon.) Elnök: Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e a pénzügyminisztérium vezetésével megbízott államtitkár úr válaszát tudomásul venni, igen vagy nem? (Igen.) A Ház a választ tudomásul veszi. Tisztelt Ház! Következnék Kéthly Anna képviselőtársunk kétrendbeli interpellációja. Képviselőtársunk ezek elmondására halasztást kér. Méltóztatnak a kért halasztáshoz hozzájárulni? (Igen.) A Ház hozzájárul. TJgyszintén halasztást kér a következő interpelláló Kertész Miklós képviselő úr interpellációjának elmondására. Méltóztassék ehhez is hozzájárulni. (Igen.) A Ház hozzájárul. (Az elnöki széket Almásy László foglalja el.) Következik Szakács Andor képviselő úr interpellációja a pénzügyminiszterhez. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék azt felolvasni. Petrovics György jegyző (olvassa): «1. Van-e tudomása a kormánynak arról, hogy a pénzügyi hatóságok a vidéken már az idei rendes adókat is a létminimum és a tényleges jövedelem teljes figyelmen kívül hagyásával általában oly észszerűtlen és elviselhetetlen mértékben vetették ki, hogy áz az adózók vagyonát, vagy annak romjait s általában puszta életfenntartását támadja meg? 2. Hogyan tartja lehetségesnek a kormány, hogy e túlcsigázott adókon felül még a rendkívüli úgynevezett szükségadók is behajthatók legyenek az adóalanyok tömeges elpusztítása nélkül? t , 3. Van-e tudomása a kormánynak arról, hogy pl. a gyulai kir. pénzügyigazgatóság Békés vármegye mezőgazdasággal foglalkozó lakosságát az ottani lapok közlése szerint 50—60 pengő kat. holdankénti tiszta jövedelem alapulvételével adóztatta meg arra való hivatkozással, hogy a Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara, amelytől szakvéleményt kér, a békésmegyei földek jövedelmezőségére nézve ő neki oly értelmű szakvéleményt adott, • holott ugyanez a kamara nyilvános cáfolatban meghazudtolván a gyulai kir. pénzügyigazgatóságot, kijelentette, hogy «Békés vármegye területén az adósságok kamatainak, a vízszabályozási Járulékoknak és az esetleges kegyúri, valamint nyugdíjterheknek figyelmen kívül hagyásával is 1930. évben átlagosan kat. holdanként 18 pengő 71 fillér tiszta vesztesége volt a gazdáknak. 4. Lehetségesnek tartja-e a kormány, hogy az adókivetés a jövőben is ilyen lehetetlen mértékben és ekkora tájékozatlansággal történjék? 5. Hajlandó-e intézkedni a kormány, hogy ilyen körülmények között az idei adókivetés érvénye egész Békés vármegye területére felfüggesztessék és új, helyesbített és méltányos adók megáll api tására^ hajlandó-e azonnal megtenni a szükséges intézkedéseket? 6. Hajlandó-e a földtulajdont terhelő adó45